140290. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőlámpa

2 140290 tás megkönnyítésére az 1 szerkezet felületén vezető anyagú 9 csík van. Némely korábbi elrendezésben az indítócsíkot „lebegni" engedték, vagyis az a kisütőszerkezet hosszában a szerkezeten túlnyúlt, még pedig e szerkezet végeinek közvetlen közelségében. A lámpa így kapott átütőfeszültsége 40 wattos fluoreszkáló lámpánál 220 volt körüli értékű. Ha az indítócsík egyik végét a kisütőszerkezetnek közvetlenül az egyik izzóelektródájához kötjük, 165 volt körüli átütőfeszültséget kapunk. Hasonló összekötéssel más méretű lámpáknál is lehet csökkenteni az átütőfeszültséget. Ennek az ádalékos előnynek azonban a gyakorlatban a lámpa kezelésekor, meglevő érintési veszély miatt nem volt sok haszna. A találmány szerint az indítócsíkot, az elektródák közötti ívkisülés megindításához szükséges indítófeszültség csökkentésére, egy vagy több elektródához kötjük; az elrendezést és az összeköttetéseket egyúttal úgy tervezzük meg, hogy — ami igen kívánatos — csökkentjük vagy teljesen kiküszöböljük a burkolat külső felületén lévő 9 indítócsík jelenlétéből származó azt a veszélye, hogy az áram a kezelő személyt megrázza. Általánosságban szólva, a 9 indítócsík és az egyik elektróda közötti kívánt összeköttetést a szerkezet foglalatához tartozó szervekkel hozzuk létre, melyek előre meghatározott, aránylag nagy ellenálást képviselnek. Ezért, pl. a találmány szerint, külön 10 impedanciát, így ohmikus, induktív vagy .kapacitív ellenállást alkalmazhatunk, melynek a megohmok nagyságába tartozó, előre megszabott ellenállásértéke van. Azt találtuk, hogy az említett célokra, nevezetesen az indítófeszültség csökkentésére és egyúttal az érintkezési veszélyt csökkentő áramkorlátozáshoz, 40 wattos fluoreszkáló lámpák esetén, kielégítő eredményt adnak 1-től .10 megohmig, előnyösen pedig 2-től 8 megohmig terjedő értékek. Előfordulhat, hogy az elektródák egyikét nem kell hevíteni. Ilyen esetben tehát elhagyhatjuk a fűtőáram-hozzávezetést a 4 elektródához, vagyis ahhoz az elektródához, amelyet a !0 impedencia a 9 indítócsíkhoz köt. A 2. ábrán az 1. ábrával kapcsolatban máiismertetett részek szerepelnek, de további 11 impedenciával; ez, miként az 1. ábrán, a meg}ohmok nagyságába tartozó, aránylag nagy, előre meghatározott ohmikus értékű ellenállás, így ohmikus, induktív vagy kapacitív ellenállás lehet, melyet úgy kötünk a 9 indítócsíkhoz, hogy a 3 elektróda és a 9 csík sorba legyen kapcsolva. Ilymódon a 3, 4 izzóelektródák között feszültségéiosztót kapunk, melynek egyik eleme a 9 indítócsík. Két. 1Ö, 11 ellenállás alkalmazásával módunkban áll az átütőfeszültségnek megadott határok közötti változtatása, ha a két ellenállásnak az ellenállásértékei közötti viszonyt megfelelően választjuk. Az átütő-, illetve indítófeszültségnek ez a csökkenése különösen szembetűnő akkor, ha az ismertetett elrendezést olyan lámpákban alkalmazzuk, amelyek katódját külön katódhevítő áramkörökkel vagy segédeszközökkel hevítjük, illetve előhevítjük. így pl. ha 40 wattos fluoreszkáló lámpában a 10, 11 ellenállások nagysága 5—5 megohm, az ionizálható közeg átütőfeszültsége 240 volt. Ha pedig az ellenállások értéke 5, illetve 2 megohm, akkor az átütőfeszültség 170 volt, míg 5:1 aránynál a feszültség 150 volt. Ilymódon olyan eszköz áll a rendelkezésünkre, amellyel a kisütőszerkezet átütését akár elősegíthetjük, akár gátolhatjuk. A 3. ábra az 1. ábra szerinti, ismertetett alkatrészeket tünteti fel, azzal a kivétellel, hogy a 10 ellenállást a 12 foglalat helyettesíti, mely áramkorlátozóként, illetve impedanciaként szerepel, míg a másik 13 foglalat a kisütőlámpaiparban közönségesen használt típusú. A 14, 15 és 16, 17 érintkeződugaszok a megfelelő árambevezető huzalokhoz csatlakoznak. A 12 foglalat a kisütőlámpaiparban közönségesen használt, műanyagú foglalat lehet, melynek belső oldalán, vezető anyagú 18 réteg alakjában, nagyellenállású vezetőpálya van, mely a 9 indítócsík és a hozzátartozó 4 elektróda között villamos kapcsolatot létesít. A megszabott ellenállás értékű vezetőpálya létesítésére aquadagot, kínai tust vagy más hasonló vezető anyagot ecsetelhetünk, vagy permetezhetünk a műanyagú foglalalt egész belső felületére. Ha tehát a 9 indítócsíkot a kisütőszerkezet foglalatáig meghosszabbítjuk a 2 burkolatnak azon a végén, amelyen az ellenállás-bevonatú foglalat van, akkor ez utóbbi és a 9 csík között villamos összeköttetés létesíthető. Olycélból, hogy á 19foglalatozó cement ezt a összeköttetést meg ne szakítsa, előnyös lesz, ha előbbinek összetételében a szokásos töltőanyag bizonyos százalékát szénnel helyettesítjük. Egy ilyen vezetőképes foglalatozó cement példája olyan keverék, amely egy rész „durit"-ból, 4 rész kolofóniumból és 6.5 rész sellakból álló 15—17% gyantát, valamint 83—85% márványlisztet, mint töltőanyagot tartalmaz, mely utóbbinak 8—20%-a grafitpehely. A foglalat belső oldalán alkalmazott, vezetőanyagú 18 réteg, melyet vékony, keskeny vezetőpálya alakjában a foglalatra ecsetelünk vagy permetezünk, adott méretű és megszabott ellenállásértékű vezetőt alkot. A 4. ábra a 2. ábrán ismertetett részeit tünteti fel, kivéve a 10,* 11 ellenállásokat, melyeket a 20, 21 foglalatok helyettesítenek. Ezek áramkorlátozókként, illetve impedanciákként működnek és ugyancsak tartalmaznák feszültségelosztó-részeket. A 20, 21 foglalatokhoz egy-egy pár 22, 23, illetve 24, 25 érintkeződugasz tartozik, melyekhez a 7, 8, illetve 5, 6 árambevezető huzalok csatlakoznak. A foglalat-szerkezet aránylag nagy fajlagos ellenálású, fémes vagy egyéb kompozícióból áll, mely tehát nagy ellenállású vezetőpályát alkot a 9 indítócsík és a megfelelő 3 vagy 4 elektróda között. Ilymódon a foglalatok az érintkeződugaszok számára szigetelőt és ugyanakkor a 9 indítócsík bekötésére meghatározott ellenállású vezétőpályát alkotnak. Á találmány egyik példájaként a 20, 21 foglalatokat valamilyen képlékeny, formázható anyagból készíthetjük, melyhez további alkatrészként