139020. lajstromszámú szabadalom • Piezoelektromos kristály egység

Í39020. gen anyagú lemez) oldaluknak egymás felé néző teljes felületén, de legalább két pont­ban szilárdan egymáshoz legyenek rög­zítve, pl. ragasztással. 5 Ennek a megoldásnak az előnyei többek között a következők: Két kirstálylemezből álló egységek­nél a kristálylemezek vékonyságának ba­tárt szab azok anyagának törékenysége, 10 aminél fogva gyakorlatilag azokkal nem érdemes 0.4—0.5 mm. vastagság alá menni. A jelen találmány- szerint nagyobb szi­lárdságú kristályegységeket készíthetünk, 15 ennélfogva a kristálylemez vastagságia to­vább csökkenthető, miáltal annak piezo­elektromos tulajdonságai még javulnak a nagyobb törékenység veszélye nélkül. A kristálylemezek előállításánál bizo* 20 nyos mértékű minőségi szórást nem lehet elkerülnii —• ennélfogva kisebb szórásúak lesznek az egy kristálylemezből előállított egységek, >mkit a két lemezből készülteik, ahol az egyes lemezek szórása összegeződik. 25 Ennek fő!eg a tömeggyártásban van nagy előnye. Előállítása olcsóbb, mivel egy kris­tályegység előállításához csak egy kris­tálylemezre van szükség. 30 Az eljárás újabb lehetőségeket nyújt a piezoelektromos kristály hangeszközök lovábbi fejlesztéséhez, mert a kristályegy­ség képezéséhez használt anyagok helyes megválasztásával a frekvenciafüggőség ja-35 vítható és az ilymódon képezett nagyobb szilárdságú kristályegységek újabb kon­strukciós megoldásokat is lehetővé tesz­nek. Például az eddig használatos meg­+0 oldásoknál az igen törékeny kristály­egység rögzítés céljából többnyire • puha gumilemezek közé van beágyazva, a talál­mány szerinti megoldásnál pedig lehetsé­ges a kristályegység képezéséhez használt, 45 de a kristálynál lényegesen nagyobb szi­lárdságú lemeznek a célnak megfelelő, bármilyen módon való rögzítése és alakjá­nak olyan kiképezése, hogy az a mechani­kai, vagy akusztikus úton rávitt rezgése-50 ket a legtökélesebben vegye át. — Ilyen •megoldás például egy keskeny, téglalap­alakú lemez egyik végének csavarral való lerögzítése, míg a téglalap másik végére csatlakozunk a rezgést közvetítő szervvel; 55 —- a kristálylcmez pedig minden más me­chanikai megfogástól1 ' és rezgésközvetítő szervtől mentesen, egyszerűen felragasztás útján lehet a lemez hajlításnak kitett kö­zéprészére ragasztva. Elképzelhető olyan megoldás is, melynél mi maga a kristálylemez párjául szolgáló ide­genanyagú lemez van kiképezve a rezgést felfogó, vagy leadó szervvé, pl. mem­bránná — és az egy, vágy több kristály­lemez közvetlenül erre van felerősítve, pl. t>5 ragasztással. Ekkor a membrán rezgése és a kristálylemez hossztágulása egymás el­választhatatlan függvényei lesznek és így a membránra jutott minden rezgés a kris­tálylemezben elektromos töltést kelt és 70 minden, a kristályra vitt elektromos töltés membrán mozgást kelt. — anélkül,, hogy a membrán és a kristálylemez között külön rezgésközvetítő szervet kellene alkalmaz­nunk. 75 A kristálylemez párjának anyagául példa­képen! megoldásnál 0.2—0.5 mm. vastag­ságú préselt műanyaglemezt használha­tunk, de fizikai tulajdonságainál fogva na­gyon megfelelő a 0.1—0.3 mm. vastagságú so csillámlemez is. Ragasztóanyagul minden alkalmas anyag megfelel, amely nem tartalmazza a kris­tály anyagát képező só oldószerét, vagy amelynek olvadásipontja alacsonyabb a S5 kristály anyagának olvadáspontjánál. (Pl. viaszféleségek.) Szabadalmi igénypontok: 1. Piezoelekttroitnob kristály-egység, ame­lyet egy, vagy több kristálylemez és «o egy, vagy több, a krlstálylemeznél na­gyobb szilárdságú, rugalmas, idegen anyagú lemez jellemez, amely a kris­tálylemezhez — vagy lemezekhez — oldaluknak egymás felé néző teljes fe- 05 lu.etén, de legalább két pontban (pl. ragasztással) hozzá van rögzítve. 2. Az 1. igénypont szerinti kristály-egység kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kristálylemez és az idegen anyagú íoo lemez a hajlítás tengelyéhez viszonyí­tottan úgy vannak egymáshoz rögzítve, hogy .a kristály-egységre ható hajlító erő a kristálylemez egész tömegében egynemű (nyomó, vagy húzó) feszült- 105 séget kelt. 3 Az 1—2. igénypontok szerinti kristály­egység kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kristálylemez párjául szolgáló

Next

/
Thumbnails
Contents