140070. lajstromszámú szabadalom • Gyujtókészülék mechanikai késleltetővel

140070 s azok nagyságát csökkentjük olykép, hogy legalább az egyik horonyág általában véve hullámvonalszerű legyen. Emellett, hogy egyszerűen és tökéletesen lehessen a kulissza áthaladását az egyik horonyágból a másikba biztosítani, továbbá, hogy az ellenerőt kifejtő alkatrész oldalirányban ne legyen igénybevéve, ami főképp akkor fontos, ha ez az alkatrész rúgó, a horonyágakat úgy alakítjuk ki, hogy a kulissza biztonsági és közbenső helyzete egy és ugyanazon hossztengely mentén legyen elhelyezve. Figyelembe veendő azonban, hogy a működést biztosító rugók oldalirányú terhelését sohasem lehet biztosan meggátolni vagy kizárni. A találmány egyik kiviteli alakjánál a kulissza a két említett együttműködő alkatrész egyikéhez erősített ujjból áll. Egy másik kivitelnél ugyanezt a műveletet egy olyan csap végzi el, amely részben a két együttműködő alkatrész egyikén lévő mélyedésbe van befogva. •• • A találmány szerinti szerkezet többféleképpen változtatható a gyakorlati alkalmazásnál fellépő különböző feladatok vagy követelmények kielégítése végett, amelyek közül felemlítünk egy néhányat: A csappantyút tartó elmozgatható alkatrész a találmány szerinti horonnyal látható el; a csappantyút tartó . mozgatható alkatrész a találmány szerinti kulisszával készíthető; äz ütőszeget tartó elmozgatható alkatrész a találmány szerinti horonnyal alakítható ki, vagy ez az alkatrész a találmány szerinti kulisszával látható el; a csappantyút és gyulasztótöltetet tartalmazó rész alkalmas lehet arra, hogy a biztosított, nem működő helyzetből, amely a lövedék robbantótöltetével van szemben működő helyzetbe menjen át, amelyben a robbanást, vagyis a gyujtólángot szokott módon átviheti a töltetre a becsapódáskor. A találmány szerint készített gyujtókészülék egyik kiviteli példájánál két egymással koncentrikus csappantyúhprdozó alkatrészt alkalmazunk, amelyek közül az egyik a gyujtókészülék testében biztonsági helyzetben van rögzítve egy megfelelően befolyásolható alkatrész pl. golyóáltal, amely a másik hordozóalkatrész működésekor szabadul fel és ez utóbbi az ellenerőt kifejtő alkatrész hatása alatt, áll. Ilyen módon egyszerűen lehet megvalósítani a készenléti.helyzet beállásának késleltetését a kilövés után ütésre működő gyujtókészüléknél, ha a lövedéket lövegből lőjük ki vagy ha a lövedék önmagát hajtó töltettel van ellátva és ha a lövedéknek a becsapódáskor hátramozgó fejrésze van. A külső hordozó alkatrész olyképpen helyezhető el, hogy a biztonsági helyzetben járulékos védelmet nyújt a csappantyú szándékolatlan meggyulladása ellen, amely csappantyú a belső hordozóalkatrészen van. Végül a találmány használható arra is, hogy felszabadítson bizonyos késleltetéssel egy olyan gátlószervet, amely megakadályozza, hogy a gyujtóláng idő előtt jusson a robbanótöltethez. Ebben az esetben a hordozóalkatrész harangalakú lehet, amely a biztosított helyzetben elzárja vagy eltakarja a vele együttműködő alkatrészt, amelylyel a találmányszerinti kulissza és horony révén működik együtt. Ez a harang meggátolja a gyujtóláng terjedését mindaddig, amíg csak az ellenerőt kifejtő szerv hatása alatt el nem távozik. A találmány további részleteit és előnyeit a csatolt rajzokkal kapcsolatosan magyarázzuk meg, amelyek csupán példaképpeni kiviteli alakokat mutatnak. Az 1—7. ábra a találmány szerint szerkesztett gyujtókészülék példaképpeni kivitelét szemlélteti a működés különböző helyzeteiben felvett tengelyirányú metszetekben olyképp, hogy a 2. és 4. ábra a horonnyal ellátott hordozóalkatrész nézetét szemlélteti. A 8—10. ábra elmozogható gyutaccsal ellátott gyujtókészüléket mutat biztosított és készenléti helyzetben, míg a 9. ábra az idetartozó hordozó alkatrész nézete. A 11. és 12. ábra a lövedék belsejében, annak közepe táján elhelyezendő gyujtókészülék rajza. A 13—19. ábra a találmány szerinti szerkezet, főképpen a harangalakú és az időelőtti robbanást meggátoló hordozóalkatrész különböző változatait szemlélteti. A különböző ábrákon a hasonló rendeltetésű vagy működésű alkatrészeket ugyanazon hivatkozási számokkal jelöltük. Az 1—7. ábra szerinti kivitelnél a gyujtókészülék —1— teste elől az ütődésre működő —2— fejjel van ellátva, amelyhez a —3— ütőszeg tartozik, hátul pedig a —4— gyullasztótöltet van. A —6— csappantyút a hüvelyszerű —5— rész tartja és ez a hüvely a —7— nyomórúgó hatása alatt áll, amely az ellenerőt fejti ki. Ez a rúgó hátul az —1— test —8— peremére támaszkodik és alkalmas arra, hogy tengelyirányban mozogjon a hengeralakú — 9— nyilasban vagy mélyedésben; amely az említett --5— hprdozóalkatrésszel együttműködő másik alkatrészben van kialakítva. Általában véve ez az együttműködő alkatrész maga az —1— test lehet. Az 1—7. ábra szerinti kivitelnél, azonban ez a rész egy második —10— hüvelyből vagy hordozóalkatrészből áll, amely az —5— hüvelylyel koncentrikus és a biztonsági helyzetben az —1—test —11— peremére vagy vállára támaszkodik. Ez a második —10— hüvely tengelyirányban mozoghat a gyujtókészülék —1— testének belsejében lévő —12—- üregben. A két együttműködő és koncentrikus —5, 10— hüvely vagy hordozóalkatrész a találmány értelmében a —13— kulissza révén kapcsolódik egymással, amely a külső —10— hüvelyhez van erősítve és alkalmas arra, hogy a belső —5— hüvely külső falán készített —14— horonyban mozogjon. Ennek a —14— horonynak (2. ábra) két —14a— és —14b— szára van, amelyek V-alakban vannak elhelyezve és a —13— kulissza