139120. lajstromszámú szabadalom • Sebességváltó áttétel
.139.120. 3 Ha feltesszük, hogy a szíj két-két körív között tökéletesen deformálható, akkor az a törekvése, hogy a körívek végeit egymással összekötő egyenes vonal mentén helyez••> kedjék él. A 2. ábrából látható, hogy — feltéve, hogy a (3) rudak külső felülete akkor, amlikor a rudak forgástengelyükhöz legközelebb vannak ós egymással érintkeznék, egyazon hengeres forgástest részeit alkot[0 ják — akkor, bármekkora mértékben is távolodnak el a rudak a forgástengelyüktől, a tökéletesen deformálhatónak feltételezett szíj által két-két szomszédos rúd között elfoglalt irány a két: két szomszédos rúd ke-15 resztmetszetét kifelé határoló körívek (9) pontjához vont érintő. Ebből következik, hogy — még elméletileg tökéletesen deformálható szíjat is feltételezve —abban az esetben, ha a íentemlí-20 tett jellemző ki van elégítve, a szíj ia rudakban az 1. és 2. ábrán (9)-el jelölt éleivel sohasem kerülhet érintkezésbe. Mennél merevebb a mindenkor alkalmazott szíj, annál nagyobb az a törekvés, hogy 25 a "két-két szomszédos rúd (9) pontjait egymással' összekötő egyenestől kifelé eltávolodjék. Ez a körülmény annak a veszélyét, hogy a szíj a rudak (9) éleivel érintkezésbe kerüljön és megsérüljön, meg inkább csök-30 kenti. A találmány további foganatosítást alakja értelmében mindegyik rúd keresztmetszetének külső körvonalát olyan görbe határolja, mély akkor is. amikor a rudak egymással 35 érintkeznek, olyan körrel, melynek középpontja a csonkakúpalakú lemezek mértani forgástengelyén van, az említett görbe két vége közé eső ponton belülről érintkezik. Ez a kiviteli példa a 3. ábrán látható, meto lyen a rudaknak egymással érintkező hely: zetét eredményvonalakkal, nem érintkező helyzetüket pedlig teljes vonalakkal rajzoltuk. Az ábrából kivehető, hogy az egyes rudak keresztmetszetét kívül határoló (16) i5 görbe a rudaknak egymással érintkező helyzetében a (17) kört, melynek középpontja a csonkakúpalaku lemezek mértani forgástengelyével összeesik, olyan (18) ponton érinti, mely a szóbanforgó rudat határoló sugár-50 irányú (19) és (20) síkok közé esik. Ebben az esetben még ha tökéletesen deformálható szíjat tételezünk is fel, a rudaknak egymással nem érintkező, teljes vonalakkal rajzolt helyzetében a szíj vagy a szíjak az egyes 55 rudaknak éles határoló sarkaivá} sohasem érintkezhetnek.' A (16) görbe hossza egy részén a (17) körrel egybe is eshet. Ebben az esetben az említett körrel a (19) és (20) sugárirányú síkok közé eső hosszának egy részén érintkezik. ( JO A 4. ábra szerint a (8) hornyok fecskefarkalafui keresztmetszetűek. Ugyanebből az ábrából az is kivehető, hogy a csonkakúpalakú lemezek felső részén levő szögek viszonylag enyhék. Mivel a rudak hosszát -65 tetszés szerint választhatjuk, igen széles szíjat vagy tetszőleges számú, szokásos szélességű párhuzamosan dolgozó szíjat alkalmazhatunk. Av szíjak esetleg a rudakban kialakított 7 o bemétszésekben helyezhetők el, melyek keresztmetszete a mindenkor használt szí] keresztszelvényének fefel meg. A 4. ábrán látható (10) bemetszések trapézkeresztmetszetű szíjak befogadására alkalmasak. A 7f> csonkakúpalakú (2) lemezek felső részén levő szögek a trapézkeresztmetszetű szíjak ferde felületei között bezárt szög kiegészítő szögénél kisebbek. Mivel a trapézkeresztmetszetű szíjak gya- so koríatilag csupán a (10) bemetszések oldalfelületeivel kerülnek érintkezésbe, a találmány egyik jellemzője szerint ezek a szíjak a bemetszéseken a (28) bordák mentén fekszenek fel (5. ábra), melyek a rudakat 90°-os 85 szögben határoló felületeknek és a (19) és (20) sugárirányú síkoknak metszésével létesülnek. Evégből a bemetszések megfelelő oldalfelületei akkor, amikor a rudak egymást 90 érintő helyzetben vannak, egyazon kúpalakú forgástest részeM alkotják. Ennek következtében a fentemlített bordák a szíjban sérüléseket nem okozhatnak. Abból a célból, hogy még a rudak csekély Í'P mértékű elmozdulása esetére is, mely a bemetszéseknek pontosan egy vonalba esését megzavarná, a szíj fentemiliífett megvédését biztosítsuk, a találmány érteimében a bemetszéseket a rudakat oldiaJt határoló (19) 100 és (20) sugárirányú síkok felé kibővítjük (6. ábra). Ebben az esetben a bármelyik rúdban kialakított bemetszéseknek valamely, a csonkakúpalakú lemezek (30) forgástengelyére merőleges (29) síkkal való metszete 105 olyan (31) görbe, mely akkor is, ha a ruflak , egymással érintkeznek, a (32) kört, melynek középpontja a (30) forgástengelyen van, belülről a (33) pontban érinti, mely pont a szóbanforgó rudat határoló (19) és (20) uo sugárirányú síkok között van. A (3í) görbe hosszának egy részén a (32) körrel összeeshet. Ebben az esetben a (32) kört hosszának valamely, a (19) és (20) sugárirányú síkok , közé eső részén belülről érinti, ur>
