138705. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású fémgőzívlámpa

Megjelent 1948. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BIRÓSAG SZABADALMI LEÍRÁS 138705. SZÁM. VII/ll. OSZTÁLY. — 1-3853. ALAPSZÁM. Nagynyomású fémgőzívlámpa. Egyesült Izzólámpa és Villamossági r. t. cég-, Újpest, A bejelentés napja: 1937. évi október hó 26. Németországi elsőbbsége: 1936. évi október hó 26. A találmány nagynyomású fémgőzívlámpa iiemesgáztöl'téssel, azaz olyan lámpa, melynek burája a szobahőmérsékleten alacsony (például 10—100 mm. Hg.) 5 nyomású riemesgáztöltésen kívül) egy vagy több könnyen elpárologtatható fémet, például higanyt, kadmiumot, stb. tartalmaz, melyek a lámpa üzemi hőmérsékletén elpárologva, a szüksége® magas (egy Í0 atmoszférán felüli, például 3—15 atm.) üzemi nyomást hozzák a lámpában létre. Az eddilg ismeretes iliyen lámpáknál több hátrányuk voít, például a búra feketedése, 1 a gyújtás körülményessége, és az ia tény, 15 hogy kis egységekben nem voltak gazdaságosak, valamint hogy íényük színe folytán nem voltak bármely célra alkalmazhatók. A feketedés elsősorban olyan lámpáknál 20 lépett fel, melyeknek legalább egyik elektródját nem magának az elpárologtatható fémnek, például higanynak, felülete, hanem a szokásos magas olvadáspontú szilárd fém, például wolfram vagy molibdén, al-25 kotta, mely a szóbanforgó elektróda' magas hőmérsékletén elporladás és/vagy elgőzölgés folytán a búra falára lecsapódó és annak feketedését okozó fémrészecskéket adott le. E 'hátrányt az eddig ismeretes 80 lámpáknál vágy azzal igyekeztek kiküszöbölni, hogy a lámpa elektródáit külön kamrákban 'helyezték el, vagy azzal, hogy olyan nagy burát használtak, hogy annak megfeketedő részei a fényátbocsátó ré-35 6zekhez képest aránylag kicsik voltak, Az előbbi elrendezésnek az volt a hátránya, hogy a lámpák gyujtóífeszültségét megnövelte, úgy, hogy a szokásos hálózati feszültségekre való lámpákat külön gyújtószerkezetekkel, például nagyfrekvenciás 40 áramlökéssel, kellett gyújtani, mi úgy a beszerzési, mint az üzemköltségeket növelte. Az utóbbi elrendezésnek pedig az volt a hátránya, hogy a nagy burák . anyaga szilárdság szempontjából igen erő- 45 sen lévén a lámpa nagy üzemi nyomása által igénybevéve, bizonyos határokon felül a búraméretek nem növelhetők. A gyújtási nehézségeket egyrészt az . elektródáknak külön kamrákban való el- 50 rendezése, másrészt az okozta, hogy az eddigi lámpáknál maga a kisülés meglehetős szűk térben, például a búra csőalakú részében, ment végbe, mikor is azok az elektrosztatikus töltések, melyek a búra- 55 falon, főleg az elektródák közelében, felhalmozódnak, a gyujtófeszültséget jóval az üzemi feszültség felé emelik. Mindezek folytán számos eddig ismeretes nagynyomású fémgozívlámpát nem is lehetett 220 60 Volt-nál kisebb feszültségre készíteni, mi elterjedésüket már önmagában is erősen megnehezítette. Számos ilyen lámpánál továbbá az elektródákat, vagy legalább egyiküket, külön fűtőárammal kellett, legalább 65 is begyújtás előtt, felhevíteni, mi szintén kellemetlen üzemi hátrány és a beszerzési-és üzemköltségéket szintén növeli. Közös hátrányuk volt végül a feritemlített eddigi lámpáknak az, hogy a fekete- 70