138705. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású fémgőzívlámpa

138705. dés tneggátlására szükséges bármelyik fentemlített rendszabály, tehát akár az elektródáknak külön kamrákban való elhelyezése, akár a búraméretek növelése, a 5 burának hűtőfelületet alkotó külső felületét úgy megnövelte, hogy iá gazdaságos üzem biztosításához és kedvezőbb spektrális öszszetételíí fény kibocsátásához szükséges nagy üzemi nyomást csakis niagyobb egy-10 ségeknél, {körülbelül 50 Wiatt fogyasztáson felül) lehetett elérni. A találmány fenti hátrányok kiküszöbölését célozza, mit a lámpa burájának alakjára, nagyságára és elektródáinak alka-15 tára és elrendezésére vonatkozó rendszabályok kombinációjával érünk el, melyeknek kölcsönhatása folytán azok együttesen rendkívül eredményesen lalkialm ázhatok. -0 Az első ilyen rendszabály az, hogy olyan burát használunk, melynek legnagyobb belső mérete 20 milliméternél kisebb és mely olyan alakú, hogy legkisebb belső mérete is nagyobb, mint a benne elrende-25 zett elektródák egymással szomszédos végei közötti távolság. E kis búra alkalmazását viszont az teszi lehetővé, hogy elektródáinak legalább egyik az alant ismertetett sajátos alkatú. Ä lámpának ugiyariis 30 legalább egyik elektródája két részből áll, melyek egymással villamos vezető és célszerűen jó hővezető összeköttetésben állnak és melyeknek egyike — legalább részben — elektronemittáló bevonatot hord, 35 vagy más módon van jó elektronemisszió elérésére aktiválva. Az elektródának bevonatmentes, illetve aktiválatlan, részét a kisülés közvetlenül fűti, a bevonattal ellátott elektródarészt viszont az előbbi (bevonat-40 mentes) elektródiarész hővezetése és/vagy sugárzás útján fűti fel az elektronemdttáláshoz szükséges 'hőmérsékletre, — az elektróda tehát önfűtő. Az ilyen lámpáknak, ha őket váltóáram-45 mai tápláljuk, mindkét elektródája fenti alkatú és működése a következő: A váltóáram bekiapscolásakor az elektródák közt ködfénykisülés lép fel, mely íV'kisülésbe megy át, amelyet a katódaként 5it működő elektródából jövő elektronemisszió segít elő, illetve tart fenn. A váltóáramú táplálás folytán mindegyik elektróda felváltva katód és anód, mikor is katódaként természetesen mindig az elektróda jobban 55 emittáló i(bevonatois) része működik. E résznek tehát az emittáláshoz szükséges hőmértékleten kell lennie, de nem szabad oly magas hőmérsékletre hevülnie, hogy róla a. bevonat elpárologjon és sem ennek, sem a következő pillanatban anódaként sze- 60 replő résznek nem szabad olyan magas hőmérsékletre hevülnie, hogy anyagának elpárolgása a búra gyors feketedését idézze elő. Ezt az elektródák olyan elrendezésével érhetjük el, melynél az épen anódaként «5 működő elektródát a rá felcsapódó elektronok bevonatmentes részén érik. Ezt elérhetjük az elektródák megfelelő viszonylagos elrendezésével és/vagy azok olyan felépítésével, hogy a bevonatmentes fémes 70 elektródarész az aktivált (bevonatos) elektródrészt bizonyos távolságiban akként veszi körül, hogy a másik elektródához a bevonattnentes elektródarész van közelebb, mely a bevonatos részről kiinduló elektro- 75 nokiat akadálytalanul engedi -a kisülési térbe, feketedést okozó anyagrészecskék kilépését azonban az aktivált résznek a búrafalhoz képesti leárnyékolásával erősen akadályozza vagy meggátolja. Emellett az 80 elektróda bevonatmentes részének megfelelő méretezésével elérhetjük azt is, hogy annak üzemi hőmérséklete vörösizzáson felüli, úgy hogy ez az elektródarész fényt emittál, mely a kisülés fényéhez keveredve, 85 annak spektrális összetételét megjavítja. A találmány szerinti lámpánál tehát kis burát használhatunk, mert annak feketedését az elektródák alkata meggátolja és mert a lámpa az ilyen kis burában fennálló <>o rövid ívhossz dacára is gazdaságos lesz, minthogy az elektródákon fellépő feszültségesés hőjét (mely az eddigi lámpáknál annál nagyo'hb százalékos veszteség volt, minél rövidebb volt az ív s minél kisebb az 9'> üzemi feszültség), az elektródák fűtésére és az lizzó elektródarész által kibocsátott fény termelésére hasznosítjuk. A kis burának alakja viszont (minthogy elektródáit nem kell kamrákban elhelyezni) olyan, hogy 100 falai a kisülési pályától távol vannak, miáltal egyrészt a faltöltéseknek a gyújtás: feszültségeikre gyakorolt káros hatása, másrészt a falóin fellépő elektron- és ióntöltések rekombinációja okozta veszteség csökken. 105 A búra alakja folytán pedig a felület (köbtartalom arány kedvező lévén, egyrészt a búrafal hűtőhatása kicsi lesz és így benne már kis teljesítmények esetén is fenntartható a szükséges nagy gőznyomás (mely- no nek felső értékét tudvalevőleg mindig a búra leghidegebb helye szabja meg), másrészt pedig anyaga szilárdsági szempontból jól lévén kihasználva, benne azonos szilárdságú anyag esetén nagyobb nyomások 115 engedhetők meg, mi a lámpa fényének színét és a lámpa fényhatásfokát javítja.