139833. lajstromszámú szabadalom • Nagyteljesítményű és széles sávszűrős sebességmodulációs cső

L38883. 3 Az (0) A kinematikai sűrítés elmélete szerint, a sebesség-modulált nyaláb elektronjainak mező nélküli terében az áramerősség w pu'lzációjának összetevője a kollektorhoz 5 érve: ebben a kifejezésben d a csúszás (áramlás) terének hosszúsága és Ji az első alakú Bessel-féle függvény, rendszerint 1 és egy 10 mennyiség 1 u,(s) tud 2 Y„ v,^' 1 Ut <od 9 yr v— >0 v0 szám mérné a „gyűjtés fokát“ klystron tí­pusú csőnél, amelynek mezőintegrálja a 15 gyűjtőben Ui lenne. Feltételezve, hogy p páratlan, ami semmit sem vesz el az ered­mény általánosságából, de ami ellenkezőleg megengedi, hogy csak a cosinus függvényt kell tekintetbe venni, és következésképpen 20 egyszerűsíti a kiírást, ekkor az áram sűrű­sége a kollektor szintjén (nívóján): i (t: s) = 2 in .1, (r cos cos Cö 11 — ~(7í A nyaláb (is szélességű eleme által a kol­lektor mezejének átadott energia: 25 ()' t = u2 (s) cos tó t x i (í: s) eV á amelynek középértéke az idő függvényében: 1 í P — s\ w d „ S \V= --Uo(s)x2i„J,írcos ^—-jcos— xds(S) 35 vagy tovább W = p-s cos d s 2 1 r tt 11/ <,H' í0U2 (r.se) cos — ahol lK (r.ot) = •- .1, (r cos0) cos (■) d 0 r) a== 2i(a<py) Legyenek: 2f a nyaláb teljes szél (2f< 2 1), I„ = 2fi„ 30 a nem modulált nyaláb teljes intenzitása; a nyaláb által a kollektornak átadott közepes energia v- / • —r o s I W • TT í0 d /*—I—f T í P~s\ legyen \\ =i01 , cos —J J, cos j (9) (tOl így a találmány szerinti csövek energia egyenlete alakilag hasonló a jól ismert kly­­stron-éhoz, amelyben a Bessel-féle Ji (r) függvényt a vl;\r. a) helyettesíti, amely a közbenső a folytán, a nyaláb szélességétől függ. Egyébként ismeretes, hogy U®-nek ezen- tó felül egyenlőnek kell lennie Wo-al (az itt megengedett feltevés szerint a nagyírekven. ciájú mezőben lévő elektronoknak nagyon kis áthaladási szögeire), abból a célbói, hogy a kollektor nagy frekvenciájú mezejében ne 50 legyen elektronkisugárzás: M'(r,x) képviseli tehát az ■» = ' viszonynak, azaz az M) V o átalakuló energiatermelésnek maximális ér­tékét. A (r.a) változásának görbéi a függ­vényében r különböző értékeire a 4. ábrán 55 vannak feltüntetve. a = O esetére M (r, O) Ji (r), míg v. meghatározatlan nö­vekedése esetén T^r,*) az Ju felé tart, könnyen oszcillálva ez érték körül; a határ maximumát r=2,2-nél éri el és ak- 60 kor 0,32-vel egyenlő. Tudjuk, hogy Ji (r) maximális értéke 0,58. így a találmány sze­rinti cső maximális teoretikus értéke 58% és 32% közt változik, a nyaláb szélességé­nek a vájat magasságához való viszonya 65 szerint. Mihelyt x az V2 fölött van, a gyűj­tés fokának legjobb értéke 2,2, és nem 1,84, mint a klystronra. Emellett helyénvaló megjegyezni egy lé­nyeges különbséget a klystron energia egyen- 70 icce és a találmany szerinti csövek energia egyenlete között. Ez utóbbiban a nyaláb tel­jes In intenzitása arányos a 2f szélességével, úgy hogy a W teljesítmény arányos a *K(r,y.)­­val. Ez a mennyiség az a-val folytonosan *5 növekedő függvény, amint azt az 5. áhra szemlélteti. Ebből ered az a lehetőség, hogy tekinté­lyes nagy hatásokat érjünk el a vájatokat átjáró széles nyalábokkal, megfelelően fel- 80 emelvén a p-t egész számmá. Nemkülönben a 4. és 5. ábrák görbéi mutatják, hogy a teljesítménynek a-val való változása, azaz a nyaláb szélességével való változása, hori­zontális vonalakat mutat, amelyeknek a tér- S5 melés kisebbedése felel meg. Az eljárás ja vitása a találmány szerint, amint az az el­­magyarázottak után előre látható, abban áll, hogy elhagyjuk a nyalábnak azokat a ré­szeit, amelyek nem hoznak említésre méltó ■"> nyereséget a teljesítményben, azaz a szélei sávnyalábot darabokra szeldeljük úgy, hogy a megfelelő a legyen az egységgel szom szédos, vagy legyen ez alatt: a nagyfrekven-

Next

/
Thumbnails
Contents