138918. lajstromszámú szabadalom • Berendezés terjedési pálya mentén sík hullámhomlokkal terjedő hullámenergiának másik terjedési pályára való átvezetésére
Í389Í8. hullámellenállásával egyenlő nagyságú Ro ellenállás zárja le. , Elméletileg és gyakorlatilag kimutatható, hogy a fővezeték és a mellókvezieték kö-5 zötti kölcsönös induktiv, illetőleg mágneses csatolás kL együtthatója egyenlő a vezetékek közötti kapacitiv, illetőlég villamos csatolás kC együtthatójával, minthogy a Vezetékek hossza sokkal nagyobb átmérőjüknél 10 |és a (20) rés hossza sokkal nagyobb széles- ségénél. Az említett kétféle csatolás azonban olyan fázisviszonyban van egymással, hogy a fővezetékben az S jelforrástól az Ró lezáróellenállás felé haladó hullámmal 15 a mellékvezetékben előidézett áramok a (21) ellenálláson azonos fázisúak, a (22) ellenálláson ellenben ellentétes fázisúak. Ha a (21) ellenállás nagyságát az aljább ismertetendő módon helyesen választjuk meg, 20 akkor ez az ellenállás nem veri vissza a hullámenergiát és így a fővezetékben az S jelforrástól az Ro lezáróellenállás felé haladó hullámenergia következtében csak a (21) ellenálláson adkMík1 hullámenergia, a 25 (22) ellenálláson ellenben nem. Ebből következik, hogy a hullámenergiának a mellékvezetékbe való átvezetése irányítottan, azaz a fővezeték energiafolyamának irányától függően megy végbe. Ha a (22) ellen-30 állás is helyesen méretezett, akkor az Ro lezáróellenállástól az S jelforrás felé irányuló, pl. az Ro ellenállástól visszavert hullámból adódó energiafolyam csak a (22) ellenálláson idéz elő energiát, a (21) ellen-35 álláson nem. A (21) és (22) ellenállásokon mért feszültségek vagy áramok tehát a fővezetékben az egyik és a másik irányban folyó hullámenergia mértékét alkotják. A (21) iés a (22) ellenállás nagysága •40 egyenlő a mellékvezeték I/o. hullámellenállásának nagyságáival. Mint említettük, a két vezeték közötti villamos és mágneses csatolás megváltoztatja a vezetékek hullámellenállását a (20) rés körzetében. A mel-45 lék vezetéknek a rés körzetébe ieső része Rl hullámellenállását hozzá kell illesztenünk a mellék vezetek többi része R'o hullám -ellenállásához, hogy a (20) rés végein ne következzék be hullámvisszaverődés a mel- 50 lékvezetékben. Ez illesztés foganatosítása végett úgy méretezzük a mellékvezetéiket, hogy Rt hullámellenállásának a következő értéke legyen: jahol (k) a két vezeték induktív vagy kapacitiv csatolásának a (11) és (12) vezetők valamely adott kölcsönös távolsága melletti együtthatója. Ennek az együtthatónak az értéke a következő; 60 Itt L»c ós Csc a mellék vezetéknek a (11) ós (12) vezetők valamely adott kölcsönös távolsága eseté-ben mért induktív és kapacitiv ellenállása, amelyet olymódon állapítunk 65 meg, hogy a mellékvezetéket ennek egyik végén és a fővezetéket a (20) rés mindkét végén rövidre zárjuk és a mérést a mellékvezeték másik: végén foganatosítjuk, Loc és Góc a mel lék vezetékinek ugyanilyen módon 70 mért induktív és kapacitiv ellenállását jelenti abban az esetben, ha a fővezeték nyitott. Megjegyezzük, hogy a mellékvezeték az esetben, ha a (21), (22) ellenállásokkal he- 75 ívesen lezárt és különben megfelel &t (1) egyenletnek, nem okoz energiavislszaverődóst a fővezetékben. Minthogy ez az egyenlet a csatolási (k) együtthatót tartalmazza, lamely a (11) és (12) vezetők közétől függ, 80 a résnél bekövetkező energiavissizaverőldós csak az. említett vezetők bizonyos nagyságú köze esetében szűnik meg teljesen, azonban más nagyságú közök esetében is a lehető legkisebb mértékű. 85 Ahhoz, hogy a (20) rés végén, ne következzék be energiavisszaerődés, a íoyezetékniek a rés mentén adott R3 hullámellenállásának olyannak kell lennie, hogy megváltozott értéke illeszkedjék a fővezeték 90 többi részének Ro hullámellenállásához. Ezt a fővezeték olyan kialakításával érjük el, amely mellett az L3 hullámellenállás nagysága a következő: R0 95 R3 =- • (3) 1/1 — k2 Az 1. ábra szerinti átvivőberendezés esetében a csatolási (k) együttható többnyire olyan kicsiny, hogy a mellékvezetéknek a (20) rés körzetében adódó Rx hullámellenállása megközelítőleg egyenlő a mellékveze- 100 ték többi részének; R'o hullámellenállásával. Ugyanez okból a fővezetéknek a rés körzetében adódió R3 hullámellenállása is egyenlő nagyjából a fővezeték többi részének Ro hullámellenállásával. Ha valamely 105 különleges esetben nagy csatolási (k) együttható, kívánatos akkor a fővezeték és a mellékvezeték Rí és R3 hullámellenállásának az (1) és a (3) egyenletekkel meghatáro-
