138934. lajstromszámú szabadalom • Átvivőelem nagyfrekvenciás elektromágneses hullámok átvitelére

4 188934. réteg vastagságának az (1) és (1 A') egyenletekből adódó értékét kissé meg keli változtatni, mert az egytengelyes vezeték belső és külső vezetője között a feszu tség kite-5 vős görbe szerint változik. A külső (11') vezetőnek a 2a. ábrán látható belső n sugara, a belső (12') vezető n sugara és a nemvezető {13") rétegnek a mágneses (14") réteg rs sugarával egyenlő belső rs sugara között 10 a következő összefüggés van: log *i =

ai log J .(2) log ^(l-ajlog-1 (3) A találmány szerinti átvivőelem nemvezető rétegeinek célja abban van, hogy o'ymódon csökkentsék a •mágneses, rétegek 15 aránylag nagy dielektromos állandójának befolyását, hogy az egész elem mágneses átbocsátóképessége és dielektromos állandója közötti arány elérje a kívánt értéket. Ez, mint már említettük, úgy is megvaló-20 sítható, hogy a nemvezető rétegeket részben légrésekkel helyettesítjük, A 3a.—3d. ábrák egytengelyes vezetékekhez va'ó, ilymódon kialakított köztartókat szemléltetnek. A 3a. ábra szerinti (20) átvivőelem nem-25 vezető és mágneses anyagok egyöntetű keverékéből van, amelyben a fenti anyagok olyan arányban kevertek egymással, hogy a keverék mágneses átbocsátóképessége és dielektromos ál'andója közötti arány a le-30 hető legjobban megközelítse a kívánt értéket. Minthogy a mágneses anyagok dielektromos állandója vezetőképességük folytán nagyon nagy mágneses és nemvezető anyagok egyöntetű keverékének a dielektromos 35 állandója rendesen nagyobb mágneses átbocsátóképességénél. E die'ektromos állandó csökkentése végett a (20) elemnek a veze-, ték belső (22) vezetőjét körülvevő, aránylag kis mágneses ellenállású zárt mágneses 40 kört a'kotó (21) agyrésze és ettől a vezeték külső (24) vezetőjéhez menő négy sugárirányú (23) kü'1

ője van. A (21) agyrész sugárirányú vastagságát, valamint a (23) küllők keresztmetszetét úgy méretezzük egy-45 máshoz képest és a (20) elemet a'kotó egyöntetű keverék mágneses átbocsátóképességéhez és dielektromos állandójához kénest, hogy az egész elem mágnese, átbocsátóképessége és dielektromos állandója közötti 50 arány 1 leaven. A (22) és Í24) vezetők közötti kapacitást főként a (23) ku lők d:elektromos álla^dóia határozza meg. Minthogy a (22) és (24) vezetők közötti villamos erővonalak legtöbbjének nagy légrést kell, áthidalnia, könnyen elérhetjük a (20) elem 55 mágneses átbocsátóképessége és dielektromos állandója közötti kívánt arányt annak ellenére, hogy az elemet a'kotó egyöntetű keverék dielektromos állandója nagyobb mágneses átbocsátóképességénél. 60 A 3b. ábra szerinti (20') átvivőelem olyan alakú, hogy a (22) és (24) vezetők közötti villamos erővona'ak mindegyikének legalább egy légrést kell áthidalnia. Az elemnek a belső (22) vezetőt körű'vevő, egy-egy zárt 65 mágneses kört alkotó három hengeralakú (25), (26) és (27) része van. Ezeket a részeket egymásra merőleges, sugárirányú (28) és (29) kül'ők kötik össze e^yma-sal. A (28), (29) és (30) részek vastagságát úgy 70 választjuk meg, hogy a (20') elem mágneses átbocsátóképessége és dielektromos állandója közötti arány 1 le°yen. Ai 3c. ábra szerinti (20") átvivőelem hasonlít a (20) átvivőelemhez, (21") egyré^zé- 75 ben azonban (30) fúratok vannak, amelyek a mágneses erővonalak legnagyobb részét arra késztetik, hooy a (20") e'emnek a belső (22) vezetőtől távolabbi rés.zén át záródjék. A 3d. ábra szerinti (20"') átv'vő- 3:) el m (21'") agvrésze bizonyos távolságban van a belső (22) vezetőtől, hogy a be'ső vezetőt körülvevő, kis mágneses ellenállású mágne-es kör hossza nagvobb legyen. A 3a.—3d. ábra szerinti átvivőelemek is kiter- 85 jedhetnek természetesen a vezeték egész hosszára, ha ez kívánatos. A 4. ábra a találmány szerint kialakított, hengeralakú olyan (35) átvivőelemet szemléltet, amelynek célja a belső (34) vezető- 90 bői és a külső (33) vezetőből összetett egytengelyes vezeték villamos hosszának mesterséges növelése. Az elem nemvezető és mágneses anyagok egyöntetű keverékéből van. Hogy az elem ne változtassa meg a 05 vezeték hullámellena lását, sugárirányú (x) vastagságának a következő egyenletnek kell megfelelnie: ,j 4- .1 2 x== , (4) (|A— 1) (l— k

) ebben ^ az elem mágneses átbccsátókéűes- nil sége és (k) az elem dielektromos ál'andója. Az elem hosszát az átvivővezeték villamos hossza kívánt megnövelésének megfelelően választjuk meg. Az 5a. és 5b. ábrák szerinti lencsealakú ni (36) átvivőelemet nemvezető és mágneses