139602. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-aril-ciklopentán-1-monotiokarbonsavak új bázisos észtereinek előállítására

2 13960a. bonsav savkloridját a IV. képlet szerinti amino-helyettesített merkaptánnal hozzuk cserebomlásba. Savklorid helyett más sav­halogenidet, az anhidridet vagy a szabad 5 savat — utóbbit előnyösen eszterező ka­talizátorok adagolása mellett — is hozha­tunk a merkaptánnal reakcióba. Szabad merkaptán helyett ennek fémsói alkalmaz­hatjuk. 10 Ennek az eljárásnak előnyös kiviteli módja abban van, hogy 1-aril-ciklopéntán-1-karbonsavkloridot a bázisos merkaptán (IV.) ekvimolekulás mennyiségével kö­zömbös szerves oldószerek, mint éter, 15 benzol, dioxán vagy aceton jelenlétében vagy anélkül hozzuk össze. A cserebomlás szobahőmérsékleten! megy végbe; gyor.' sabban megy végbe azonban magasabb hőmérsékleten. Ezzel a kiviteli móddal 20 közvetlenül az új bázisok hidrökloridjai­hoz jutunk. Eljárhatunk úgy is, hogy a II. képletű karbonsavak észtereit; különösen fe'nil­' észtert áteszterezzük olymódon, hogy eze-25 ket a IV. képletű bázisosan helyettesített merkaptánokk'al,' előnyösen katalizátorok, mint pl. a megfelelő nátrium-merkap­tidok, jelenlétében hevítjük. Az 1-aril-ciklopentán-l-monotio-karbon-30 savak (V.) és ezek sói a Hal — CnEL Am VII. képletű halogén-alkilarninokkal, ugyancsak az I. képletű észterek képződése közben rea­gálnak. Azonos észtereket kapunk, ha 1-35 aril-ciklopentán-1-raopotio-karbonsavakat a III. képletű amino-alkoholokkal eszterez­zü'k, valamint ha 1-ariT-ciklopentán-l'' mo­notio-karbonsav-alkil- vagy aril-esztereket a III. képletű amino-alkoholokkal áteszte-40 rezzük. Egy másik eljárás abban van, hogy reak­cióképes észtereket, mint pl. az Rí o Ra / x._// x lC m HU -C / VIII. 'S — Cn H 2n — Z képletű 1-aril-ciklopemtán-l-monotio-kar-45 bonsav-oxi-alkil-esztereknek pl. halogén­hidrogén-, kénsav- vagy. aril^szulfonsav­esztereit szekunder aminokkal (HAm) cse­rebomliásba; hozzuk. Z hidroxil-csoportnak halogén-hidrogénnel, kónsavval, aril-szul-50 fonsavakkal vagy hasonlókkal végzett esz­íerezéséből kapott maradékot jelent. Ha ehhez; az eljáráshoz szekunder aminők he­lyett tercier aminokat használunk, úgy az I. képlet szerinti bázisos észterek kvaterner sóit kapjuk. 60 Az ehhez az eljáráshoz kiindulási anyagként szükséges VIII. képlet szerinti észtereket például az 1-aril-ciklopentán-l­monotio-karbonsavakból állíthatjuk elő a Halogén — Cn H 2n —- Z 65 képletű vegyületekkel végzett cserebomlás­sal. Az I. képlet szerinti új észterek szervet­len és szerves savakkal rendszerint vízben oldódó sókat alkotnak; alifás és aralifás al- 70 koholok reakcióképes észtereivel, valamint alkil-halogenidekkel, dialkil-szulfátokkal vagy aralkil-halogenidekkel kvaterner sókká alakíthatók. Az V. általános képlet szerinti monotio- 75 karbonsavak közül pl. a következőket em­lítjük meg: 1-fenil-ciklopentán-l-monotio­karbonsav, 1 - (2'-tolil) -ciklopentán-1 -mono­tio-karbonsav, valamint a 3'- és ^-helyet­tesített izomer vegyületek, l-(3',-4 dimetil- 80 fenil)-ciklopentán-1-monotio-karbonsav é% • ennek izomerjei, l-(2'-anizil)-ciklopentán-l­monotoi-karbonsav, valamint ennek megfe­lelő 3'- és 4'-helyettesített savai 1- (3\ 4'­dimetoxi-fenil) - ciklopentán-1 -monotio-kar- 85 rJonahv, 1- (3'- rnetil-4'-metoxi-fenil) -ciklo­pentán- 1 -monotiokarbonsav, stb. H-Am képletnek megfelelő szekunder ali­fás, cikloalifás és heterociklusos aminok­ként pl. a következőket említjük meg: di- 90 mejúl-, dietil-, dipropil-, di-izopropilamin,, di-allilamin, metil-etilamin, ciklopentil-etil­amin, ciklohexil-metil-amin, piperidin, pir­rolidin, morfolin és hasonlók. — Cn H 2n — kétértékű alifás szénhidrogén- 93 maradékot jelent, amilyenek pl. — CHg — CH2 —• CH2 -— CH2 — CHj —— - CH« — OH» — CH» — CH» — CH2 — CH« —, CH2 — CH -I C2H 5 CH8 I CHa — C — CH2 CH, vagy 100 — CH2 — CH — CH« — CH3 —. I CH;i A találmányt a következő példák világít­ják meg. Részeken súlyrészeket értünk. Az olvadáspontok korrigáltak.

Next

/
Thumbnails
Contents