139489. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogénolajok hőbontó kezelésére

1 39 i S9. donságú maradék termékeket kaphatunk. A berendezés olyan hosszú ideig tartható foly­tatólagos üzemben, hogy annak rendsze­rint inkább csak a berendezés időszakos biz- 5 tonsági felülvizsgálata szab határt, néni pedig a kokszosodás vagy egyéb üzemi ne­hézség, mely a múltban az üzemmenetet három vagy négy hétnél hosszabb ideig majdnem kikerülhetetlenül lehetetlenné 1<> tette. A hőbontó reakció gáztermékei pedig rendszerint különösen gazdagok a könnyen polemerizálható három és négy szénatoméi olefinekben. A hosszú ideig tartó folytató­lagos üzemmenet és az inkább kívánatos 15 reakciós terméknek, nevezetesen magas ok­tánszámú benzinalkatrészek és a nehezebb gázok olefinjeinek megnövelt termelése elsősorban a hevítőkígyókban és a reak­cióskamráiban a találmány értelmében tör- 20 ténő százalékos átalakítás arányosításának és ellenőrzésének az eredménye. A szokásos szelektív hőbontó kezeléseknél az üzemi nehézségeket legifőképen a nehéz olajhevítőben az átalakítás megfellelő ellen- 25 őrzésének a hiánya okozta. 7 %-on felüli átalakítás, melyet akár magas hőmérséklet, akár pedig hosszú reakciós időtartammal értek el, rendesen koksz kiválásával és Le­rakodásával van egybekötve, ami a vezeté- 30 két esetleg eltörni, vagy túlhevíti, ami azután az üzemmenet megszakításához vagy a vezeték meghibásodásához vezet. Ha pedig a kokszosodás elkerülésére, az át­alakítást 4.5% alatt tartották, az eljárás 35 az alacsony hozadék, a körfolyamatban visszavezetett igen nagy részmennyiségek, vagy pedig helytelenül nagyméretű és ezért költséges reakciós kamra alkalmazása miatt nem volt gazdaságos. 40 A találmány szerinti eljárás megköveteli, hogy hasonlóan, de kevésbé szigorúan el­lenőrizzük a második hevítőkígyóban tör­ténő átalakulást. A 18%-on felüli átalakí­tásnál megfelelően nagyobb mennyiségű 45 könnyebb gázok képződnek, a hevítő csö­veik elkoikszosodlnak, a maradéktermékek nem kívánatos nagymennyiségű benzolold­­hatatlan üledékekkel szennyeződnek és az ilyen átalakítás egyidejűleg az elsődlege- 50 sen képződött telítetlen alkatrészek vissza­maradó nehéz polimerjeinek képződését segíti elő. A 10%-nál kisebb mérvű átalakí­tás pedig annak előbb említett nem gazdasá­gos volta és a kapott termék alacsony ok- 55 tánszáma, vagy egyébként rosszabb minő­sége miatt elvetendő. A könnyű és nehéz olajhevítőkígyókból jövő kevert áramoknak a reakciós kamrá­ban történő járulékos átalakulása százalé­kos mennyiségét az egész átalakításnak ßß legalább 39%-a fölött kell tartani, avégett, hogy a terméknek a minősége jó és az üzem gazdaságos egyen, de 55 %-a alatt, ha gazdaságosan méretezett kamrát kívánunk használni. gö A találmány értelmében továbbá a nehéz olajáram és a fhss töltet térfogatának vi­szonyát, továbbá a könnyű olajáram és a friss töltet viszonyát meghatározott határ­értékek között kell tartani. Úgy találtuk, 70 hogy a jelen eljárásnál különösen kedvező, ha az alábbi egyenletekkel kifejezeti hatá­rok közötti viszonyokat tartjuk fenn: rH = 19.82 - 13.01 G 0.572 K 4-0.3 és rn = 26.2 1 — 17.G2 G — 0.937 K + 0.5, 75 ahol rH a nehéz olajáram és a friss olajtöl­tet térfogatainak a Viszonya, rb pedig a könnyű olajáram és a friss olajtöltet térfogatainak viszonya, (G) a friss olajtöl­tet fajsúlya (15.6 C715.6 C°) és (K) a so friss olajtöltetnek a következőkben megha­tározott jellemző tényezője. Benzinnél nehezebb szénhidrogénolajok bőbontó kezelésénél (krakkolásánál) a gya­korlatban mindig adódik maradék, úgy, hogy az olajnak benzinné és gázzá való 100%-os átalakítása nem várható. A hőbontó keze­lésnél adódó maradék természete és meny­­nyisége nemcsak a tqltet természetétől, ha­nem az alkalmazott jhőbontás módjától füg- 90 gően is változik. Ügy találtuk, hogy a talál­mány szerinti eljárásnál meghatározott töltetből várható benzin és gáz mennyisége a következő összefüggés alapján becsül­hető meg. 95 X = 175 log A —2.42 (K—9.7) (32.6—A) 190.2 ahol X — a friss olajtöltetre számított ben­zin és gáz összsúly százaléknyi mennyi­sége. ion A = friss olaj fajsúlya az A. P. I. (American Petroleum1 Institute) szabványai szerint, melyet a fajsúlvból (15.6 (?) (15.6 C°) az' A = 141.5 G ÍB1.5 egyenlet értelmében W5 határozhatjuk meg. K=a friss olajtöltet jellemző tényezője, amelyet az alábbiakban' írunk körül. A benzinnek és gáznak így megbecsült maradékát rendszerint várhatjuk is, ha 110 204 C° végpontú és kielégítő oktánszámú benzint és tüzelőolajként felhasználható

Next

/
Thumbnails
Contents