140290. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőlámpa

Megjelent 1951. évi január hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140290 SZÁM 21f 82—87 OSZTÁLY E-6176 ALAPSZÁM (VH/h. 1/r.) Villamos kisütőlámpa. International General Electric Company, Inc. cég, New-York, mint Lemmers Eugene Cleveland Heights-i (Ohio, USA) kutatómérnök jogutóda A bejelentés napja: 1947. április 24. USA elsőbbsége: 1946. május 21. A találmány ionizálható közeget, pl. gázokat vagy gőzöket tartalmazó villamos kisütőszerkezetek körébe, pontosabban pedig az ú. n. indítócsíkok körébe tartozik. Eddig az indítócsíkokat oly célból alkalmazták, hogy azok a gázkisütő burkolat belső oldalán képződő Ifaltöltések elektrosztatikushatását ellensúlyozzák és így a pólusok között a potenciálelosztást, illetve az elektrosztatikus mezőket eltorzítsák, ami a villamos kisülés megindítását megkönnyíti. Meleg, illetve izzó szálelektródával működő szerkezetekben a faltöltések felhalmozódása bizonyos ionok szelektív adszorpciójának, illetve a burkolat falához tapadó elektronoknak a következménye. Az indítócsík a faltöltés semlegesítésével és meggátlásával a lámpa ki nem elégítő működésének egyik okát küszöböli ki. Az indítócsíkok rendszerint vezetőanyagú, vékony bevonatok, pl. ráfestett bronz- vagy aluminium- vagy káliumszilikáttal kevert grafitrétegek. Az indítócsíkokat a burkolat belső vagy külső oldalára vitték fel és -rendszerint rugós érintkezőkkel vagy fémgallérokkal az egyik vagy mindkét elektródához kötötték. A villamos kisütőlámpák és más hasonló szerkezetek számára tervezett, találmány szerinti új, javított indítóelrendezés az indítás megkönnyítésére külső fém indítócsíkot, valamint olyan szerveket tartalmaz, amelyek a szerkezet kezelésével járó érintési veszélyt a minimumra csökkentik. E célból a villamos kisütőszerkezetnek legalább egyik foglalata, integráns részként, olyan áramkorlátozó ellenállást foglal magában, amelynek ellenállásértéke megohm nagyságrendű, előnyösen 1—10 megohm nagyságú, és amely állandó villamos kapcsolatban áll részint a fém indító^ csíkkal, részint a burkolatnak azon a végén levő elektródával, amelyhez ez a foglalat erősítve van. Az áramkorlátozó szerv magának a foglalatnak az anyaga lehet, amely meghatározott ellenállásértékű, félig-vezető elegyből állhat. Ajnellékelt rajz a találmány szerinti villamos kisütőlámpa két kiviteli alakját példaképpen tünteti fel ' Az 1. ábra a villamos kisütőszerkezet és az indítást megkönnyítő szervek vázlatos képe. A 2. ábra a második kivteli alak hasonló vázlatos képe. A 3. és a 4. ábra a találmány szerinti foglalatokkal felszerelt villamos kisütőszerkezeteknek és az indítást megkönnyítő szerveknek nézete és .részben metszete, az 1., illetve a 2. ábra szerinti elrendezések felhasználásával. Az 1. ábrát tekintve, az 1 kisütőszerkezetnek hosszúkás, csőalakú, illetve hengeres 2 burkolata van, ennek végeibe forrasztott 3, 4 izzóelektródákkal, ímelyek szálelektródák lehetnek. A szóban forgó esetben az elektródákat tekercs, előnyösen wolframhuzalból készült kétszeres tekercs alkotja, melyet bárium-és stronciumoxidok szokásos keverékével aktiváltunk. Az 1 szerkezet végeibe forrasztott, 5, 6, illetve 7, 8 bevezetőhuzalok a 3, illetve a 4 izzóelektróda bekötésére valók. Megfelelő, nem ábrázolt szervek a bevezetőhuzalokat az elektródák hevítésére való áramforráshoz kötik, mely az elektródákat izzási és emittálási hőfokra hevíti és közöttük a kisülést a gázon át mégindítja és fenntartja. A 2 burkolat ionizálható közeget tartalmaz, mely valamely ritka gáz, pl. kripton, neon, argon vagy ezek elegye lehet, néhány milliméter nyomáson. A burkolatban további csekély mennyiségű higany is van, melynek nyomása a lámpa működése alatt mintegy tíz mikron lehet. Az 1 szerkezet pl. kisnyomású, pozitív oszlopú fluoreszkáló lámpa, megfelelő világítóanyag-bevonattal, mely az ionizálható közegen áthaladó villamos kisülésből származó sugárzás hatására fluoreszkál. Az indí-