138918. lajstromszámú szabadalom • Berendezés terjedési pálya mentén sík hullámhomlokkal terjedő hullámenergiának másik terjedési pályára való átvezetésére
138918. 5 zott, megfelelő értékeit a két vezeték belső, és külső vezetőjének a (20) rés körzetébe eső része megfelelő méretezésével érhetjük tel. 5 Az 1. ábra szerinti átvivőberendezés oly kialakítású, hogy a csatolási (k) együttható nagysága a fővezeték és a mellékvezeték közének a (17) rúd segélyével való változtatása útján változtatható. Az említett 10 köz növelése csökkenti a csatolási együtthatót ós csökkeifti ennélfogva a fővezetékből a mellékvezetékbe átvezetett hull ám -energiát is. Minthogy a mellékvezeték eközben a (13) tok egymással párhuzamos, isik 15 oldalfalai között mozog, a csatolás a két vezeték közének változtatásakor exponenciálisan változik. A (17) rúdon esetleg meg-s felelő osztást alkalmazhatunk, amely a csillapítást decibelekben vagy más egysegekben 20 mutatja. A mellékvezetékbe átvezetett energia természetesen csökkenti a fővezetékben átvitt energiamennyiséget. A / fővezeték kimenő végén adódó energiamennyiség és a főveze-25 ték bemenő végén bevezetett energiamenynyiség közötti arány mértéke az energiaátvitel hatásfokának és egyben mértéke a mellékvezetékbe átvezetett energiamennyiségnek1 is. Az átvitel hatásfoka a (20) rés-30 nek az átvitt hullám ß ívegyisógeiben kifejezett hosszától függően a következei egyenlet szerint váltakozik: _l__k* _• (4) 1 —k 2cos ä ß Ebből az egyenletből kitűnik, hogy az át-35 vitel hatásfoka akkor a legkisebb, és ennélfogva a mellékvezetékbe átvezetett energiamennyiség akkor a legnagyobb, ha a (20) rés hossza páratlan számú negyed hullámhosszal egyenlő. Ha viszont a (20) rés hossza 4D páros számú negyed hullámhoaszal egyenlő, akkor a- fordított eset áll fenn, azaz az átvitel hatásfoka a legnagyöhb és a mellékvezetékbe átvezetett energiamennyiség a legkisebb. Az - átvivőberendezés eme tulaj-45 donsága kiváltképpen a találmány alább ismertetendő, aránylag nagy (k) érték elérését lehetővé tevői kiviteli alakjaival kapcsolatosan előnyös. A 3. ábra a találmány különleges ki-50 viteli alakját megtestesítő mérőberendezést szemléltet. Ennek az 1. ábra szerinti bev rendezés alkatrészeinek megfelelő alkatrészeit ugyanazokkal a hivatkozási jelekkel jelöltük, mint ott. A (10), (11) fővezeték 55 (25) jelforrást (26) jelhasznosítóval köt össze. A (25) jelforrást pl. adókészülék, a (26) jelhasznosítót pedig adóantenna alkothatja. A (12'), (13') mellékvezeték mindegyik végén a belső (12') vezetőin eltolható, villamosságot vezető anyagból készült két- 60 két (27) és (28) gyűrű van. Ezek a gyűrűk!, amelyek a külső (13') vezetőt nem érintik, olyan hosszúságúak, hogy velük ,ellenállásillesztést lehet foganatosítani. A mellék -vezetek' egyik (21) lezáróéi) snállásának 65 osapolásához (29) egyen irányító csatlakozik, amelynek kimenőköre (30) árammérőit és változtatható (31) ellenállást tartalmaz. Az .ellen állással keresztesévés villamos' (33) árammérő egyik (32) tekercse áll összeköt- r ,o tetésben. A mellékvezeték másik (22) lezáróellenállásához (34) egyeniralnyító, (35) árammérő és változtatható (36) ellenállás csatlakozik, amely utóbbival a (33) árammérő másik (37) tekercse áll összeköttetésben. Az. 75 árammérő olyan kialakítású,, hogy mutatójának alapállása az osztásnak a végtelenségjellel jelzett középpontján van. A fővezeték külső (10) vezetőjében hosszúkás rés van, amelynek hossza legalább is fél hullámhosz- 80 iszal egyenlő. Ezen a résen át álló hullámok jelzésére való (39) készülék energiakicsatoló (38) csapja nyúlik be a fővezetékbe. A (39) készülék szokványos kivitelű és a fővezetékében, a (38) csap közelében adott feszültségtől 85 függő egyenfeszültség létesítésére alkalmas egyenirányítót, valamint ez egyenfeszültség nagyságának jelzésére való (40) mérőműszert tartalmaz. A (30), (33) és (35) mérőműszerek hite- 90 íesítése végett különféle előkészítő beállításokat kell foganatosítani/A (30) és (35) mérőműszereket a fővezetékben előre és visszafelé folyó hullámenergia egységeiben hitelesítjük, a (33) mérőműszer hitelesítését 9;\ pedig a fővezetékben létesülő álló hullám okozta feszültségek vagy áramok legnagyobb és legkisebb értéke arányának egységeiben eszközöljük. A (26) szervet úgy kell kialakítanunk vagy beállítanunk, hogy 400 a (10), (11) fővezetékben kizárólag a (25) jelforrástól a (26) szerv felé haladó hullám adódjék. Ez a feltétel akkor teljesített, ha az álló hullámot jelző (39) készülék azt mutatja, hogy a feszültség az egész főveze- 105 ték mentén egyforma. Az 1. ábra szerinti berendezés ' fenti ismertetéséből kitűnik, hogy ebben az esetben a (12'), (13',) mellékvezetékbe átvezetett egész energia a (21) ie> záróellenálláson összpontosul és a (22) le- no záróellenáll ásón nem adódik energia, ha a * (21) ellenálláson nem jön létre energiaviszszaverődés. Ennélfogva a (21) lezáróellenállást hozzá kell illeszteni a mellékvezeték (R'o) hullámellenállásához úgy, hogy a (33) 115 és (35) mérőkészülékek ne jelezzenek ener-
