140402. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa, béta-telítetlen monokarbonsavamidok előállítására
140402 •f'3 képlet szerinti alfa,béta-telitétlen karbonsavak helyett példa- \ ul alkalmasan helyettesitett, olyan megfelelő telitett savakból " indulhatnak ki, amelyek alfa,béta-telitétlen sarak előállítására használhatók; ezeket pl. az ismertetett módhoz hasonlóan sav- \ amidokká alakíthatunk át és ezután a kettőskötést képezhetjük j az alfa,béta-telitétlen savak előállításához szokásos módszerek < alapján / v.ö Weygand, 416.0./. Ezt az eljárást elvben a követ- < késő reakcióséma mutatja: X 1 ' • • " CH - Q - C-CO-I-B ~ GH- - 0 » G-GO-H-Rj + XY , ^ El R 2 E 3 Rl R 2 *? ^ Ebben a reakciőséinában R-,, B«» R* és R,a bevezetésben meghaiá- 1 rozott jelentésű, mig X és I a reakció^folyamán együttesen mittt j XT lehasadő maradékokat jelentene ke '\ I Szt az eljárást például az alábbi műveleti lehetőségek kapcsán ismertetjük: ' • :\ a/ Vizleválasztás megfelelő alfa- vagy béta-oxiaavaal— dókból, miközben fenti reakciőséma szerint az első esetben X * B és X * OH, a másodikban pedig Z * OH és I > H A Tizleválaaztáa hevítéssel, adott esetben katalizátorok mint jód, vagy vizelvonászerek mint kénsav, Na-biszulfát, oxálsav, foözforhalogenidok,cinkklorid stb. jelenlétében történhetik. Brre különösen a könnyen e- • lőállltható béta oxisav-azármazékok alkalmasaké Például béta-oxiizo-valérlánsav-N-metil-benzilamidot átalakíthatunk béta,béta-dimetil-akrilsav-H-metil-benzilamiddá, ha azt vizleválasztó az erek- ,•• kel hevitjük* b/ Az oxisavamidok hldroxilcsoportját savval is eszterezhetjük. Ebben az esetben a kettősvegyületet egy molekula aav leválasztásával kapjuk, és pedig akár hevítéssel, akár savkötőszeres kezeléssel. így példáulbuta benzoiloxi-vajsav-H-metil-a-. klÓrbenzilamidből hevítessél benzoesavat választanak le, mimellet* i krotonsav-H-metil-o-klőrbenzilamid képződik. Ebben az esetben X - OC006H 5 és Y * H. J o/ A halogénhidrogén leválasztása megfeleld alfa- vagy 'béta halogénsavamidokból /pl. X » H vagy Cl; Y * 01 vagy B / tellesen analóg a fent emiitett alfa- vagy béta-oxisavamidokból tör- ; ténő vizleválasztással. A halogén hldrogénleválasatáat legtöbbször savkötőszerekkel mint alkáliákkal vagy terc<,aminokkal, pl. diaeti-^ lanilinnal vagy kinolinhal végezzük* Különösen alkalmas a halogén-1 hidrogénleválasztás; alfa-halogén-savamidókból, mert ezek az alfa- I halogén-savszármazékok könnyen hozzáférhetők. így pl. alfa-brÓJk- 1 -vajsavbromidot n-metil-o-metil-benzilaminnal hidegben alfa-.brá*» | vajsav-H-metil-o-metil-henzilamiddá alakítunk át, mely utóbbi dimetil-anilinnal hevitve krotonsav-H-metil-o-metií-benailamidba ? megy átc ! d/ Továbbá megemlítjük a halogénleválasztást alfa-béta- | -dihalogén-savamidokből is, amit ugy végzünk, hogy a savami dókat '• fémekkel, mint cinkkel vagy rezeeitett cinkkel hevítjük /X és Y • j • halogén/. így pl, alfa,béta-dibrőm-alfá,béta,béta-trimetil-pr©«* | pionsavat a savbrőmid révén H-etií-p-metoxi—benzilamiddá alakltka**
