139538. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés villamos rezgések átvitelére

Megjelent 1949, évi június hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 139538. SZÁM. 2 la4 1-13 OSZTÁLY. — P-1011G. ALAPSZÁM. (VJI/j ) Kapcsolási elrendezés villamos rezgések átvitelére. N. V. Philips' Gloeilainpeiilabriekeii cég-, Eiudhoven-beii (Németalföld). Pótsaabadálom a 130229. lajstromszámú törzssssabadalomhoz. A bejelentés napja : 1941. évi augusztus hó 5. Németalföldi elsőbbsége : 1940. évi augusztus hó 8. Törzsszabadalmunk olyan kapcsolási el­rendezést ismertet villamos rezgések átvi­telére, mely legalább egy vezérelt kisütőcsö­vet tartalmaz, mimellett olyan elektróda kö-5 rérőt, melyhez zajáram folyik, ezzel az árammal korrelált zajfeszültséget veszünk le, mely feszültség a cső kimerőáramát olyan fázissal vezérli, hogy a kimanőkörben fellépő zajáram csökken és/vagy a jel:íram 10 és zajáram közötti arány növekedik. Ismeretes uítranagyfrekvenciás rezgések átvitelére olyan kisütőcső alkalmazása, melyben elektronnyaláb keletkezik, mely­nek sebességéi uítranagyfrekvenciás fészült-15 ség vezérli, mire a nyaláb sebességváltozá­sait intenzitásváltozásokká alakítjuk át és az intenzitásban változtatott nyalábról ki­menőfeiszüítséget veszünk le. Az ilyen kisütőcső fontos előnye, hogy a 20 cső által" a bemenőimpedanciára kifejtett csillapítás igen csekély; hátránya azonban, hogy a katódáram nagy intenzitása követ­keztében a katódazaj rendkívül nagy. Ez az erős zaj a csövet gyenge jelek erősíté-25 sere alkalmatlanná teszi; ezért a gyakor­latban az ilyen fajtájú kisütőcsöveket eddig nem alkalmazták vevőkapcsolásokban, ha­nem majdnem kizárólag ultranagyfrekven­ciás rezgések létestésére. 30 A találmány célja olyan rendszabályok megadása, melyekkel a katódazajt az em­lített fajtájú csöveknél gyakorlatilag tel je­pen kiküszöbölhetjük. A találmány szerint e célból a bemenő­impedancia nagyságát és fázisát és az elek- 35 trónoknak a sebességvezérlőelektróda és kimenőelektróda közötti futási idejét akként választjuk, hogy az elektronnyaláb intenzi­tásának a kimenőelektródánál való véletlen intenzitás változásait teljesen vagy közeli- 40 tőleg teljesen kiküszöböljük azokkal az in­tenzitásváltozásokkal, melyeket előidézi a nyaláb sebességvezéríése olyan zajfeszült­séggel, melyet a sébességvezérlőeleMródá­hoz felé folyó influenciaáram a bemenő- <fö impedencia mentén létesít. A találmányt még részletesebben a raj/, k'apcisán magyarázzuk meg, mely a talál­mány szerinti erősítőkiapcsolás foganatosí­tást példáját mutatja. 50 A rajzon olyan (1) kisütőcső látható, mely elektronnyaláb létesítésére való (2) elektródarendszert tartalmaz. Ez az elek­tródai'endjszer szokásos szerkezetű és káté­dat, Wehnelt-hengert, valamint anódát tar- 55 talmaz. A létesített nvaláb egymásután több üreges (3), (4i, (5). (6) és (7) henger elektró­dán halad át és végül (8) fogóelektródára csapódik. Az elektronyaláb sebességét a (4) sebes- 60 iségvezérlőelektróda vezérli, mely a (3) ár1 ­nyékolóelektróda és (5) elektróda által ha­tárolt, mezőmentes térben van. E célból a (4) elektróda olyan (9) bemenőimpedanciá­val van összekötve, melyhez a felerősítendő (-;Ö rezgéseket vezetjük és melyet pl. az emit-

Next

/
Thumbnails
Contents