139986. lajstromszámú szabadalom • Erőátviteli szerkezet

4 139986. A laza anyag keringése a nyilakkal jelölt irányban történik. Ez az anyag három fajta erő hatása alá kerül, melyet egymás után EP, EO és EC 5 jelöl. EP az a hajítás, melyet az anyagon az a viszonylagos elfordulás idéz elő, melynek iránya ellentétes a nem, folytonos felületekkel, EO 'az a hajítás, amelyet az illető mé-10 lyedésben a röperő idézett elő, míg EC az a hajítás, melyet a röperő okozott azon a részen, amelynek sima felületei vannak. ECS

és EC a csúszó fázisban nem egyenlő, mert az anyag forgó mozgása a 10 két részben általában különböző. Ha a kapcsolás két része között csúszás lép fel, akkor EP -f- ECS

> EC, ellenben a két kifejezés egyenlő, ha csúszás nem lép fel. -" Világos ebből az, hogy a kapcsolás kielégítő módon működéséhez előnyös az, hogy EP-t olyan nagyra tegyük, amilyen csak lehet, és EC-t pedig olyan alacsony értéken tartsuk, amint csak lehetséges, azzal, hogy 2:1 a leghatásosabb módon kiválasztjuk annak a vezetéknek vezetékek össze nem függő részeinek az elosztását és alakját, melynek mentén az anyagot ismét bevisszük a körfolyamatba, úgy hogy a keringő mozgást '&) a legnagyobb mértékben elősegítsük. A forgató nyomaték átadása a találmány szerinti kapcsolásban csak egyértelmű forgásirányban történhet meg, tehát a kapcsolás nem reverzibilis. ss E különleges sajátságból következik a kapcsolás másik jellegzetessége, mely bizonyos feltételek alatt ú. n. „szabad tengely" hatást idéz elő, vagy helyesen kifejezve magunkat, a kapcsolás szétválik. Rl Jármű vagy mozgásban lévő gép esetében, ha a hajtó impulzus megszűnik,, ugyanez a jármű vagy gép szolgáltat forgatónyomatékot inerciája folytán.. A különböző részek ebből kifolyólag megváltoztatják mű*r

> ködésüket, míg rendszerint (lásd a 8. ábrát), ha a forgató nyomatékot az (1) hajtó alkatrész átviszi a (3) hajtott alkatrészre, e részek a nyilak értelmében forognak, a nyílások lefelé széttartanak és az anyagot a keő" rület felé dobják (lásd a 10. ábra diagrammját), -az ellenkező értelmű forgató nyomaték esetében, az „A" hajtott rész lesz (lásd a 11. ábra diagrammját) a hajtó alkatrész, miközben a „B" hajtó alkatrész mutat ellen-55 állást. • ' "', Az említett részek közötti viszonylagos elcsúszás arra készteti a nyílásokat, hogy lefelé széttartsanak s a .(11) anyag a középpont felé tolódik el, ily módon megszakítva a körfolyamatot és megváltoztatva az utat 60 a 12. ábra szerinti állapotról a 13. ábra szerintire s utána a 14. ábra szerintire, melyha az ellenhatás tovább tart, ismét nem fog beállni, minthogy a fordított szivattyúzó hatás akkora lesz, hogy a röperő ama tö- (55 rekvésének, hogy az anyagot a kerület felé hajítsa, ellen fog állani. A kapcsolás két alkatrésze ennél fogva mentes lesz mindenféle ellenállástól, kivéve azt, amit a középső zónában (lásd a 14. 7() ábrát) létesített a súrlódás, az itt felhalmozott anyag folytán, mely ellenállás minimum felé törekszik, gyakorlatilag elhanyagolható értékre, valamint az a szivattyúzó hatás is, mely a röperő folytán a kerület 75 felé hajított anyag mozgásával ellentétes. E röperők ezért igen kicsinyek s az előbbihez hasonlóan, gyakorlatilag elhanyagolhatók, jól megszabott határok között, amiket tetszés szerint változtathatunk. s<1 E határokkal kapcsolatban, amelyek a kapcsolásban levő közeg mennyiségétől vagy térfogatától függnek, a „szabad tengely" vagy kikapcsoló hatás csak bizonyos forgási .sebességek esetén lép fel és nem s5 előbb.. Vagy pedig, egyáltalán nem lép fel e hatás, csak egy bizonyos ellenállást idéz elő, ami mindig kisebb, mint rendes működési feltételek esetében és amit a kapcso- 90 lásban egy bilincs okozhat, mely néha bizonyos munkafeltételek esetében szükséges annál a gépnél, amihez alkalmazzuk a kapcsolást. Míg az a kapcsolás, melynek csak egy 95 tárcsája van, irreverzibilis, vagyis a nagyobb forgató nyomatékot csak egy irányban adja át, két egyforma és ellentétes értelmű kapcsolás egyesítése lehetővé tesz működést a forgás mindkét értelmű iránya- 100 ban. Ily esetekben az ellentétes iker kapcsolások két tárcsával sikeresen építhetők össze a (12) peckek kerületi koszorúja révén, mint azt a 15. ábra mutatja, vagy egységes JOö testté alakíthatók, mint azt a 16. á.brán láthatjuk, amelyben a tárcsák működése (13) központos helyzetű diafragmával osztható meg, melynek felszínén szintúgy megvannak a jellegzetes össze nem függő részek, U° mint az egyetlen hüvelynek megfelelő felületén, amely helyett van'ez a diafragma. A találmány szerinti kapcsolások méretezéskor átmérőjének s következőleg teljesítményének a szükség szab határt, mű- ii5 ködési értelemben a forgási sebesség függ-