138906. lajstromszámú szabadalom • Önműködő erősítésvezérlő berendezés

* Í389Ó6. Alább a főcsatornában elrendezett irányí­tott antennás rádióiránykereső berendezés­sel kapcsolatban ismertetjük a találmányt, mely azonban nincs korlátozva erre az al-5 kalmazási körre. A találmány jobb megértésére az alábbi leírásban a csatolt rajzokra hivatkozunk. Az 1. és 2. ábrák egymás mellé rakva, a ta­!0 lálmány szerinti iránykereső teljes kapcso­lási vázlatát szemléltetik. A 3. és 4. ábrák az 1. és 2. ábra szerinti berendezés működését magyarázó diagram­mok. Alz 15 5. ábra a vett jel beérkezési irányát jelző iránykereső berendezés katódsugárcsövének ernyőjén megjelenő karakterisztikát szem­lélteti. A rajz 1. és 2. ábráiban feltüntetett rádió 20 iránykereső berendezés főcsatornájában oly vevőantennát alkalmazunk, amelynek a tér­ben irányított karakterisztikája van. A felvett példában az antenna a (10), (11) dipólból és a (12) reflektorból van. Az 25 iránykereső oly eszközöket tartalmaz, me­lyek a vevőrendszert úgy vezérlik, hogy annak térbeli irányított karakterisztikája forog. Ezek az eszközök a (13) motor és azt a (10), (11) dipólantennával és (12) ref-30 lektorával mechanikailag kapcsoló, a rajz­ban szaggatott vonallal feltüntetett (14) ten­gely. A (10), (11) antennarendszer által vett jeleket egymással induktive csatolt két (18) és (19) hurok közvetítésével — mely 3D hurkok közül a (19) hurok helytálló, míg a (18) hurkot a (10), (11) antennarendszerrel és a (12) reflektorral együtt a (13) motor forgatja tengelye körül — első vevőberen­dezésbe vezetjük. A fővevő-csatorna, mely 40 ily módon a (10), (11) antennarendszerrel csatolva Van, kaszkádba kapcsolt egy vagy többfokozatú rádiófrekvenciás (20) erősítőt, (21) frekvenciaszabályozót vagy oszcillátor­modulátort, egy vagy többfokozatú köz-45 benső frekvenciás (22) erősítőt és (23) egyenirányítót tartalmaz. Az 1. és 2. ábrákban feltüntetett beren­dezés ábrát rajzoló katódsugárcsövet is tar­talmaz, melynek a katódsugár kitérítésére 50 alkalmas eszközei vannak, úgyhogy a su­gárnyaláb megfigyelés végett alkalmazott tárcsaalakú elektródára illetőleg (16) fluo­reszkáló ernyőre ábrát rajzol. A sugárkitérí­tésre bármely ismert típusú eszközök alkal-55 masak. A példában ezeket a (33), (34) és (40), (41) lemezpárok alkotják, melyeket a szokásos módon úgy rendezünk el, hogy azok a (15) cső katódsugarát két egymásra merőleges irányban térítik ki. A (16) fluo­reszkáló ernyőt oly anyagból készítjük, amelynek nagy a tehetetlensége, úgyhogy az 60 ernyőn rajzolt ábrák megfelelő hosszú ideig láthatók és szabatos vonaluak. A (15) cső­nek azon a végén, ahol a megfigyelés tör­ténik, előnyösen kompasz-skálát alkalma­zunk, hogy a (16) ernyőn létesített ábráról 65 a jelzéseket közvetlenül leolvassuk. Az iránykereső berendezésben oly további eszközöket alkalmazunk, melyek a (15) ka­tódsugárcsövet úgy vezérlik, hogy a cső sugara az említett ábrát a (10), (11) anten- 70 narendszer irányított karakterisztikájának forgássebességével szinkron rajzolja., Ez eszköz lényege feszültségkeltő, pl. forgó kétfázisú impedanciás csatoló berendezés, egymáshoz képest elmozgatható primer és 75 szekunder elemekkel. Ez az impedanciás csatoló berendezés, a feltüntetett példában, (27) és (28) primer és (26a), (26b) szekun­derelemeket ölel fel. A két primer és' az ezekhez tartozó szekunder elemek-viszony- 80 lagos helyzete határozza meg a közöttük fennálló csatolást. A (27) és (28) primer ele­mek helytállóak és hegyes szöget zárnak be egymással, míg a (26) és (26b) szekun­der elemek egymásra merőlegesek és a (13) 85 motorral forgathatók, ahogy ezt a szagga­tott (14) vonallal rajzolt tengely jelzi. Szinuszhullámmal dolgozó (31) oszcillá­tort rendezünk el, mely a (27) és (28) pri­mer elemekbe oly rezgéseket vezet, melyek- oo nek frekvenciája lényegesen nagyobb a primer és szekunder elemek közötti viszony­lagos mozgás tényleges maximális frekven­ciájánál. A szinuszhullám (31) oszcillátort egyrészt (29) modulátor és (30a) kapcsoló 95 modulátor útján a hurokalakú (27) primer elemhez és a (29) modulátor és (30b) kap­csoló útján az ugyancsak hurokalakú (28) primer elemhez kötjük. Kapcsoló modulá­tor alatt e leírásban olyan szerkezet ér- 1C0 tendő, amely a katódsugárcső ernyőjére rajzolt képet az egyik vagy másik irányban eltolja, illetőleg átkapcsolja. A leírt példá­ban két ilyen mudulátort alkalmaztunk, ne­vezetesen a (30a) modulátort, amely a ké- 105 pet jobbfelé és a (30b) modulátort, amely a képet balfelé tolja el. A katódsugárcső ernyőjén keletkező ábra sugarát (rádiuszát) meghatározó (29) modulátort az alábbiak­ban „rádiusz-modulátor"-nak nevezzük. A no kapcsoló modulátorok az alább ismertetett módon úgy működnek, hogy a katódsugár­cső ernyőjén keletkező rajzot váltakozva jobbra illetve balra tolják el, miáltal két

Next

/
Thumbnails
Contents