140343. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csőalakú üvegrésszel ellátott üvegtárgyak előállítására
2 144)243 legyen, hogy összesülés vagy szííiterelodés ne lépjen fel, mert ez esetben ez anyag eltávolítása gyakorlatilag lehetetlenné válnék. Ha továbbá határozott hőmérsékletnél olvadó anyagot alkalmazunk, úgy ennek az olvadási pontnak tetemesen magasabbnak kell lennie, mint a leghasználatosabb üvegféleségekének, tehát 10.00— 1200 C°-nál magasabbnak. Anyagként pl. tekintetbe jennek: finom poralakú kvarc, homok, magas olvadáspontú fémek, mint a wolfram vagy molibdén pora, grafitpor, stb. Mivel igen kedve«© hatást kapunk, -ha az üvegtest előállításánál nem alkalmazunk túlságosan nagy nyomást, a találmányt igen előnyösen olyan lestek előállításánál alkalmazhatjuk, melyeknél üvegpor megömlesztése igen csekély nyomás alkalmazásával történik és legalábfe 5% fínem eloszlású üreget tartalmazó Üvegt-estet kapunk. Tekintettel arra, hogy csekély nyomást a matrica súlya is kifejt, külön nyomás alkalmazására nincs is pkvetlenül szükség, az üveget tehát gyakorlatilag nyomás alkalmazása nélkül is olvaszthatjuk a kívánt testté. A találmány szerinti eljárással előállított üvegtest kiváltképpen alkalmas villamos kisütőcsövek vagy izzólámpák fenéklemeze vagy korongja számára. Ezzel lehetségessé vált, hogy az egész feneket légtelenítőcsövecskével és fémrészekkel, mint bevezetődrótokkal, együtt egyetlen munkamenettel előállítsuk. Emellett a fémrészek előnyösen egyidejűleg érintkezőpeekeket alkothatnak. A találmány szerinti eljárást még részletesebben a rajz kapcsán magyarázzuk meg, melynek í. ábrája a találmány szerinti üvegtest előállítására való mintát mutatja.. A 2, és 3. ábrán ilyen üvegtesték kiviteli példái láthatók. A 4. ábra módosított foganatosítás! alakot mutat, amely kiváltképpen nagy hosszúságú csőalakú testek odaerősítésére alkalmas. Az 1. ábrán a minta felső kölyüjét 1, alsó kölyüjét pedjg —2— jelöli. Az alsó kölyüfeen furat van, melyben —4— por alakú anyaggal töltött esöalakú —3— test, ez esetben légtelenítőesövecske ,van elrendezve. Az al§ó kölyüben azonkívül további furatok i$ vannak, melyekben —5— fémrudakat atkáim ázhatunk, melyeket árambeyezetőszervekként és esetjeg egyidejűleg érintfcez'őpeckekként alakíthatunk ki és melyéket az előállítandó üvegtestbe kell forrasztanunk. fMuiim 0 pl- homokkal töltött --3--— légtelenítő, gsövecskét és az —5— vezetékeket a mintában elrendeztük, % kólyük közötti teret o\. —-6— üvegporral töltjük. A heyítéskor, melynél az üvegpor ffleg@m}ik, « mintát zárjuk g$ az üvegtesiet fsekéjy nyomással a helyes alakra sajtoljuk. A felső Kölyüben a légtelenítőcsovecske és a vezetők felső végei számára hasonló nyílások vannak. A sajtolás után —-7— testet (2- ábra) kapunk, amely olyan anyagszerkezetű üvegből áll, hogy #z legalább 5%-nyjra finoman elosztott üregekből áll, a —7-— test a jelen esetben kisütőcső vagy lizólétnpa fenékrészét alkotja. A homokot a légtelenítSesövecskéből egyszerű mádon, pl. kopogtatással távolíthatjuk el, mire a csövecskét a zárt vég levágásával kinyithatjuk. A poralakú anyag, mint homok, alkalmazásának további előnye, hogy a légtelenítőcsövecske határozott a1 akjához nem vagyunk kötve. így p!. olyan légtelenítőcsövecskét vagy egyéb csőa'akú részt is használhatunk, melynek be.seje te szőleges alakú. A 3. ábrán pl. esetleg rugalmas, csőalakú rész látható, melyet pl. gumitömlő csatla(kozitatá&ára használhatunk; a homokot a> —8— üvegtest előállítása után a —10— hullámos csőből minden további nélkül távolíthatjuk el. Ha kívántatnék, a —9— beforrasztási hely szintén htdlámalakú lehet. A —lö-=- csövecske végének levágásával nyitott csövet kapunk. Ez a vég azonban már előzőleg is nyitva lehet, emellett előnyösen a 4. ábra szerinti mintát aíkamazzuk. Ha hosszú esöalakú részt keli beíorraszta"tmk, úgy a 4. ábra szerinti mintát alkalmazhatjuk, melyen —11— és —12— a felső, il.etve alsó kölyüt jelöli, és a hosszú —13-— cső felfelé halad éá az egyik végével, amely előnyösen karimával lehet ellátva, az alsó —-11— mintára támaszkodik. Nyilvánvaló, hogy a poralakú anyaggal való töltésnek csak annyira kell terjednie, arnenynyire a —13— cső összefolyása vagy összeolvadása veszélyének elhárítására szükséges. A —14— homoktöltésnek tehát nem kel az egész 13 csövet kitöltenie, A —13—cső és a —16— vezetők beszerelése után a mintát ismét 15 üvegporral töltjük és hevtjük emellett az üvegtest csekély sajtolónyomás alatt áll. Ha finoman eloszló üregek nélküli, átlátszó üvegből való tárgyat kívánunk előállítani, úgy a nyomást növelnünk keli, aminek következtében az üvegpor gázmentes üvegmasszává alakul át. A találmány szerinti eljárással e'őállított üvegtest mindenféle célokra alkalmazható. Ámbár az előzőkben csak a cső- vagy lámpafenékként való alkalmazást ismertettük, az ilyen test mindenféle egyéb céjra, pl. vákuumexszikkátorpk és egyéb olyan edények fenekeiként is alkalmazható, melyeknél gázokat vagy folyadékokat kell be- és kivezetni. Az üvegtesten tetszőleges számú csőalakú részt alkalmazhatunk, önként értetődik, hogy az üvegtestnek nem kell mindig lemezealakúnak lennie, hanem annak minden olyan alakot adhatunk, amilyent az előzőkben ismertetett eljárással kaphatunk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás csőalakú üvegrésszel, pl. légtelenítőcsövecskével ellátott üvegtest előállítására, melynél üvegmasszát nyomás a'kalmazásávaí megömlesztünk, azzal jellemezve, hogy az előzetesen előállított cgőafakú részt legalább résizben poralakú anyaggal töltjük és esetleg beforrasztandó testekkel együtt mintában rendezzük el, majd a mintát üvegmasszéval töltjük, melyet, esetleg nyomás alkalmazásával, hevítéssel megömlesztünk, úgy hogy ez a massza a c:5alakú rész egy részével üvegtestté forrad össze és ezután a poraíakú anyagot a csőalakű részből eltávolítjuk.
