140070. lajstromszámú szabadalom • Gyujtókészülék mechanikai késleltetővel

2 140070 ban és zeg-zúgos pályát befussa. Másszóval ki­fejezve a leírt mozgások csak a kilövés után és csak a beállított késleltetésnek megfelelő idő el­telte után jöhetnek létre, illetve fejeződhetnek be. A horony hossza, a zeg-zúgos rész hullá­mainak nagysága és száma, a csappantyú hor­dozóalkatrészének átmérője és súlya, tetszés­szerint változtathatók, hogy ilymodon a kívánt hatást növeljük vagy csökkentsük, vagyis, hogy megváltoztassuk azt az időpillanatot, amelyben a lövedék készenléti helyzetbe kerül és amelyben ténylegesen robbanhat. A találmány szerinti gyujtókészülék többféle­képpen készíthető el és ilyen módon alkalmaz­ható a löveg és a lövedék természetéhez és .szerkezetéhez, valamint a robbanótöltet erejéhez, a lövéskor előálló nyomás és gyorsulás nagysá­gához, amivel az időbeli működés és a becsapó­dáskor a kívánt robbanás biztosítható vagyis el­érhető, hogy a robbanás a becsapódás pillanatá­ban vagy késve következzék be. A találmány egyik jellemzője szerint a ho­rony két ága nem egyenlő hosszú és az egyik ág zsákutcaszerű vagyis e horonyág végén a kulissza továbbhaladni nem tud. Ezzel szemben a hosszabbik horonyág a végénél nyitott. A nyugalmi vagy biztosított helyzetben a kulissza, amely egyben rögzítőszerv is, előnyö­sen a zsákutcaszerű horonyág végéhez szorul és ilyen módon a gyutacs elmozgatható hordozója rögzítve van ebben a helyzetben az ellenerőt ki­fejtő szerv hatása következtében, amely pl ru­góból állhat, amely a kulisszát ebben a helyzeté­ben igyekszik tartani. Ha ennek a rugónak, vaey más ezt a célt szolgáló szervnek az ereiét felülmúló lökés áll e!ő, így pl. egy megfelelő gyorsítás vagy lassí­tás, a csappantyú hordozója elmozdul és a zeg­zugos a^akú horony, mint vezetőpálya hatása folytán ide-oda lengő vagy forgó mozgást végez. Ezután a kulissza a V-alakú pálya csúcsába ke­rül, a hordozóalkatrész pedig közbenső helyzetét foglalja el, amelyben a V-alakú horony hosz­szabbik szárával működik együtt. Amikor a ki­lövés utáni lökés ereje és ezzel a gyorsulás meg­szűnik, az ellenerőt kifejtő szerv működésbe lép és a hordozóalkatrészt az ellenkező irányban el­mozdítja olykép, hogy a kulissza az említett hosszabb horonyágban mozog, majdpedig e ho­rony végén abból kilép és a hordozót teljesen felszabadítja. Ha a lövedék szándékolatlanul leesik, vagy valamihez ütődik és ilyen módon lökés áll elő, amely ugyanolyan irányú, mint az ellenerőit ki­fejtő szerv ereje, akkor a kulissza még nagyobb erővel szorul a zsákutcaszerű horonyág végéhez és így a biztosítás fennmarad, a csappantyút hordozóalkatrész tehát nem mozdul meg. Ha vi­szont ellenkező irányú szándékolatlan erő kelet­kezik, akkor csupán azt eredményezi, hogy a hordozóalkatrész kismértékben mozdul el, mert hiszen elmozdulása közben a horony zeg-zugos alakja következtében ide-oda kénytelen lengeni és azután megáll, mert a tengelyirányú lökés nem hozhatja létre az oldalirányú elmozduláso­kat, illetve lengéseket, majd azután az ellenkező irányban ható alkatrész pl. a rúgó a hordozó alkatrészt visszaviszi eredeti biztosított helyze­tébe még mielőtt a kulissza elérné a V-alakú horony csúcspontjában lévő közbenső helyzetet. Ez az elrendezés, amelyet pl. a készenléti helyzet késleltetésére és a lövedék csúcspontjá­ban elhelyezett gyujtókészülék működtetésére • használunk, arra is alkalmas, hogy egyszerű megfordítás, illetve átalakítás (irányváltoztatás) után ugyanezeket a műveleteket _ elvégezze a lövedék hátsó részén vagy fenekén elhelyezett gyujtókészüléknél és hasonlóképpen a löveg bel­sejében annak közepe táján lévő gyujtókészülék­nél. Ennek megfelelően a találmány egyik kivi­teli alakjánál a horonynak egy hosszabb szára és egy zsákutcaszerű mélyedéses része van, amelyben a kulissza ide-oda mozoghat olykép, hogy ezzel a csappantyú hordozóját rögzítheti az ellenerőt kifejtő alkatrész hatása alatt akkor, mikor ez a hordozóalkatrész készenléti hely­zetbe kerül. Ez esetben a kulissza először a hosz­szabbik horonyágban mozog a lökés vagyis ki­lövés hatása alatt, majd pedig mikor ez a lökő­erő, illetve gyorsulás megszűnik, azt az ellen­erőt kifejtő szerv visszafelé mozgatja és így az a zsákutcaszerű mélyedésbe jut, amelyet az előbb említett kivitel rövidebb horonyága he­lyett alkalmazunk és ilyen módon a hordozó­alkatrész készenléti helyzetében rögzítődik. A találmány másik jellemzője szerint a ho­rony két ága olyan alakú, hogy az egyik ág, éspedig előnyösen a zsákutca alakú ág, oldal­irányban nyúlik ki a másikból. Ezáltal, mikor a kulissza az egyik horonyágon végighaladt, a má­sikba kerül mielőtt a két horonyág — tehát a V-alak — csúcspontjába ütközne, vagy amikor ebbe a pontba ütközik és azután nem juthat vissza abba a horonyágba, amelyből távozott. Ilyen módon biztosíthatjuk, hogy a kulissza oda- és vissza nem halad ugyanazon az úton. Néha megkívántatik, hosy a kulisszának az ellenerőt kifejtő szerv hatása alatti mozgása gyors legyen és haladék nélkül bekövetkezzék, amint a kulissza' elhagyta közbenső helyzetét. Ez esetben a hosszabbik horonyág merőleges helyzetű lesz és előnyösen tengelyirányban fek­szik és csak a zsákutcaszerű ág zeg-zugos alakú. Avégett, hogy a tömegerők hatását csök­kentsük, továbbá, hogy a szögletes élek ne okozzanak hátrányokat vagy zavarokat, továbbá, hogy ne legyenek nem kívánt alakváltozások és a működést hátráltató súrlódások, amikor a ké­szüléknek igen heves lökésekkel szemben kell ellenállnia, tehát pl. a kilövés pillanatában, a találmány egyik jellemzője értelmében a zeg­zugos alak fordulatainak számát növeljük, de

Next

/
Thumbnails
Contents