140070. lajstromszámú szabadalom • Gyujtókészülék mechanikai késleltetővel

4 14ÖÖ70 számára zeg-zugos -pályát képeznek. A hosszabb —14a— szár —15— végénél nyitott, a rövidebb —14b— szár pedig zárt, illetve zsákutcaszerű, tehát —16-7- végénél a kulissza nem mehet tovább. A zárt —14b— szár oldalt indul ki a hoszszabbik horonyágból vagy szárból annak —17— vége mellett olykép, hogy amikor a —13— kulissza a hosszabbik horonyággal vagy szárral kapcsolódik, nem léphet vissza a zárt, rövidebbik ágba, A —18— golyó a külső —10— hüvely —19—- mélyedésében van elhelyezve (1. ábra) és a biztosított helyzetben ebből a mélyedésből kinyúlik olykép, hogy egy része a —12— üreg belső falában készített —20— körhoronyba nyúlik. Ilyen módon ez a —18— golyó az említett biztosított helyzetben a —13— kulisszával ellátott —10— hüvelyt rögzíti. A —7— rúgó a —14— horonnyal ellátott —5— hüvelyt olyan helyzetben tartja, hogy a —13— kulissza a zárt —14b— horonyig végéhez szorul és azt ilyen módon helyzetében rögzíti. A külső —10— hüvely, amely a csappantyút tartó belső —5— hüvelyt magában foglalja, alkalmas arra, hogy az ütőszeget hordozó —2— fejrész számára ütközőt alkosson abban az esetben, ha ez a fejrész nem szándékolt módon befelé halad, tehát ha "véletlen behatás következtében a fejrész az —1— test belsejébe hatol. E célból a —10— hüvely elég hosszú ahhoz, hogy a —3— ütőszeg csúcsa ne juthasson érintkezésbe a —6— csappantyúval vagy gyullasztótöltettel, amennyiben ez az 1. ábra szerinti biztosított 'helyzetében van, vagyis a —9— nyilas hátsó részén foglal helyet. A —2— fejrészt a —21— pecek rögzíti, illetve tartja helyben, amely a becsapódáskor elnyíródik, de lehet a helybentartás vagy rögzítés céljára bárminő más eszközt, pl. a rajzon fel nem tüntetett köralakú ütközőt használni, amely egy körbemenő gallérra vagy vállra támaszkodik és ez a becsapódáskor szintén elnyíródik. A tökéletes szigetelést a rugalmas —22— gyűrűszerű rész alkotja, amely pl. parafából van és a hengeralakű —12— nyílás végét elzárja. A teljesen kitágult —23— rugó a — 12— -üreg vagy nyilas mellső részében van elhelyezve a —2— fejrész belső —24— felülete és a külső —10— hüvely —25— válla között. A nagyon gyenge —23— rúgó célja, hogy a gyujtőkészülék működésre kész, úgyn. készenléti helyzetében az —5— és —10— részekből álló együttest és velük együtt a —6— csappantyút is a —3— ütőszegtől kellő távolságban tartsa, miáltal lehetővé válik, hogy a gyujtókészülék a becsapódással szemben igen érzékeny legyen. Ha a gyujtókészülék fejrésze ütést kap vagy erős rázkódás éri, amely elég erős ahhoz, hogy a —21— pecek elnyíródjon és ha emellett az —5— és —10— hüvelyek az 1. ábra szerinti biztosított helyzetben vannak, akkor az ütőszeget hordozó fejrészt ért ütés veszélytelen, mert annak —24— felülete a —10— hüvely —26— felületéhez ütközik és így a —3— ütőszeg csúcsa nem tudja elérni a —6— csappantyút. Maga a csappantyút hordozó —-5— csúszóhüvely ebben az esetben a —13— kulissza révén rögzítve van, amennyiben a zárt —14b— horony végéhez szorul (2. ábra) és nem tud előre haladni, nymodon robbanás nem következhetik be. Ha ellenkező irányú lökés áll elő, a —13— kulissza — amely a —7— rúgó hatása révén mint rögzítő vagy zárószerv működött a —14— horonyban — meggátolja azt, hogy a csappantyút hordozó —5— hüvely számottevő elmozdulást végezzen,' vagyis kismértékű elmozdulás után az —5— hüvely a —7— rúgó hatása alatt viszszatér és a —13— kulissza ismét a horony —16— végéhez szorul. Az 1—7. ábra szerinti gyujtókészülék működése a következő: A lövés pillanatában az előrelökő erők hatása következtében az —5— csúszóhüvely tehetetlensége folytán összenyomja a —7— rugót és hátra csúszik olymódon, hogy az —1— test körbemenő —27— vállára támaszkodik, tehát elfoglalja a 3. ábra szerinti helyzetet, a —13— kulissza pedig áthalad a —14b— horony ágon és a V-alak —17— csúcsába kerül (4. ábra). Ilyenmódon a —13— kulissza— a hosszabbik —14a— horonyággal jut működő kapcsolatba, ami megfelel az előzetes készenléti vagy közbenső helyzetnek. Ebben a helyzetben a —13— kulissza nem juthat vissza a —14b— horonyágba, amelyből előzőleg kilépett t Mikor a lövedék gyorsulása megszűnik, a —7— rúgó visszanyomja az —5— hüvelyt mellső helyzetébe és a —13— kulissza a —14a— horonyágon halad végig, amelynek zeg-zugos alakja a hüvelyt hossztengelye körüli ide-oda lengő mozgásra kényszeríti és így annak tengelyirányú mozgása meglassul, a külső —10— hüvely pedig még mindig mozdulatlan az —1— testben, mert a —19— mélyedésben és —20— körhoronyban fogvatartott —18— golyó rögzíti. Azonban mielőtt az —5— rész elérné a —9— üregben végső helyzetét, felszabadítja a —18— .golyót, amely az 5. ábra szerint befelé mozog és a—13— kulissza is kilép a—14a— horony végén, tehát a —15— nyilasnál. Ilyen módon a —10— hüvely felszabadulva előre halad, amenynyiben azt a —7— rúgó által előre lökött belső —5— hüyely előre viszi olykép, hogy ez a belső hüvely a —10— hüvely —28— vállához ütődik Az előrehaladás folytán a —8— csappantyú előretolt helyzetbe kerül. Az alkatrészeknek ebben a helyzetében a csappantyú készenlétben van, amennyiben —6— és —3— részek egymás közelébe kerültek és csak a gyenge —23— rugó van közöttük, a —7— rugó pedig teljesen kitágul. Ha most a becsapódás bekövetkezik, akkor á —21— pecek elnyírődása és a —2— fej hátraszorulása révén vagy