140271. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilbetétes végtelen gumiszíjak vulkanizálására, valamint berendezés az eljárás kivitelezésére

2 140271 megy végbe. A textilbetétek, minthogy feszültség alatt állnak, jól megtartják a helyzetüket. Az első eljárás— vulkanizálás formákon, kazánban — csak rövid szíjakhoz használható. Jó átlagos minőségű árut ad, nem túl nagy igénybevételekhez, A második eljárás — előállítás egészen zárt, fűtött, szokásos nyomóformákban — ugyancsak rövid szíjakhoz való. Ebben az eljárásban nehéz a textilbetétek helyzetét és megfeszítési mértékét biztosítani, amiért is azok nagy igénybevételeket nem bírnak el. A végtelen szíjak sokféle mérete miatt nagyszámú formára van szükség és ezért az eljárás aránylag drága. A harmadik eljárás szerint, lépésenkinti vulkanizálás egyenlőtlen szíjakat szolgáltat; csak nagyon hosszú, főleg lapos szíjakhoz használják. Fűtött dobokon végzett vulkanizálás körülfutó nyomószalagokkal — a negyedik eljárás — jó árut ^eredményez és különösen hosszú szíjak készítésére való. A vulkanizálás kezdetén és végén fellépő egyenlőtlenséget ezeknek a szíjhelyeknek óvatos kezelésével igyekeznek kiküszöbölni. Használatosak igen bonyolult eljárások, melyek & foTigódob szakaszonkinti fűtésével és hűtésével hidalják át a kényes helyet. Ezek az eljárások a forgódob csak lassú mozgása miatt meglehetősen drágák, bár a gyakorlatban főleg ezek találhatók. A találmány a folytonos üzemű forgó-nyomóeljárás elvéből indul ki, melyet a fenti' felsorolás 4. pontjaként ismertettünk, és célja különféle hátrányok kiküszöbölése. A találmány szerint nem úgy vulkanizálunk, hogy csak a hornyos dobok egyikét fűtjük, hanem olymódon, hogy az egész forgó nyomórendszert túlnyomású gőzzel vagy forró levegővel fűtött tartályba (kazánba) zárjuk. A készítményt, mint ismeretes, a forgódobok egyikén végtelen nyomószalag segítségével a hornyokba szorítjuk és így e mintákban formázzuk. Az egész rendszernek fűtött nyomótérbe helyezésével az eddigi forgósajtóval szemben azt érjük el, hogy a szíjnak a nyomószalagtól körül nem fogott részei is átmelegszenek és vulkanrzálódnak. A találmány szerinti eljárásnak az eddigiekhez képest mutatkozó második legfontosabb jellegzetessége a szíj-munkadarab gyors mozgásában áll. A mozgás ugyanis nem úgy megy végbe, hogy a szíjnak az a része, amely éppen a nyomószalag alatt van, készre vulkanizálódik, mint ahogyan ez az ismert forgórendszerű nyomó eljárásokban történik, hanem olymódon, hogy a szíj olyan gyorsan fut körül, hogy ez csak a nyomószalag alatti többszöri átmenet után vulkanizálódik teljesen. A szíj tehát egész hosszában egyidejűleg vulkanizálódik a kazánban uralkodó melegnek és a kazánban uralkodó gőz vagy forró levegő nyomásának hatására. A körülforgó nyomószalag főleg arra való, hogy a vulkanizáló folyamat alatt a szíj külső alakját biztosítsa és hogy a gumitest szivacsosodását megakadályozza. Nem képződhetnek tehát egyenlőtlenségek az anyagban, mert a már vulkanizált helyek nem lapulják át a még nem vulkanizált helyeket, ami pedig az eddig szokásos nyomóeljárásokban lényegileg mindig bekövetkezett, A találmányi eljárás harmadik jellegzetessége az, hogy a' textilbetétek a vulkanizáláskor állandóan feszültség alatt állnak, és hogy ezt a feszültséget kívánság szerint és a vulkanizáló folyamat stádiumának megfelelően, ennek függvényében, egyszerűen a hornyos dobok forgósebességének változtatásával szabályozhatjuk; e szabályozás anélkül történik, hogy a vulkanizálás alatt a szíjat hordó két dob egymásközti távolságát változtatni kellene. Következőleg az e célra való minden külön feszítőszerkezetet és utánállító szervet nélkülözni lehet, amelyekre egyébként föltétlenül szükség van. A szíj nagy sebessége tehát ugyancsak fő jellegzetessége a szóbanforgó eljárásnak. Végül még megemlítjük, hogy eljárásunkban egy más elvet is alkalmazunk, amely azon alapszik, hogy azokban a gumikészítményekben, amelyeket a vulkanizálás alatt gyorsan forgatnak és húzó-, nyomó- és hajlítófeszültségekríek is vetnek alá — különösen olyanoknak, amelyek a későbbi igénybevételeknek megfelelnek — minőségük, szilárdságuk, rugalmasságuk és élettartamuk tekintetében lényeges javulás mutatható ki. Ezt a jelenséget azzal indokolhatjuk, hogy a guminak a vulkanizáló hőmérsékleten bekövetkező elfolyósodásakor a gumimassza az erőteljes mozgás és változó igénybevétel eredményeképpen jobban átkeverődik és a textilbetétekkel szorosabban kapcsolódik. A találmány szerint előállított szíjak más készítési módokkal gyártott termékekkel szemben nagyobb hajlékonysággal ás simulékonysággal tűnnek ki; a belső súrlódási munkára tehát kevesebb energiát használnak el és így az üzemben kevésbbé melegednek fel, mint más textil-gumiszíjak. Minthogy a vulkanizálás folyamán a textifbetéteket állandóan feszültség alatt tartottuk, helyes helyzetük és párhuzamosságuk a szíjtestben biztosítva van. Ezek az okok magyarázzák, hogy a találmány szerinti szíjaknak nagyobb a szilárdsága és az élettartama, mint az eddigi szíjaknak. Minthogy a vulkanizálás az egész szíjban egyidejűleg megy végbe, a gyártás üteme gyors és az előállítási költségek lényegesen kisebbek, mint a szokásos folytonos üzemű forgónyomóeljárások költségei. A mellékelt rajz az ismertetett eljárás foganatosítására való találmány szerinti berendezés egy kiviteli alakját példaképpen tünteti fel. A csőalakú 1 kazánnak egyik végén 2 mozgatható fedele, másik végén pedig 3 helytálló feneke van .A tartály belsejében 4 síneken lapos 5 tartó tolható el, mely támasza a 7 hornyos dob 6 tengelyének, ill. ágyának. A tartó *8 hosszhasítékában 9 szán csúsztatható és rögzíthető. Ez utóbbi hordja a 11 második hornyos dob 10 ágyát. A 7, 11 dobok a kívánt szíjalaknak megfelelő egy vagy több horonnyal készülnek. Az R végtelen szíj hosszát úgy változtathatjuk meg, hogy a 7 és a 11 dob távolságát a 11 dob elmozdításával módosítjuk. A szíj alakját a 12 körülfutó nyomószalag tartja meg, melyet 13 vezetőgörgők és 19 nyomógörgők fölé húzunk. A görgőket a két 20 szögemelő, ill. a 15 igának csapjai ágyazzák, Mind"