140070. lajstromszámú szabadalom • Gyujtókészülék mechanikai késleltetővel

2 140070 ban és zeg-zúgos pályát befussa. Másszóval kifejezve a leírt mozgások csak a kilövés után és csak a beállított késleltetésnek megfelelő idő eltelte után jöhetnek létre, illetve fejeződhetnek be. A horony hossza, a zeg-zúgos rész hullámainak nagysága és száma, a csappantyú hordozóalkatrészének átmérője és súlya, tetszésszerint változtathatók, hogy ilymodon a kívánt hatást növeljük vagy csökkentsük, vagyis, hogy megváltoztassuk azt az időpillanatot, amelyben a lövedék készenléti helyzetbe kerül és amelyben ténylegesen robbanhat. A találmány szerinti gyujtókészülék többféleképpen készíthető el és ilyen módon alkalmazható a löveg és a lövedék természetéhez és .szerkezetéhez, valamint a robbanótöltet erejéhez, a lövéskor előálló nyomás és gyorsulás nagyságához, amivel az időbeli működés és a becsapódáskor a kívánt robbanás biztosítható vagyis elérhető, hogy a robbanás a becsapódás pillanatában vagy késve következzék be. A találmány egyik jellemzője szerint a horony két ága nem egyenlő hosszú és az egyik ág zsákutcaszerű vagyis e horonyág végén a kulissza továbbhaladni nem tud. Ezzel szemben a hosszabbik horonyág a végénél nyitott. A nyugalmi vagy biztosított helyzetben a kulissza, amely egyben rögzítőszerv is, előnyösen a zsákutcaszerű horonyág végéhez szorul és ilyen módon a gyutacs elmozgatható hordozója rögzítve van ebben a helyzetben az ellenerőt kifejtő szerv hatása következtében, amely pl rugóból állhat, amely a kulisszát ebben a helyzetében igyekszik tartani. Ha ennek a rugónak, vaey más ezt a célt szolgáló szervnek az ereiét felülmúló lökés áll e!ő, így pl. egy megfelelő gyorsítás vagy lassítás, a csappantyú hordozója elmozdul és a zegzugos a^akú horony, mint vezetőpálya hatása folytán ide-oda lengő vagy forgó mozgást végez. Ezután a kulissza a V-alakú pálya csúcsába kerül, a hordozóalkatrész pedig közbenső helyzetét foglalja el, amelyben a V-alakú horony hoszszabbik szárával működik együtt. Amikor a kilövés utáni lökés ereje és ezzel a gyorsulás megszűnik, az ellenerőt kifejtő szerv működésbe lép és a hordozóalkatrészt az ellenkező irányban elmozdítja olykép, hogy a kulissza az említett hosszabb horonyágban mozog, majdpedig e horony végén abból kilép és a hordozót teljesen felszabadítja. Ha a lövedék szándékolatlanul leesik, vagy valamihez ütődik és ilyen módon lökés áll elő, amely ugyanolyan irányú, mint az ellenerőit kifejtő szerv ereje, akkor a kulissza még nagyobb erővel szorul a zsákutcaszerű horonyág végéhez és így a biztosítás fennmarad, a csappantyút hordozóalkatrész tehát nem mozdul meg. Ha viszont ellenkező irányú szándékolatlan erő keletkezik, akkor csupán azt eredményezi, hogy a hordozóalkatrész kismértékben mozdul el, mert hiszen elmozdulása közben a horony zeg-zugos alakja következtében ide-oda kénytelen lengeni és azután megáll, mert a tengelyirányú lökés nem hozhatja létre az oldalirányú elmozdulásokat, illetve lengéseket, majd azután az ellenkező irányban ható alkatrész pl. a rúgó a hordozó alkatrészt visszaviszi eredeti biztosított helyzetébe még mielőtt a kulissza elérné a V-alakú horony csúcspontjában lévő közbenső helyzetet. Ez az elrendezés, amelyet pl. a készenléti helyzet késleltetésére és a lövedék csúcspontjában elhelyezett gyujtókészülék működtetésére • használunk, arra is alkalmas, hogy egyszerű megfordítás, illetve átalakítás (irányváltoztatás) után ugyanezeket a műveleteket _ elvégezze a lövedék hátsó részén vagy fenekén elhelyezett gyujtókészüléknél és hasonlóképpen a löveg belsejében annak közepe táján lévő gyujtókészüléknél. Ennek megfelelően a találmány egyik kiviteli alakjánál a horonynak egy hosszabb szára és egy zsákutcaszerű mélyedéses része van, amelyben a kulissza ide-oda mozoghat olykép, hogy ezzel a csappantyú hordozóját rögzítheti az ellenerőt kifejtő alkatrész hatása alatt akkor, mikor ez a hordozóalkatrész készenléti helyzetbe kerül. Ez esetben a kulissza először a hoszszabbik horonyágban mozog a lökés vagyis kilövés hatása alatt, majd pedig mikor ez a lökőerő, illetve gyorsulás megszűnik, azt az ellenerőt kifejtő szerv visszafelé mozgatja és így az a zsákutcaszerű mélyedésbe jut, amelyet az előbb említett kivitel rövidebb horonyága helyett alkalmazunk és ilyen módon a hordozóalkatrész készenléti helyzetében rögzítődik. A találmány másik jellemzője szerint a horony két ága olyan alakú, hogy az egyik ág, éspedig előnyösen a zsákutca alakú ág, oldalirányban nyúlik ki a másikból. Ezáltal, mikor a kulissza az egyik horonyágon végighaladt, a másikba kerül mielőtt a két horonyág — tehát a V-alak — csúcspontjába ütközne, vagy amikor ebbe a pontba ütközik és azután nem juthat vissza abba a horonyágba, amelyből távozott. Ilyen módon biztosíthatjuk, hogy a kulissza oda- és vissza nem halad ugyanazon az úton. Néha megkívántatik, hosy a kulisszának az ellenerőt kifejtő szerv hatása alatti mozgása gyors legyen és haladék nélkül bekövetkezzék, amint a kulissza' elhagyta közbenső helyzetét. Ez esetben a hosszabbik horonyág merőleges helyzetű lesz és előnyösen tengelyirányban fekszik és csak a zsákutcaszerű ág zeg-zugos alakú. Avégett, hogy a tömegerők hatását csökkentsük, továbbá, hogy a szögletes élek ne okozzanak hátrányokat vagy zavarokat, továbbá, hogy ne legyenek nem kívánt alakváltozások és a működést hátráltató súrlódások, amikor a készüléknek igen heves lökésekkel szemben kell ellenállnia, tehát pl. a kilövés pillanatában, a találmány egyik jellemzője értelmében a zegzugos alak fordulatainak számát növeljük, de