140452. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső elektrontükörrel
-140452 -■ ■ úgy kaphatunk, ha a fentemlitett feltételnek eleget tettünk» Ha ugyanis a nyalábkerésztmetszet széle a felfogó elektróda, illetőleg -elektródák széle mentén tovahaladt, egv pillanat alatt még nagyszámú elektront kell felfogni, mig a következő pillanatban az áramnak ebben az elektródában gyakorlatilag nullával kell egyenlőnek lennie» Élesen határolt nyalábkeresztmetszet kívánatos olyan kisütőcsövekben is, amelyekben a felfogóelektródát világitpernyő alkotja* mivel csakis ebben az esetben kapunk éles elkülönülést az emyó sötét és felvillanó része közötte A nyalábkeres-tmetszet éles elhatárolása egyszerű módon kapható rekesztékek segélyével. Ezek alkalmazása azonban nagy hátrányokkal jár, amelyek közül a legfontosabb a fókuszozó rendszer használható nyílásszögűnek csökkenése, ami az áramot a nyalábban igen korlátozza» Ezenkívül csöveknek egy vagy több rekesztékekkel való felépítése kapcsán nehézséggel jár e rekesztékek elhelyezése a csőben a kellő helyen és a cső felépítése akként, hogy a rekesztékek maguk felületi töltést ne szedjenek fel és ennek folytán az elektronáremra káros hatással ne legyenek Az említett korábbi bejelentésben ismertetett, konver gáló elektronnyaláb alkalmazása e tekintetben már javulást eredményez, azonban rekesztékek nélkül a kívánt, éles elhatárolást még nem kaphatjuk, j Az előbb jelzett hátrányokat elhárítjuk a találmány szerinti villamos kisütőcsőben, amelyben ar eltérítéssel vezérelt, lapos elektronnyaláb a bosszant elnyúló hatodától egy vagy több felfogó elektródához vivő utján konvergáló elektrontükör mezeje révén eredeti irányát változtatja. A találmány szerint a megadott hatást azzal érjük el, hogy a gyújtóponttávolságok az elektrontükör egyik végétől a másik felé csökkennek, illetőleg növekednek és hogy az egy vagy több felfogóelektróda a tükörhöz képest oly elrendezésű, hogy a gyújtópontok részben a felfogóelektróda, illetőleg -elektródák előtt és részben azok mögött helyezkedjenek el» Az elektródát több lapos elektróda alkothatja, amelyek tört felület szerint helyezkednek el® As elektrontükör továbbá görbe felületből vagy több, csökkenő görbületü részből állhat» A tükörelektródát valamennyi kivitele esetében az alkotók legalábbis közelítően párhuzamosak a katóda hosszirányával* A tükörelektróda kiváltképpen előnyösen akként görbített alakú, hogy a görbület az egyik végtől a másikig folytonosan növekedik. A nyaláb irányváltozása általában legalábbis 90 * A felfogó elektróda, illetőleg -elektródák összetett anóda egy részét alkothatják, mely anóda oly felépítésű, hogy a nyaláb szélső helyzeteiben az anóda egyik részére vagy annak másik részére csapódik., Az e részek közötti választóvonal egyenes, tört vagy görbe vonal lehet* Mint már említettük, a felfogóelektróda fluoreszkáló emó is lehet, amikoris éles elkülönítés létesítésének különös fontossága van. A találmány szerinti villamos kisütőcsővel elérhető nagy előny az elektronnvaláb egyoldalasán éles határolásu kèresztmetszete a felfogóelektróda, illetőleg -elektródák helyén. Megjegyzendő még, hogy az a tény, hogy a feliogóelektró- ’ da, illetőleg -elektródák elrendezése a tükörhöz képest olyan,hogy a gyújtópontok részben az egy Vcgy több felfogóelektróda előtt, részben azok mögött helyezkedjenek el, nem zárja ki azt az esetet, hogy gyújtópont helyezkfedjé^ ezen az elektródán, illetőleg ezeken az elektródákon is» általában a felfogóelektróda a gyűjtopon-
