138734. lajstromszámú szabadalom • Járógép
138734, \ A 6. ábra szerinti kiviteli aliak szintén használható te!jes körükben való mozgás, (-szög) átvitelre. A rendszer két Wheiatstcne hídból áll, az egyiket az íöO), (51) fotoeel-5 iák és (52), (53) ellenállás;. 1 !-, a másikat az (50ia), (51a) 'fotocellák és (52a),. (53a) ellenállásuk képezik. Az adó a (80! lapot mozgatja függélyes irányban (a valóságban körívben) úgy, 'hogy ,a rajtlevő (54) kivágások i" az (501, az (54a) .kivágások pedig az (50ai fotocella ellőtt vonu'nak el, a fel nem tüntetett állandó fényforrás fényét természetesen az (56), illetőleg (57) rések is korlátozzák, éppúgy, mint iaz eddig ismertetett 'ki-15 viteti alakoknál. A (81; átlátszatlan lapot a végkészülék (executor) mozgatja a géptaggal együtt és, a (81) lapon levő kivágások szerepe ugyanaz, mint az adóoldalaié. Az adóoldalon a (80) lapon ezenkívül a (>Qr>) 20 fémlemezek is vannak, emeiyek ,a helytálló (82) kontaktusok segélyével a (60), (61) és (60a), (61a) hidiat felváltva a (84) vezetékpárra kapcsolják, melv a szervóberendezés'hez vezet. A váltás célja az, hogy a 25 pontozással jelzett részeket a kivágásokból kikapcsolja, mert a nyílascsúcsról a teljenyílásra való átugráskor a vezérlés iránya ellenkező, ami az executor hatásirányát meghamisítaná. M;vel. a rendszer „léptető" ;;o típusú, ha egy nyílá'-nvi eltolódás keletkezik valami okból az adó és vevő között, ezt nem tudja magától korrigálni. A bevezetésben említett Abraham-elv megvalósítását célozza a 3. ábrán a (60), 35 (61) hídba kapcsolt berendezés. Miután a cél az, hogy az adó és vevő pontosan együtt mozogjanak, a vevőre ugyanoVan gyorsulást kell juttatni, mint amilyennel az adó mozog, az adó-tag ^zöggvorsulását 40 valamilyen ismert gvorsulásmérőveí' felvesszük és kellő erősítés után a vevőre iadjuk. A jelen kiviteli alak szer'nt a .gyorsulást kétszeres,' djfferenc,' ''lássál képezzük és pedig: az úttal aránvo- íoszü'tsép-et le-45 vesszük az (52) ellenállás-ói s a (85) erősítőn át a (87) és (89) transzformátorok lévén kétszer differenciába a (90) ellenállások egyikére kapcsoljuk. E módszer előnye az, hogv az első difrercnciálhánya-50 dost is megkapjuk feszülisésralakban s ezt. esetleg még a (88) erősítőn megerősítve a (90) ellenállások valamelyikére vezetjük-. Természetesen a (89) transzformátor után is iktatható be erősítő stb. Lényeges, hogy 55 e származékok képzésére nem a (60), ÍS1) Ind feszültségét használtuk fel, mert hiszen pontos együttjáráskor e hídban nem is léphet fel feszültség, gycrsulásnak pedig ugyanekkor igen nagyoknak kell működ -niök. Mégis szükség van a relatív eltérést p,o korrigáló hídfeszültségre, mert a (q-'), q''i, (q) tagok képzésénél vagy külső váratlan körülmények folytán föllépő hibák esetében a (60), (61) híd feszültsége önműködőlég helyrehozza (a mozdulat végv felé, amikor 65 is a gyorsulásuk csökkenőben vannak és a -tatikus hatások érvényesülhetnek) az adó és vevő közti eltérést. Ezért e feszültséget 1 - a (90) ellenállások egyikén adjuk rá a (62) erősítő első rácsára. A (91) ellenállás 70 fenntartatik az egyenlet harmadik tagja -zámára (1. alább,OA (90), (91) ellenállások sorozata, mint feszültségösszegező szerepe'. Az egyes ellenállásokon csűszcérinikezők révén az együtthatók tetszés szerint beállít- 75 hatók. Mcgemlíihető, hogy a iagmozgatásek gyorsító, fékező, súly kompenzáló és koirigáló elemekből vak) ósszeálb'tetísága egyezik az állatok- mozgásait vezérlő innerváeió berendezésével. M A 7. ábra gyorsulás összehasonlító, 'illetőleg korrigáló összeállítást szemléltet, amely magában is és a 3. ábra szerintivé: együtt is hasznaiba ló. Az (50), (5!) fotocellák és (52), (53) ellenállások állal kép- S5 /.ett híd jelen esetben csak két összekapcsolt gyorsulásmérő! jelent. Az (52) ellenállásról levett feszültség aráin os az adó abszolút útjával, az (53)-ról levett pedig a vevő (géptag) abszolút útjával (értve !, ° abszolút út alatt a tag mozgásszöget valamely íven mérve), s így a (96). (97) áttevőkön (transzformátor) képezett második • liiíe-enciálhányados az abs. gyorsulással arányos. A (92) ellenálláson teliái csak 95 akkor lép fel feszültség, ha a két gyorsulás lülönböző. E feszültséget a (62) erősítő megerősíti é- a (93) ellenállás révén a (95) erősítőrácsra juttatja. A (95) erősítő a szervókészülékbe vezet. A (94) ellenállás 10 ° közvetlenül kapja az adógyorsulás elektromos megfelelőjét a (97) átvevő szekunderjéből Ha tehát ez utóbbi gyorsulás pl. kevés volna a uépiag mozgatásához, a tag késni fog, a (92)-n feszültség keletkezik, arhelv a 105 (62) ercsi!ő és (93) okon állás révén a (95) fesz ült--.égét növeli s íg\ a hibát korrigálja. Az önsúly, hordott súly és váratlan külső erők kiegvensúh ozasára az ismert izodróm bcreueW.é.-ek megfelelnek:, ha e'ég gyors no működésűek. De megoldható a 1 érdes ,,programrn-izoorómiáva!" is, péídakénen a &. ábra szerint: Az adó (23) tengelyén (1. még 2. ábra) a (25a) karok is elhelyezkednek s ezek egybe vannak kapcsolva a (25) 115 karral (2. ábra) ívjy, h"."'v egv ütí mozognak. Ezekhez csuklósan izülnek a (99) ka-
