140388. lajstromszámú szabadalom • Electron-kisütőszerkezet

sugitségével as elei^ronáraa áraaerősségét módosíthatjuk« 4 26, ábra #g?»ásmak megfelelő két 13« 14« elektródát tftettt fel* M2JI~ elektroaáramot ly#k k@l§nh@ső feaatlliaégekalatt állnak, hogy a f«at ismertetott .fajtájú két eloktródarendsásikba -rigs'ék át. ahelia as as. ára» a két asser «gyikéből a másikba tigyék ét« a .....__._.... lokt^atawsdsaar mindegyikébe» a a&gaes»esőre merőlegesem halad« TégÉl as el®ktr$sáram pályáját a csövön át ugy. is befolyásolhatjuk« hegy a eső helysetéi a aá^esmesőbös vagy a es@ve*a kivUl 1ST© eliktrodákkal előidésett elektromos mssokh3s képest mechanikai utea módosítjuk« A 27. ábra egyenlőtlen mág~ »ssaesőbea levő ilyen esőnek egyik kiviteli példa át ssemlélteti. Ha a esSvet á 20 helysethŐjTa 21 helysetbe hossuk. as elektronáram pályája a mágaesmesőhe's vissonyitva váltosatlaa marad. As 5b elektróda asonban a cső »j helysetében ast a helyffetet foglalja el, amelyben előbb as 3a elektróda volt, úgyhogy as elektronáram as 5a elektródától as 5b elektródák©» tolódik el« A fonti resaletea leírásban eddig feltételestül:» hogy as elektronáram aenetében fellépd válte&ásokai akként hasssáljuk ki, hogy as eiektronáraaet as elektroncsőben alkalmas©tt kül8nbb*ső elektródákkal hossuk érintksséshe. Yáltoaatképfen asonban as elektronáram menetének és áramerősségének-váltosásalt aaiat as alakiakba» réssleteeehben ismertet iulE l^apacitiv után, aégpedig olyan alektrődákra kifejtett hAtásukből» amelyeket as elektronáram na» köavetlsnül ér. vagy aii elektronáram pályájának kőselébea leve* vesetékek indukciós áramból megállapíthatjuk* A 20«ábra eélja a két lehetőség elvének ssemléitetéso.A 6 vesérlő elektródafessttltéégémek - melyet egy ráltoatatható telepfes&ültség váslatesan ssealéltet - váltóstatásával as elektronára» elosslását a 4a és 4b elektródák köaött megváltost&thatiuk. A 4a elektrődáhos folyó elektronára» áramerősségének módosításakor a 30 tekerésben ára» indukálódik« As indukált á~ raa erősségét ugy növelhetjük megj. hogy as elektronára» haladó aosjásának sebességét a tekerés főseiébe», ni* a 5 elektróda fessultaégének váltostatásával csökkentjük, i 4b elektródáhos folyó elektronáram aegváltosása as 3 elektróda feszültségének aegvaltosásat oko&sa, fellehet utóbbit as elektronáram nem éri« Ssak ssstfint keataktelektrődákats valamint vesérlő

és ssabályoső elektródákat is tetasés sserint &s evakuált edény falán kivCtl vagy belül alkalmashatnnk« ismertetett megoldásoknál as elektronforráa x*ora?©" kátédból és gyorsító aaeabéX ánt« Yáltosatkénen más ismert hereaáeséseket; is alkalmashatunk elektronáram létesitésé**• Siseayos esetekbea előnyös lehet u«n. elektronbajliők aíkalaaaása, aelyok as elekftsanokat gyorsító Is tőbbé-fcevésbbé keaéáy sugárrá siiritő esskSsoleet és as elektronáram áramerősségét aó&ositő esskISsŐket foglalnak »agukban» A aágneses aeső térerőssége a» elektronforrásban vagy ennek köselében sás lehet, »int a cső egyéb résééiben, amit pl« helyi tekerések/pl« 28; 21•ábra/ hatásával vagy aa eiektronforrás ságneses leernyősésével érhetünk el. ~«* A fent ismertetett kapcsolási vasiatok legtSbb-JŐbe» a vesérlő esskllsők «ükSdésl «ódját egysserüség kedvéért i@i&t .»»gaatárosétt fossultségek kb*s$tti statikus eltolást ábrásoltuk. W& aasnbaa a vesérlő esskSsSk fesatult^ége fOlfamatosaá váltosiathaiő, valamennyi kapeaolásnál »óduakban áll aea~ tsak as e3.fktr®nára» eltolása a »aga egéssébea as egyik elektródától a aásikho»9 hane»

as elektronáram elaaaMsának »Óaosi-