139538. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés villamos rezgések átvitelére
139538. tett rezgések frekvenciájába hangolt rezgőkör alkothat. A sebességében modulált elektronnyaláb ezután az ú. n. utóiérőteret alkotó (5) elek-' 5 tródába lép. Ebben a térben a gyorsabb elektronok utóiérik a lassú elektrbnokat, úgy hogy egymást követő élektronst'írűsOdések és ritkulások keletkeznek. Ilyen módon a nyaláb sebességváltozásai iintenzitásvál' 10 tozásokká alakulnak át. Végül -a kimenőfeszültséget az intenzitásában modulált elektronnyalábról vesszük le olyan (6) kimenőelektróda segély ével, mely az (5) elektróda és (7) árnyékolóelek-15 tróda által határolt, második mezőmentes tér'ben van. E célból a (6) kimenőelektróda össze van kötve olyan (10) kimenőimpedanciával, pl. a felerősítendő rezgések frekvenciájára hangolt rezgőkörrel, melyről az erő-20 sített rezgéseket levesszük. A (2) rendszerrel létesített elektronnyaláb intenzitása véletlen változásoknak van alávetve, melyeket .,katódazaj"-nak nevezhetünk. A katódazaj általában folytonos frek-25 vencias-zpektrumot alkot, melyből csak azok a frekvenciák fontosak, melyeket a kapcsolás átereszt és melyek számára tehát a (9) és (10) körök nagy impedenciát alkotnak. 30 A futási idő hatásai következtében a (4) vezérlőelektródához olyan influenciaáram folyik, mely a katódazajjal korrelált zajkomponent itarta'.maz. Ez a |>/ezérlóelektróda felé folyó zajáram a zajszpektrum 35 olyan frekvenciái számára, melyek számán a (9) kör nagy impedanciát alkot, e kör mentén olyan zajfeszültséget idéz elő, mely az elektronnyalábnak a katódazajjal korVelált sebességváltozásait létesíti. Az elektron-40 nyalábnak ezek a sebességváltozásai az utolérőtérben intenzitásváltozásokká alakulnak át, úgy hogy a nyaláb a kimenőelektródánál két zajkompomenst tartalmaz, melyek közül az egyiket a nyalábban már eredetileg 45 jelen volt véletlen változások alkotják, a másikait pedig a (9) körben fellépő zajfeszültség létesíti. Az utóbbemlített zajkomponens nagyságának és fázisának helyes választásával elérhetjük azt, hogy a kél 50 zaj-komponens egymást kiküszöböli, úgy hogy gyakorlatilag teljesen zajmentes erősítést kapunk. Az elektrbnnyalábnak a (6) kimenőelektródánál való, a (9) kör mentén fellépő zai-55 feszültség által létesített zajkomponensének nagyságát ós fázisát a következőképen folyásolhatjuk be. Az említett zajfeszültség nagyságát és fázisát elsősorban befolyásolhatjuk a bemenőimpedancia nagyságának és fázisának alkalmas választásával, 60 mely célból a (9) kört, ha szükséges, az erősítendő rezgések frekvenciájához képest némileg elhangolhatjuk és/vagy csillapítóellenállással csillapíthatjuk. Másodsorban az említett zajkomponens nagysága és fá- 65 zisa függ attól, hogy az elektronnyalábnak a zajfeszültséggel létesített sebességváltozásait intenzitásváltozásokká miként alakítjuk át, azaz függ az elektronoknak a (4) vezérlőelektr'óda és (6) kimenőelektróda kö- 70 zötti futási idejétől. Ezt a futási időt, ha szükséges, befolyásolhatjuk az egyes -elektródák feszültségének és az (5) utolérőtér hosszának alkalmas választásával. Az említett rendszabályok alkalmas • komjbináció- 75 jávai mindenkor 'közel tökéletes zajmentességet biztosíthatunk. A találmány szerinti elrendezés javított működését bizonyos esetekben elérhetjük azzal, hogy a (2) elektródarendszer és (4) 80 sebességvezérlőelektróda között olyan segédelektródát alkalmazunk, mely az elektronnyaláb sebességét szintén befolyásolja. Ez esetben az említett segédelektróda körébe alkalmasan választott impedanciát 85 iktatunk, melynek mentén a segédelektródához folvó influenciaáram zajfeszültséget létesít. Ez a zajfeszültség az elektronnyaláb sebességét vezérli, úgy hogy a (6) kimenőelektródánál a nyalábnak három zajkompo- !, o nense van; ezek egyike a nyalábban eredetileg meglevő, véletlen változásoktól származik, másika a segédelektróda zajfeszültségétől, harmadika pedig a (4) sebességvezérlőelektróda zajfeszültségétől. A segéd- f'ö elektródával és sebességVezélrlőeliektródával összekötött impedanciák értékének és fázisának alkalmas választásával az említett elektródák zajfeszültségének nagyságát és fázisát az elektronok futási idejével kap- 100 csolatosan mármost akként választjuk, hogy a három zajkomponens egymást kompenzálja. E kivitel előnye, hogy a zajkompenzáció beállítására további lehetőséget nyujt, nevezetesen a segédelektróda köré- 105 ben levő impedancia beállításával, úgyhogy a (9) 'bemenőimpedanciát sok esetben az elérhető erősítés tekintetében kedvezőbben választhatjuk. Fontos, hogy a találmány szerinti kapcso- 110 iásnál arról gondoskodjunk, hogy elektronokat el ne foghassanak olyan elektródák, melyek a (4) vezérlőelektróda, illetve az említett segédelektróda és a (6) kimenőelektróda között vannak. Ennek következte- 115 ben ugyanis az említett elektródák és a többi elektródák között való áramelosztásban változások keletkezhetnének, melyek
