139020. lajstromszámú szabadalom • Piezoelektromos kristály egység

Megjelent 1948. évi november hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BTRÖSÄG SZABADALMI LEÍRÁS 139030. SZÁM. Vir/j. OSZTÁLY. — P-11427. ALAPSZÁM. Piezoelektromos kristály-egység. Porubszky Jenő műszaki tisztviselő, Budapest. A bejelentés napja: 1947. évi május hó 7. Piezoelektromos kristályok tulajdonságainak iá technikában való hasznosítására a kristályokból megfelelő irányban vékony lemezeket szoktak hasítani, amelyeknek oldn-5 laira fém fegyverzeteket ragasztanak a keletkező elektromosság elvezetésére. A gyakorlatban legtöbbször olyan irányban hasított, keskeny téglalapaiakú kristálylemezek^t alkalmaznak, amelyek a téglalap hosszanti 10 tengelyének irányában ható nyomásra keltenek piezoelektromos feszültséget. De mivel a piezoelektromos kristályok jelen leírásban érintett alkalmazásainál (mikrofonok, hangdobozok, hangszórók stb.) a kristályra ható iő rezgések aplitudói elég nagyok ugyan,.de energiájuk kevés a kristályon megfelelő' mértékű erő létrehozásához, áttételezési sroktak létesíteni a kisebb amplitúdó mellel! i nagyob erő elérésére. Ezt úgy érik el, hogy 20 a kristálylemezeket párosával lapjukkal egymáshoz ragasztják és az így összeragasztott két kristálylemez képez egy' teljes — pl. mikrofonba, vagy hangdobozba való — egységet. Az ilyen, általában téglalapaiakú egy-25 ségnek az egyik vége felé eső részét rögzítik és a szabadon lévő másik végére közvetítik H fizikai rezgéseket, úgy, hogy a 'rezgésbe hozott kristály-egységen a felvitt rezgés iránya merőleges legyen a téglalap síkjára. 30 Ekkor a kristályegység a rávitt rezgés ütemében történő hajlításnak van kitéve, ami azonban az egymás mellé, ragasztott lemezek egyedeiben a téglalap síkjában létrejövő. hosszanti irányú, nyomó és húzó erőként hat. Ez az erő pedig már irány és nagyság 35 szerint is alkalmas a kristálylemezekben piezoelektromos feszültség keltésére. Jelen találmány szerint egy piezoelektromos egységet nem két kristálylemezből, hanem csak egy lemezből készítünk, amelyei íu a másik kristályleme-z helyett valamely kemény, de rugalmas anyagú lemezzel össz~erősítve, — pl. ragasztva — képezünk ki egy egységgé. Az ilymódon összeállított egységben a 45 kristálylemez hasonlóképpen működik, mint az előzőkben leírt, két kristálylemezből álló egységben, azzal a különbséggel, hogy működéskor most csak egy kristálylemez van a síkjában ható nyomás-húzás váltakozása- 50 nak kitéve, míg a melléragasztott idegen anyagú lemez feladata csak a kristályegységre vitt erő irányának és nagyságának transzformációjából áll. Ez a transzformáció pedig abban áll, hogy a lemezkombiná- ;,5 dóra ható hajlító erő a kristálylemez egész tömegében egynemű (nyomó, vagy húzó) feszültségeket kelt. Ha a lemezkombináció hajlító rezgéseket végez, akkor a kristály- • lemezben nyomó- és húzóerők fognak válta- un kőzni. Az egész kristálylemezben azonban minden pillanatban vagy csak húzó, vagy csak nyomó feszültségek lesznek. Természetesen ennek 'a hatásnak az eléréséhez az is szükséges, hogy az egységet or, képező két lemez (tehát a kristály és az ide-