140282. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tercier aminoalkoholok előállítására

Megjelent 1951. július hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 140282 SZÁM Uj 12q (32) 32—34 OSZTÁLY C 6159 ALAPSZÁM — (IV ht) Eljárás tercier aminoalkoholok előállítására American Cyanamid Company cég, New-York-ban, mint Denton John Joseph vegyész, jogutóda A bejelentés napja: 1947 október 15. É. A. E. A.-beli elsőbbsége: 1946 augusztus 20. (A 8780/948. Korm. az. rendellet -alapján) A találmány eljárás tercier aminoalkoholok előállítására. Számos gyógyhatású görcsoldó és helyi érzés­telenítőszert állítottak elő már szintetikus úton. Eme vegyületek közül a hatásosabbaknak általá­ban bonyolult molekuláik vannak, amelyeknek legalább egy eszterkapcsolatuk van. Ezt általá­ban azért feltételezték, mert a természetben elő­forduló hasonló anyagokat tropa- vagy pszeudo­tropa-savak észtereinek tekintették. Azt hitték» hogy az esztercsoportokon múlik az, hogy e ve­gyületeknek kellő fiziológikus, különösen görcs­oldószerekként hatásuk legyen és emellett álta­lános használatra elegendő biztonságot nyújtsa­nak. A gyakorlat azonban azt mutatta, hogy e ve­gyületek egyik vagy másik okból nem voltak ki­elégítőek. Ugyanis az esztercsoport a molekulák labilitását fokozza, ami az előállítást, a tisztítást, a vegyületek azonosságának meghatározását és kezelését nagyon megnehezíti, de az állati szerve­zetben is hátrányos, átalakulásokat szenvedhet­nek, pl. hatástalan, izgató, vagy esetleg még mér­ges vegyületekké is bomolhatnak fel. A találmány oly fiziológiailag hatásos vegyüle­tek sorozatának előállítását célozza, amelyek nem szenvednek káros bomlást. A találmány alapjául az a felismerés szolgál, hogy az eddig lényegesnek tartott eszterkapcsolat teljesen felesleges, hanem a hatást bázikus, nitro­géntartalmú tercieralkoKolcsoport jelenléte hozza létre, amelynek semmi vonatkozása nincs eszter­csoporttal. A találmány ennek megfelelően ív Roy CH I C CH, CH2 — Am járás abban áll, hogy lehetőleg vízmentes oldó­szerben Rj—COCH2 CH 2 — Am vagy R2—COCH 2 CH2 —Am-képletű ketont és 1 mol egyenérték­súlynál nagyobb mennyiségű RiMg-halogén­vagy R2 Mg-halogénképletű Grignard-reagenst feloldunk (hogy a keverékben Rx és Ra gyökök legyenek jelen), ezután a keveréket a ketogyök addiciót előidéző reakció lefolytatásához szüksé­ges hőmérsékletre hevítjük, mire a reakciókeve­réket hidrolizáljuk és a keletkező alkoholt elkü­lönítjük. Ennélfogva a találmány szerinti vegyületek összetétele tág határok között változhat, amint azt az alábbi táblázat mutatja, amelyben a ve­gyületeket az Rj és R2 , valamint az Am csopor­tokkal jellemezzük. ahol Rj fenilgyök, R2 ariigyök és Am dialkilamin, piperidil vagy morfolilgyök maradványa. Az el-I. táblázat R> R2 Am fenil fenil dimetilamino fenil fenil dietilamino fenil fenil fenil dipropilamdno fenil dibutilamino fenil fenil etilbutilamino fenil fenil diciklohexilamino fenil fenil fenil 1—piperidil fenil 4—morfolil fenil fenil 1—(4—metil fenil piperazil) fenil 2—(1, 2, 3, 4—tetra fenil • fenil hidrolzokinoÜl) tolil 1—piperidil tolil dimetilamino tolil p-bromfenil p-hidroxifenil p-etoxifenil naftil , 2,5-dimentilfenil tolil 1—piperidil fenil 1—piperidil fenil 1—piperidil fenil 1—piperidil fenil 1—piperidil fenil 1—piperidil

Next

/
Thumbnails
Contents