140452. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső elektrontükörrel
- 140452 -tok mértani helyét metszi. A találmányt még részletesebben a rajz kapcsán magyaráz zuk meg. Az 1. ábra az elektronok pályájának lefolyását mutatja, ha ezek az elektronpályák teljes felületén azonos gyújtóponttávol ságu elektrontükörtől származnak. A 2. ábra az elektronáram inten zitása számára mutat több görbét az 1. ábra szerinti rendszer ese téré. A 3. ábra az elektronáram lefolyását a találmány szerinti cső számára mutatja, amikoris az elektrontükör változó gyűjtópontávolságú. A 4. ábra az elektronáram intenzitásának lefolyását a 3. ábra esetére mutatja. Az 5. ábra a találmány szerinti cső elek irodarendszerének példaképpen! vázlata«, A 6. ábra a találaány sze rinti cső olyan kiviteli példája, amelyben a felfogóelektróda az anóda. A 7. ábra a találmány szerinti cső olyan további kiviteli példája, amelyben a felfo^óelektróda fluoreszkáló emyé, Az 1. ábra eseteben az elektronok a rajzon fel nem tüntetett elektrontükörtől származnak és az elektronok a nyilak irányában a teljes vonalakkal megadott pályákat követik. Amint az ábrán megállapítható, nem valamennyi elektron összpontosul ugyanabban a sikban. A nyaláb közepén lévő elektronok gyújtópontja az a sikban van, a kijebb elhelyezkedő elektronpályák gyújtópontjai pedig a b és a c sikban fekszenek. Az a sikban az intenzitás a gyújtópontban igen nagy, < gyújtópont mindkét oldalán azonban még nagyszámú szétszóródott elektron lordul elő, úgyhogy az intenzitás mindkét oldal felé csak lassanként csökken. Az intenzitás e lefolyását a 2. ábrán vázlatosan az a görbe mutatja. Az 1. ábra esetében a b sióban középen az elektroninten zitás kisebb# mint az a sikban, azonban az elektronintenzitás lefolyása mindkét oldal felé jóval meredekebb, amint ezt a 2. ábrán a b görbe mutatja. Az 1. ábra szerinti c sikban meglehetősen nagy helyen viszonylag állandó elektroninténzitást kapunk, ez azonban jóval kisebb, mint az a sikban adódó maximális intenzitás. Ez megállapítható a 2. ábra c görbéjéből. Ott, ahol az elektron nyaláb kausztikus vonalának”két ága az 1, ábrán a b és c síkokat metszi, az áramsürürüségek tekintetében a legnagyobb arányt találjuk. A kausztikus vonal mellett fellépő maradékáram azonban ezt az ará yt még inkább lényegesen csökkenti. Ezt a maradékáramot rekesz tékek alkalmazásával csökkenthetnék, azonban csakis az elektronnyaláb összintenzitásának rovására. A 3. ábra az elektronpályák lefolyását a találmány szerinti kisütőcső esetére mutatja. Az 1. ábra szerinti lefolyáshoz kéçest a különbség abban van, hogy a tükör felépítésének részarany tálán voltával, - azaz a gyujtóponttávolságnak a tükör egyik végétől a másik feléig való lefolyása révén -, elérjük azt, hogy csupán egy kausztikus vonalunk van, mely a b leképezési síkot xnél metszi. Az áramsürüség lefolyását ebben~a sikban a 4. ábrán a d görbe mutatja. Ebből az ábrából kitűnik, hogy -x-nél igen hir télén az átmenet a na-y áramsürüségről olyan áramsürüségre, mely gyakorlatilag nullával egyenlő. Ekkor maradékáram még csakis az X pont egyik oldalán lép fel. Az 5. ábra olyan elektródarendszer kiviteli példájának vázlata, amellyel a 3. ábra szerinti elektronlefolyást érhetjük el. Az elektrontükröt itt az 1 elektróda alkotja, melynek görbülete az egyik végtől a másik felé folytonosan növekedik, mely tehát e másik vég felé mindinkább kisebb gyuítóponttávolságu. Az 5. ábra vázlatosan mutatja a 2 felfogóelektródát, amelyben az elektronintenzitás a 4. ábrán megadott lefolyású.
