140285. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés varratnélküli csövek, különösen vascsövek folytonos gyártására

140285 3 darab vége áz előző keresztmetszetc:ökkentő üreget már elhagyta. Ez biztosítja, hogy a munkadarab sem a hengerekhez, sem a maghoz viszonyítva nem csúszik. Az utolsó keresztmetszetcsökkentő hengerszékből való távozásakor a cső erősen a maghoz szorul, amelyről önmagában ismert módon különféleképpen távolíthatjuk el így például az utolsó keresztmetszetcsökken'ő üreg a cső kerületének egyes szakásza'n a csőfal némi vastagodását okozza. Minthogy az utolsó hengerszék után következő hengerpár hengerei függőleges tengelyűek és hosszúkás üreget zárnak be, az üreg feneke a cső előbb említett vastagabb részeire hat és ezzel a cső falvastagságát e részeken is a végleges méretre hozza. Minthogy az üreg hosszúkás alakja lehetővé teszi az anyag oldalirányú kiterjedését, végű is hosszúkás szelvényű csőhöz jutunk, ame'y csak a Vastagság csökkentésének megfelelő két hosszirányú szakasz mentén tapad a maghoz. E hengerpárhoz' vízszintes tengelyű hengerekből álló további hengerpár csatlakozik, amely az e őbbitől csak a hengerek hornyának szelvényében különbözik. A hornyok kerek üreget alkotnak és ennek átmérője akkora, mint a megelőző hosszúkás üreg két paraméterének közepes hosszúsága. Ennek következtében a cső külső átmérője némileg nagyobb, mint az utolsó keresztmetszetcsökkentő hengerszékből való távozása után, belső átmérője tehát némileg nagyobb a mag átmérőjénél. A magot hasonló eljárásoknál önmagában ismert szerkezetekkel húzzuk ki a csőből és a hengersortól oldalt, de a hengersorral párhuzamosan a kiindulási helyzet szomszédságába szállítjuk, ahol megfelelő hűtés után a már leírt módon ismét felhasználjuk. A csőnek a magon való lazítása végett önmagában ismert módon úgy is eljárhatunk, hogy a csövet és a csőben lévő magot rézsútos hengerű mángorlógépbe vezetjük, amely a csövet sugárirányban és csavarvonal vagy csigavonal mentén a hengerek rézsutosságával megszabott mértékben kissé mángorolja. Ez a munkaszakasz a cső átmérőjét kissé megnöveli és a mag eltávolítását megkönnyíti. Ily eljárás alkalmazása esetén nincs szükség arra, hogy^ az utolsó keresztmetszetcsökkentő hengerszékből távozó cső falvastagsága helyenként nagyobb legyen. Minthogy egyetlen hengerszékkel nagymérvű keresztmetszetcsökkenés érhető el, nincs többé szükség arra, hogy igen vékonyfalú üreges munkadarabokból induljunk ki, tehát alkalmazhatunk szabványos munkadarabokat is. Kiindulási anyagként bármilyen, nevezetesen a legközönségesebb minőségű acélból készült négyszögalakú öntecseket vagy hengerelt bugákat is alkalmazhatunk. Alkalmazhatunk például kevésbé finomított acélt, amilyen a Bessemervagy Thomas-eljárás szerint készült acél. A fentiekben^ismertetett folytonos üzemű hengersorral varratlan csövek sokkal kisebb üzemi költségek mellett gyárthatók, mint bármilyen ismert eljárás esetén, beleértve a melegen hengerelt szalagból tompahegesztéssel való csőgyártást is. Az 5—7. ábrán 1 hivatkozási számmal a magot, 2 hivatkozási számmal a munkadarabot jelöltük. A 3 hivatkozási szám önmagában ismert adagoló szerkezetet jelöl, amelynek az a feladata, hogy a magot a munkadarabba hajtsa és a munkadarabot a vízszintes tengelyű hajtott 4 hengerekből álló első hengerpár üregébe menessze. Amint a fentiekben ismertettük, ez a hengerpár alkalmas arra, hogy kismérvű keresztmetszetcsökkentés útján a munkadarabot a magra szorítsa, valamint a maggal, együtt a sima munkafelületű négy 5 henger közé továbbítsa. Az 5 hengerek tengelyei azonos függőleges s'kban vannak elrendezve. Az ábrázolt pé dakénti kiviteli alak esetén a négy 5 henger közül a két vízszintes tengelyű henger hajtott és átmérője nagyobb, • mint a lazán futó függőleges tengelyű két hengeré. Amint azonban már említettük, mind a négy henger is elrendezhető lazán. 6 hivatkozási számmal a keresztmetszetcsökkentő hengerekből álló első hengerpár hengereit jelöltük. Ezek tengelye vízszintesen van elrendezve. Meg kell jegyeznünk, hogy ha a négy 5 henger nem hajtott, a 4 hengerekből álló hengerpár és a 6 hengerekből álló hengerpár közötti távolságnak kisebbnek kell lennie a 4 hengerek közül távozó munkadarab hosszánál. A 4, 5, 6 hengerekből álló hengerpárok alkotják az első' hengersort. Az első hengersoron áthaladó munkadarab különböző szelvényeit a 7. ábrán látható I csoportba foglalt 4', 5', 6' metszetek tüntetik fel. A 6 hengerekből álló hengerpárból távozó magot és munkadarabot 15 csatorna a második hengersorba vezeti, amelynek sima munkafelületű négy 7 hengere hason'ó az 5 hengerekhez. E hengerek közül legalább kettő, mégpedig célszerűen a vízszintes tengelyűek, hajtottak. A keresztmetszetcsökkentő 8 hengerekből álló második hengerpár a 6 hengerekből álló hengorpártól oly távolságban van, ame'ynek csak kevéssel kell nagyobbnak lennie a 6 hengerek közül távozó munkadarab hosszánál. A 7, 8 hengerekből álló második hengersoron átha'adó munkadarab különböző szelvényeit a 7. ábrán II csoportba foglalt 7', 8' metszetek tüntet'k fel. 9, 10 hivatkozási számokkal a másodjc hengersorhoz hasonló harmadik hengersor, 11, 12 hivatkozási számokkal pedig a negyedik hengersor hengereit jelöltük. A csőnek a magon való lazítása végett az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén oly hengersort alkalmazunk, amelynek két-két 13, illetőleg 14 hengerből álló két hengerpárja van. E hengersor a csőnek a magon való lazítását az említett eljárások közül az első szerint hajtja végre. A hengersort elhagyó csövet a maggal együtt 16 csatorna gyorsan a 6a. ábrán látható 17 csatornába továbbítja. A mag hátsó végét végtelen pályákat alkotó két láncból álló, önmagában ismert szerkezet kihúzza a csőből. Alkalmazhatunk azonban evégből húzópadot is, amelynek kocsija fogja meg a mag hátsó végét és távolítja el a magot a osőből. Mindkét szerkezet önmagában ismeretes és más eljárásokkal kapcsolatban már alkalmazva van.