138934. lajstromszámú szabadalom • Átvivőelem nagyfrekvenciás elektromágneses hullámok átvitelére

138934. anyagok egymással váltakozó rétegei alkot­ják. Ha a lencse vékony, azaz nagy gyúj­tótávolságú, akkor az (I) nyíllal jelzett, ré­tegezés adja meg a lencse kívánt hatását, 5 ha nem is tökéletesen. A legjobb hatási! kiváltképen rövid gyújtótávolságú lencsék esetében, az 5. ábra szerinti ékalakú réte­gek a'kalmazásával érjük el. A (H) és (E) nyilak az elektromágneses hullámok terje-10 désének ama módját adják meg, amelynek a lencsék megfelelnek. Mint látható, a mág­neses (H) erővonalaknak párhuzamosaknak kell lenniök a lencse rétegeivel, a villamos (E) erővonalaknak pedig merőiegeren kell 15 állniok a rétegekre. A lencse törési (n) té­nyezője a következő egyenletből adódik: I n = C r—— Í5l Ebben (C) állandó, (k') és ^' pedig a lencse dielektromos állandója és mágneses átbo-20 csátóképessége. Ai (36) lencsében tartalmazott nemvezető és' mágneses anyagok mennyiségének ará­nyát úgy választjuk meg, hogy a lencse mágneses átbocsátóképessége és dielektro-25 mos állandója közötti arány 1 legyen és a lencse ennélfogva a szabad tér hulláme'len­'állásával' azonos hullámellená*lásc al rendel­kezzék. A lencse enné'fogva elektromágne­ses hullám ráeső hengeralakú sugarát (P) 30 gyújtópontjába összpontosítja ané kül, hogy akár az egyik, akár a másik lencsefelületen visszaverődés keletkeznék. A (P) pontból kiinduló elektromágneses hullámot viszont hengeres sugárrá fogja össze a lencse, 35 ugyancsak anélkül, hogy visszaverődés lé­tesülne. A 6a. és 6b. ábrák kürtalakú sugárzóba szerelt hengerlencsékként kialakított átvivő­elemeket szemléltetnek. Kürtalakú sugár-40 zók tudvalevőleg élesen összpontosított elektromágneses hullámenergia kisugárzá­sára valók. Az ábrázolt (37) sugárzót, amely­nek derékszögű keresztmetszete van, (39) dipolantefina gerjeszti. A sugárzó párhuza-45 mos falú részében (41), (42) és (43) henger­lencsék vannak, bővülő (38) részét pedig (44) hengerlencse zárja le. A (39) dipo'an­tenna ábrázolt elrendezése annak a hullám­fajtának a gerjesztését biztosítja, amelyhez 50 a lencsék alkalmasak. E hullám mágneses (H) erővona'ai párhuzamosak a lencsék ré­tegeivel, villamos (E) erővonalai pedig me­rőlegesek a lencsék rétegeire. A lencséknek a találmány szerinti kialakítása következ-55 tében nem létesül hullámvisszaverődés a lencsék felületein és ennélfogva nem kelet­keznek álló hullámok a sugárzóban, ame­lyek növelnék a sugárzási veszteségeket és . ezenfelül nem kívánatos irányú sugárzáso­kat is előidéznének. 60 A 7a. ábra (45) csővezetékben haladó elektromágneses hullámok haladási irányá­nak megváltoztatására való hasába'akú (46) és (49) átvivőelemeket szem'éltet. A csőve­zetéknek három (50), (47) és (48) ré^ze van, 65 amelyek közül az első kettő derékszöget al­kot egymással, a (48) rész pedig tompaszö­get zár be a (47) résszel. Ilyen alakú csővezetéket eddig gyakorla­tilag nem lehetett használni, mert törési 70 pontjain hullámvisszaverődés következtében jelentős energiaveszteség és a hullámhom­lok nagymértékű torzulása adódott vo'na. AI találmány szerint kia'akított (46) és (49) hasábok visszaverődés nélkül változtatják 75 meg a hullámok haladási irányát úgy, hogy a hullámok ilyen csővezetékben olyképen haladnak, mint egyenes csővezetékben. A . szaggatott vonal a hullám haladási irányát jelzi. 80 Ha a hullám mágneses (H) erővonalai párhuzamosak a csővezeték részar ányos­sági síkjával, mint a 7a. ábra szerinti példa esetében, akkor a (46) és' (49) hasábok ré­tegei is párhuzamosak ezzel a részarányos- 85 sági síkkal, ahogy ezt az (L) nyilak jelzik. Ha azonban a hullám villamos (Éj erővona­lai párhuzamosak a csővezeték részarányos­sági síkjával, mint a 7b. ábra szerinti példa esetében, akkor a hasábok rétegeinek me- 90 rőlegeseknek kell lenniök a csővezeték rész­irányossági síkjára, mint ezt a 7b. ábra szerinti csővezetékben alkalmazott (46') ha­sáb szemlélteti. A hasábok törési tényezője mindkét esetben az (5) egyenletből adódik. 90 Szabadalmi igénypontok: 1. Átvivőelem nagyfrekvenciás elektro­mágneses hullámok átvitelére, amelyre jellemző, hogy nemvezető és mágneses anyagokból összetett. 100 2. Az 1. igénypont szerinti átvivőelem ki­viteli alakja, amelyre jellemző, hogy nemvezető anyagból és ennek legalább egy részében finoman elosztott mágne­ses anyagból összetett. 105 3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti át­vivőelem kiviteli alakja, amelyre jel­lemző, hogy egy vagy több nemvezető rétegből és egy vagy több mágneses ré­tegből összetett. no

Next

/
Thumbnails
Contents