139734. lajstromszámú szabadalom • Világítóernyős villamos kisülési cső

Megjelent 1949. évi július hö 15-én. AGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS , 139734. SZAM. 21 e 1-13 OSZTÁLY. — P-11477. ALAPSZÁM. (VII/j.) Világító ernyős villamos kisülési cső. N. V. Philips' Gloeilampenfabriekeii cég, Eindhoven (Németalföld). A bejelentés napja: 1947. évi szeptember hó 30. Németalföldi elsőbbsége : 1944. évi augusztus hó 8. (A 62Ü/1940. M. E. sz. rendelet alkalmazásával.) A találmány clektronforrással és világítóernyővel ellátott villamos kisülési csőre vonatkozik. Számos célra kívánatos, hogy valamely 5 villamos kisülési csőben a mozgó elektronok energiáját fényjelenséggé alaki li&uk ál. E területen az egyik legfontosabb csőlipus a Braun-cső. melyben a katódábói kisugárzott elektronnyalábot igen keskeny 10 nyalábbá szorítják össze, mely az elektronforrástól bizonyos távolságban világítóernyőbe ütközik. A katóda és a világítóernyő között több elektróda van, melyek a nyaláb ösSiZcszorítását foganatosítják, to-15 vábbá egy vagy.több olyan elektróda, melyek azt a helyet határozzák meg, melyen végül az elektronnyaláb a> világítcernyőre fejcsapódik. Ezeket az utóbb említeti elektródákat általában eltérítőeliekitródaUv-20 nak nevezik és az elektronnyaláb íelcsiapódási helyét ezeknek az elektródáknak a« feszültsége határozza meg. Ily módon a világítóernyőn e feszültség lefolyásának képét lehet előállítani. Egy ilyenfajta cső 25 tehát különösen alkalmai váltakozó feszültségek alakjának észlelésére.. Ennek: megfelelően az ilyen Braun-féle csövek számos kiviteli alakja ismeretes oszcillográf-célokra. 30 Megállapítottuk, hogy e csövek még nem felelnek meg teljesen valamennyi 'követelménynek. Egy nagyobb hátrány abban van, hogy a létrehozott kép fényintenzitása aránylag csekély, úgy hogy az észlelés pl. jól megvilágított helyiségekben nehéz- ?5 ségeket okoz. A csekély fényintenzitás miatt a kép vetítése is; gyakran lehetetten. E hátrány kiküszöbölése végeit már ajánlották, hogy az elektronokat ú. n. utógyorsítáísnak, tehát a csőben kialakított vil- 40 lamos mező behatásának vessék alá, úgy hogy az elektronok az ernyőre nagyobb sebességgel csapódjanak fel és így erősebb, illetve élénkebb képet rajzoljanak fel. Az ezzel kapcsolatos hátrányok egyrészt 45 a veszélyesen nagy feszültség, másrészt pedig a szükséges járulékos berendezés. A fényerősség javítására már ismeretes további eljárás szerint olyan világítóatiyagot alkalmaznak, amely mangánnal akti- 50 vált cink- vagy magnézium-germanátból áll, melyhez olyan anyagokat adagolnak, mint pl. molibdénl, wolframot, tóriumot, cinket, platinát vagy vegyületeiket, melyek elektronokkal való besugárzáskor 55 röntgensugarakat bocsátanak ki, melyek ugyanúgy, mint az elektronok, a tulajdonképpeni vi'.ágítóanyagol világításra késztetik. '•Ismeretes továbbá olyan Braun-féle cső 60 is. melynek világítóernyője két világítórétegből áll. A katódoldalon elrendezett réteg olyan fényt bocsát ki, amely a kai-