140343. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csőalakú üvegrésszel ellátott üvegtárgyak előállítására
Megjelent 1951. évi március hó 16-án. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140343 SZÁM 42a 7—2Ő OSZTÁLY P-10659 ALAPSZÁM — (XVII/e^ VU/d) Eljárás csőalakú üvegrésszel ellátott üvegtárgyak előállítására. O. Philips' Bloeilampenfaliríeken cé§, Eindhoven, (ffémefaíftffsi) A bejelentés napja: 1943 április 22. Németalföldi elsőbbsége: 1942 április 25. A találmány csőalakú üvegrésszel ellátott üvegtárgyak, kiváltképpen villamos kisütőcsövek vagy izzólámpák légtelenítőcsövecskével ellátóit fenékkorongjainak előállítására való * eljárás, melynél az üvegtestté alakítandó üvegmafiszát, es'etleg nyomás alkalmazásával megömlesztjük. Az' üvegtesteknek olyan előállításánál, melynél erős hevítéssel hígfolyóssá tett és mintában nyomás alkalmazásával a kívánt alakra hozott üvegből indulunk ki, az a hátrány adódik, hogy csőalakú rész, pl. légtelenítőcsövecske alkalmazása nem egyszerű, mert a légtelenítőesüvecskét nem lehet minden további nélkül a mintában elhelyezni, mivel a beforrasztási helyen szintén folyékonnyá válnék és összezáródnék. Ezt a hátrányt azzal háríthatnók el, ha a mintában fémcsövecskét alkalmaznánk, vagy az üvegtesthez pofát sajtolnánk, melyhez a légtelenítőcsövecskét utólag forraszthatnók. Ámbár ezzel sz eljárással jó eredményeket lehetne elérni, mégis az a hátránya, hogy a légtelenítőcsövecske alkalmazásának mindig járulékos megmunkálással kell történnie és hogy ez a járulékos beforrasztási hely azonkívül a tárgy mechanikai szilárdságát csökkenti. Ismeretes már légtelenítőcsövecskével ellátott lapítási hely előállításánál a csövecske töltése gra4 ittel vasív azbesztsz álakkal, mely anyagokat kötőszer segélyével rudacskává sütöttek össze. A lapítási hely előállítása után a kötőszert a lapítási hely további hevítésével szétbontották. Ezt az eljárást azonban nem lehet keresztülvinni, ha az üveget az űvegtest előállításánál olyan magas hőmérsékleten umlesztik, hogy a rudacska alakítására - alkalmazott kötőszer időelőtti bomlása adódnék. A lapítási helyek és hasonló szervek előállítása ugyanis olyan hőmérsékleten történik, melyen az üveg éppen alakíthatóvá vagy lággyá kezd válni. Ismeretes továbbá, lapítási helybe rúdalakú rész forrasztása, emellett e rész tágulási együtthatója az üvegénél nagyobb. A lehűlés után ez a rész laza, úgyhogy eltávolítható. Az emellett keletkezett csatorna a légtelenítőcsovecskébe torkolt. További javaslat szerint a lapítási hely előállításánál rúdalakú magot mozgatnak a légtelenítőcsövecskén keresztül, úgyhogy ez a lapítási helynél nem nyomódhatik össze. Valamennyi eljárás azonban csak akkor vihető keresztül, ha a/ üveget olyan hőmérsékleten dolgozzuk fel, melyen a viszkozitása még meglehetősen nagy. Ez nincsen meg akkor, ha üvegtestet akként kívánunk előállítani, hogy olyan üvegmasszából indulunk ki, amely pl. üvegporból áll és melyet, ha azt a helyes alakra hozzuk, teljesen meg kell ömleszteni. Ebben az esetben tehát szükséges volna, hogy az eljárásra áttérjünk, melynél a légtelenítőcscvecske odaforrasztására járulékos megmunkálás szükséges. A találmány szerinti eljárás azonban lehetségessé teszi, hogy az üvegtest előállítását és a csőalakú résznek az utóbbiba való forrasztását egyetlen munkamenetben végezzük és mégis az ismert eljárások egyéb hátrányait elhárítsuk. A találmány szerint csőalakú üvegrésszel, pl. légtelenítőcsövecskével, ellátott üvegtestet azzal állítunk elő, hogy az előzetesen előállított csőalakú részt legalább részben poralakú anyaggal töltjük és esetleg egyéb beforrasztandó testekkel együtt mintába helyezzük, majd a mintát üvegmasszával töltjük, melyet, esetleg nyomás alkalmazásával, hevítéssel megömlesztünk, úgyhogy ez a massza a csőalakú rész egy részével egyetlen üvegtestié forrad össze, mire a poralakú anyagot a csőalakú részből eltávolítjuk. Ezzel célszerű módon érjük el azt, hogy az egész üvegmasszát megömleszthetjük anélkül, hogy a cső-alakú rész összefolyik. Ilyen módon az üvegmassza tökéletesen összeolvad a csövecskével és így feleslegessé válik a csövecske elkülönített hozzáforrasztása a már előállított üvegtesthez. Önként értetődik, hogy a poralakú anyagot akként kell választanunk, hogy a megmunkálásnál fellépő hőmérsékleteknél olyan változáson ne menjen át, hogy azt a feladatát, hogy a csőalakú részt nyitva tartsa, ne teljesíthesse vagy ebből a részből ne legyen eltávolítható. Kell, hogy a pornak olyan összetétele és tisztasága
