138918. lajstromszámú szabadalom • Berendezés terjedési pálya mentén sík hullámhomlokkal terjedő hullámenergiának másik terjedési pályára való átvezetésére
8 1389Í8. giát a (22) lezáróellenálláson. Ezt az illesztést a (27) gyűrűk megfelelő beállításával érjük el. Ennek megtörténte után megfordítjuk 5 a mellókvezetéket a fővezetékhez _képest úgy, hogy a fővezetékben haladó hullám csak a (22) lezáróellenálláson idézzen elő energiát. Ezt az ellenállást a (28) gyűrűk segélyével szintén úgy illesztjük, hogy a 10 (33) és (30) mérőkészülékek ne jelezzenek energiát a (21) lezáróellenálláson. Ezután ismét megfordítjuk á mellékvezetéket a fővezetékhez képest és a főivezetéket a (26) iszerv előtt rövidre zárjuk. 15 E rövidzárlat következtében a (25) jelforrástól a rövidzárlat pont ja felé haladó teljes energia visszaverődik úgy, hogy most a fővezetékben mindkét irányban egyforma energiamennyiség folyik. Most úgy állítjuk 20 be a változtatható (31) ós (36) ellenállásokat, hogy a (33) mérőkészülék mutatója alapállásában menjen. Végül ismét megszüntetjük a fővezeték rövidzárlatát ós a (30) mérőkészüléket a 25 (26) szervhez menő energia egységeiben hitelesítjük, mi mellett a (25) jelforrásból a fővezetékbe bevezetett energiamennyiség mérését a szokásos módon végezzük. Ezt a hitelesítést a (25) jelforrás ós a (26) szerv 30 alkotta berendezés üzemi frekvenciájával egyenlő frekvenciájú hullámenergiával, vagy pedig — az esetben, ha az említett berendezésnek bizonyos frekvenciakörzeten belül kell működnie — az e frekvenciakÖr-35 zet középfrekvenciájával egyező frekvenciájú hullámenergiával foganatosítjuk. Most ismét megfordítjuk a mellékvezetéket és a (35) mérőműszert ugyanígy hitelesít[jük a (26) szervhez menő energia egységei -40 ben. A mellékvezetéknek eredeti helyzetébe való visszafordítása után a mérőberendezés üzemkész. A mérőberendezés működési módja a berendezés előkészítő beállításának fenti is-45 mertetése alapján kézenfekvő. A (33) mérőműszer mutatójának alapállása azt jelzi, hogy a fővezetékben mindkét irányban egyforma energiamennyiség folyik, mimellétt az álló hullám amplitudóviszonya a legna-50 gyobb. A mutatónak baloldali szélső állásába való kilengése azt mutatja, hogy a fővezetékben kizárólag iá (25) jelforrástól a (26) szerv feléi haladó hullám van jelen, a mutatónak jobboldali szélső; állásába való 55 kilengése pedig azt mutatná, hogy a fővezetékben csak: a (26) szervtől a (25) jelforrás felé halad hullámenergia. Ez az utóbbi eset az ábrázolt berendezésben természetesen nem fordulhat elő. A (25) jelforrástól a' (26) szerv felé haladó energiamennyiséget a (30) mérőkészülék, az ellenkező irányban haladó energiamenynyi séget pedig a (35) mérőkészülék jelzi. A 8a. ábra a 3- ábra szerinti mérő- 60-berendezés egy részének olyan változatát szemlélteti, amelyben a (33) árammérőt (43) árammérő helyettesíti, amelynek egyik (44) áramtekercse a (29) egyenirányítóhoz lés másik (45) áramtekercse a (34) egyenirá- 65 nyitóhoz csatlakozik, mimel'ett e két tekercs mágneses terei legymással ellentétesek. A (43) árammérő mutatójának alapállasa szintén az osztás közepén van és a mutatónak az egyik irányban való kilengése a (25) 70 jelforrástól a (26) szerv felé irányuló energiafolyamot, a másik irányban való kilengése pedi^ ellenkező irányú energiaí'olyamot jelez. Ez esetben a (29) és (34) egyenirányítóknak vagy olyanoknak kell íenniök, 75 amelyeknek egyenirányított kimenőárama a bevezetett váltófeszültség négyzetével arányos, vagy pedig hőhatással működő olyan szerveket klell alkalmaznunk helyettük, amelyeknek kimenőárama ä bevezetett energia- 80 val arányos. A 4. ábra az 1. ábra szerinti berendezés más kiviteli alakját szemlélteti. Ennek közös tengelyű (48), (49) vezetőkből'összetett fővezetéke és evvel közös tengelyű olyan 85 mellékvezetéke van, amelyet külső (50) vezető és a fővezeték: külső (49) vezetője alkot, amely utóbbi tehát egyúttal a mellékvezeték belsői vezetője is. A mellókvezetéket végein villamosságot vezető anyagból 90 készült (51) lés (52) gyűrűk zárják le. A . két vezeték közös (49) vezetőjében (53) rés van, amely az 1. ábra szerinti berendezéssel kapcsolatosan ismertetett elvek szerint úgy méretezett, hogy a fővezeték és 95 a mellékvezeték között kívánt mértékű mágne-e3 és villamos csatolást létesítsen. A mellékvezetékkel ennek a vezetéknek az (51) és (52) lezáróigyűrűktől egy-egy negyed1 hullámhossznyi távolságban levő pontjain 100 egy-iegy közös tengelyű külső és belső vezetők alkotta (54) és (55) csatlakozóvezeték1 van összekötve. Ezek a csatlakozó vezetékek a mellskvezetéket lezáró (56) és (57^) ellenállásokban végződnek. A mellékvezeitéíknek 105 a rövidrezárt végei |és az ezekhez legközelebbi csatlakozóvezeték közötti részei olyan negye ihulllámhosszúságú ellenállástranszíbrmátorokkónt hatnak, amelyek a csatlakozóvezetéktől távoli végükön rövidrezártak és \\Q ennélfogva a csatlakozóvezetékeiknek a mellékvezetékihez való csatlakozási pontjain nagy el enáilást alkotnak a hullámenergia számára. E kiviteli alak működési módja
