140153. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oktahidrotenantrén-2-karbonsavak és származékaik előállítására

2 140153 illetve reagáltatását például korábbi 138.343 számú szabadalmunk leírásának adatai szerint foganatosítjuk. így tehát szénhidrogénmaradékoknak az 1-helyzetbe való bevitele céljából, mely szénhidrogénmarádék pl. alkil-, mint pl. metil-, etil- vagy propilmaradék, alkenil, mint pl. allil-, aralkil-, mint pl. benzilmaradék vagy pedig alkiniJ-, mint pl. etinilmaradék lehet, a találmány szerinti eljárás értelmében a kiindulási anyagokat az első reakcióban megfelelő szerves fémvegyületekkel, pl. szerves magnézium- vagy cinkhalo'genidekkel, alkil- vagy alkinilalkalive-i gyületekkel vagy más hasonlókkal hozzuk csere' bomlásba. A kapott tercier alkoholokból ezután, adott esetben a jelenlévő többszörös oldallánckötések hidrogénezése után, az újonnan keletkezett tercier hidroxilcsoportot közvetlenül vagy közvetve eltávolítjuk. Ez pl. kettős szénkötés keletkezése mellett történhet. E célból pl. közvetlenül vizet hasítunk le vagy a hidroxilcsoportot először halogénnel vagy egyéb észtervagy étermaradékkal helyettesítjük. Ehhez csatlakozóari az így átalakított hidroxilcsoportot, pl. termikus megbontással vagy pedig savat, illetve alkoholt lehasító szerekkel való kezelés útján, eltávolíthatjuk. Annak a tercier hidroxilcsoportnak, mely a szerves fémvegyülettel való fentemlített cserebomlásnál keletkezik, lehasítása ionban fölös mennyiségű szerves fémvegyületi-iek magasabb hőmérsékleten bekövetkező további behatása. folytán is bekövetkezhet. A hidroxilcsoportnak vagy a halogénatomnak eltávolítását azonban redukálás útján pl. hidrogén segélyével nemesfémkatalizátor jelenlétében, vagy pedig jódhidrogénsawal jégecet jelenlétében is foganatosíthatjuk. A 2-helyzetbeni funkcionálisan átalakított karboxilcsoportnak és vagy a 7-helyzetbeni helyettesítőnek szabad karboxil, illetve hidroxilcsoporttá való átalakítását, különösen, ha észterek vagy éterek vannak je- . len, hidrolizáló hatású szerekkel foganatosítjuk. Benziléterhez azonban pl. redukálószerek is alkalmazhatók. A 7-helyzetbeni aminocsoportot a hidroxilcsoporttá diazotálással és főzéssel alakítjuk át. Ha a 2- és 7-helyzetbeni mindkét fentemlített helyettesítőt szabad karboxil, illetve hidroxilcsoporttá alakítjuk át, úgy ezt egymásután és tetszőleges sorrendben is végezhetjük. A nem-arómás többszörös szénkötéseknek, különösen a tercier hidroxilcsoport lehasításával vagy telítetlen szerves fémvegyületékkel végzett cserebomlással bevitt kettős vagy hármas kötéseknek, telítése céljából adott esetben a szerves fémvegyülettel végzett cserebomlás utáni tetszőleges reakciófokozatokban hidrogénezünk. E célból pl. vegyi módszereket, mint pl. katalitos vagy elektrolitikus hidrogénezést és „status nascens" állapotú hidrogént, vagy pedig biokémiai módszereket is alkalmazhatunk. Ha telítetlen maradékot vittünk be, úgy annak többszörös kötését, valamint a tercier hidroxilcsoport lehasításánál keletkezett kettős kötést két különböző reakciófokozátban is hidrogénezhetjük, így pl. előnyösen úgy járhatunk el, hogy először a telítetlen maradékkal bevitt többszőrös kötést hidrogénnel telítetté tesszük, azután a tercier hidroxilcsoportot kettős kötés keletkezése, mellett lehasítjuk és ehhez csatlakozólag az utóbbit hidrogénezzük. A szabad hidroxilcsoportot tartalmazó, fenti módon kapott vegyületeket pl. közvetlenül, diazometánnal vagy diazoetánnal, vagy pedig közvetve, az illető karbonsav savkloridján vagy alkalisóin át, észterezhetjük el. Végül pedig szabad fenolos hidroxilcsoporíokat ismert módon elészterezhetünk vagy elete rezhetünk. Megemlítjük itt a szerves, különösen alifás vagy aromás savakkal, mint pl. ecetsavval, propionsavval, vajsavval, palmitinsavval, sztearinsavval és benzoesavval, szuilfosavakkal, políkarbonsavakkal és karbonszulfansavakkal és végül a szervetlen savakkal, mint pl. kénsavval és foszforsavakkal vagy szénsavval és ezek szásmazékaival alkotott észtereket. Az éterek között különösen megemlítendők pl. az alkil-, mint pl. metil, etil- vagy propiléter, valamint a glukozidok. A szabad karbonsavakat karbonsavas sókká, mint pl. alkáli-, földkáli- vagy ammoniumsókká alakíthatjuk át. Ha az észter- vagy étermaradék a 7-helyzetben bázisos csoportokat tartalmaz, akkor szervetlen savakkal megfelelő sókat, pl. betainésztersókat is állíthatunk elő. Az említett sók különösen vizes oldatban, vagy pedig „depot-terápiában" találnak alkalmazást. Az új eljárás termékei gyógyszerekként vagy pedig gyógyszerek előállítására közbenső termékekként alkalmazhatók. A találmányt alanti példákban ismertetjük részletesebben, anélkül, hogy azt ezzel bármiképen korlátoznék. A példákban súlyrészek és térfogatrészek között ugyanolyan viszony áll fenn, mint a gramm és a köbcentiméter között, a hőmérsékleteket pedig C°-okban adjuk meg. /. sz. példa: A CH, ,/ -COOCHo -0 H,CO- v képletű, 132—134°-on olvadó 7-metoxi-l-oxo-2-metií-l, 2, 3, 4, 9, 10, 11, 12-oktahidrofenantrén-2-karbonsavmetilészter 6,04 súlyrészét (e vegyületet pl. úgy kaphatjuk, hogy a nyers 7-metoxi-l-oxo-2-metil-l, 2, 3, 4, 9, 10, 11, 12-oktahidrofenantrén-2-karbonsavmetilészter racemátelegyét frakcionáltan kristályosítjuk) 75 térfogatrész benzolban oldjuk és rázás közben 0°-on olyan Crignard-oldatba folyatjuk be, melyet 0,72 súlyrész magnéziumból, 4,6 súlyrész etiljodidból és 75 térfogatrész éterből kaptunk. A reakcióelegyet ehhez csatlakozóan félóra hoszszat visszafolyásra állított hűtő alkalmazása mellett forraljuk, jéggel hűtjük és jéggel és sósavval megbontjuk. A vízzel mosott és megszárított benzol-éter-elegy az elpárologtatás után