139734. lajstromszámú szabadalom • Világítóernyős villamos kisülési cső

2 189734. tódtól elfordított oldalon lévő' réteget vi­lágításra készteti. Az oszcillográfjai célokra alkalmazóit Braun-féle csövekkel kapcsolatos további 5 hátrány, hogy igen gyors váltakozó fe­szültségek felrajzolása esetén a szem tehe­íellensége határt szab, mely tehetetlenség az ernyőn megjelenő igen rövididejű képek észlelésiét lehetetlenné teszi. Ilyen esetben 10 a fényképezést lehet segítségül hívni, minl­hogy a fényképező lem ez olyan jelensége­ket is rögzíteni tud, melyek szemmel való észlelésre lúl gyorsak. Ezután a fényké­pezel t kép nyugodtan megfigyelhető és 15 szükség esetén ki is mérhető. Ez az eljá­rás azonban bonyolult, minthogy a fény­képet először elő kell hívni, emellett pe­dig költséges; a fényképészeli anyag alkal­mazása folytán. Avégett, hogy ilyen gyors •20 jelenségeket fényképésze'i anyag alkalma­zása nélkül észlelni lehessen., már ajánloí­lák, hogy a világítóernyőhöz olyan anyagól használjanak, mely ulánvilágíl. vagyis, amely az elektronokkal való besugárzás -5 megszűnte után is fényt bocsát ki az elek­tronoktól ért helyeken. Néhány ilyen vi­lági tóanyagnaJc az a tulajdonsága, hogy úgy elektronsugárzás, mint ultraibolyasu­gárzás, különösen hosszúhullámú ultraibo-H0 lyasugárzás; útján után világító állapotba­hozhatók, mimellell a besugárzás tartama alatt azonos fényteljesítmény t mellett az utóbbi esetben az utánvilágítás erősebb és hosszabb ideig tart. 35 A találmány szerinti villamos kisülési esőnek eleklronforrása és olyan világító-, ernyője van, .mely olyan anyagokat tartal­maz, melyek közül legalább egy olyan, amely elektronokkal való besugárzás ese­•fcO lén ultraibolyasugarakat bocsát ki és leg­alább egy olyan, amely ultraibolyasugarak­kal való besugárzás, esetén világít. A találmány szerinli cső egy kivileli alakjánál a mozgó elektronok energiáját 45 először ultraibolyasugárzássá' alakííjuk ál, amely utóbbit egy második világílőanyag szemmel észlelhető fénnyé alakítja át. Ily módon a kép -nagy fényerőssége érhető el. mimelletl utánvilágítóanyag alkalmazása 50 esetéii a második világítóanyag azzal az előnnyel jár, hogy az utánvilágítás élén­kebb és bosszabb ideig tart, mint ez anyag­nak csupán elektronokkal való besugárzása esetén. 55 A. világítóernyő előnyösen két rétegből áll és az egyik rétegben kizárólag olyan anyagok vannak, melyek a, mozgó elektro­nok energiáját ultraibolyasugárzássá ala­kítják át, míg a másik réteg kizárólag olyan anyagokból; áll, melyek ultraibolya- 60 sugárzással késztethetők világításra. Eze­ket a rétegeket ebben, az esetben úgy ren­dezzük el, hogy az a réteg, amely az elek­tronok energiáját ultraibolyasugárzássá alakítja át, a világílöernyőnek a katóda 65 felé fordított oldalán van. Nincsen azon­ban kizárva, hogy a két anyagot egymással összekeverjük és ekként olyan ernyőt ké­szítsünk, mely csupán egyetlen rétegből áll, mely réteg azonban adott esetben löbb- 70 féle anyagól tartalmaz. Ismeretes; már, hogy uliraibolyasugár­lorrást tartalmazó kisülési csövekben a ki- „ sugárzott fény egy bizonyos színének el­érése végett, két vagy több világítórétegei 75 rendezzenek el. Ennél az• elrendezésnél a hosszabb hullámhosszú sugárzással gerjesz­tett anyag a kisülésitől elfordult oldalra kerül. Ismeretes; továbbá, hogy olyan kisülési 80 csőben, mely ultraibolyasugarakat bocsát ki,, olyan anyagot alkalmaznak, mely az ultraibolyasugarakat olyan fénnyé alakítja át, mely a cső üvegfalán keresztül egy második világítóanyagra jut, mely vi'íá- 85 gítóanyag ezt a fényt ismét mási hullám­hosszú fénnyé alakítja át. A felemlített ismeretes világítóernyők egyikénél sem ala­kítják át először a mozgóelektronoik ener­giáját ullraibolyasugárzásisá, melyet az- 90 után ismét fénnyé alakítanak át. A találmány szerinti csőnél alkalmaz­ható világilóernyőben olyan anyagként, mely elektronok behatására ultraibolyasu­garakat bocsát ki, pl. mangánnal, vassal, 95 rézzel, cinkkel, ezüstlel vagy bizmutlal ak­tivált kalciumoxid! vagy cériummal akti­vált kalciumfoszfát vagy titánnal aktivált cinkszilikát alkalmazható. Olyan anyag­ként, melyet az ultraibolyasugiarak látható 100 sugarak kibocsátására késztetnek, pl. réz­zel aktivált cinkszulfid, mangáno» cink­kadiuiumszulfid, vagy mangánofi cimkszul­fid használható. Nyilvánvaló, hogy egyet­len világítóernyőben többféle anyag egvüt- lOo lesen iisi alkalmazható. Szabadalmi igénypontok: 1. Villamos kisülési cső elektronforrással és világítóernyővel, melyre jellemző, hogy az ernyő olyan világítóanyagokat no tartalmaz, melyek közül legalább is egy: az elektronok hatására ultraibolyasugár­zás kibocsátására gerjesztődik, és leg­alább is egy: u'lraibolyasugaraklól érve. világít. 115

Next

/
Thumbnails
Contents