138685. lajstromszámú szabadalom • Indító kisütőlámpákhoz

* 138685. parázsíénykapcsoló elektródái feszültséget kapnak, mely e kapcsolóban parázsfénykisűlést hoz létre. A parázsfénykisülés a (11) kétfémes elektródát arra készteti, hogy 5 érintkezésbe lépjen a mozdulatlan (10) elektródával. A parázsfénykapcsoló záródási sebessége igen nagy, pl. 1/5 másodperc • vagy még' kevesebb. Ekkor a ' következő áramkör van zárva: (3) tápvezeték, (5) ter-10 helés, baloldali (2) lámpaelektróda, (7) parázsfénykapcsoló, a (8) mágneses kapcsoló (20) tekercse és rendszerint zárt' érintkezői a jobboldali (2) lámpaelektróda, a másik • (4) tápvezeték. Minthogy a mágneses kap-15 csoló (20) tekercsének aránylag kicsiny impedanciája van, az indítón igen csekély áram halad át, melynek nincs észrevehető előmelegítő hatása a lámpa elektródáira, mert a (8) kapcsoló az áramot úgyszólván 20 azonnal megszakítja. Mihelyst ugyanis a (8) mágneses kapcsoló feszültséget kap, a (20) tekercs mágneses fluxusa a (15) érintkezőtagokat nyitja. Mint már említettük, a (8) mágneses 25 kapcsoló niűkodési sebessége akkora, hogy az érintkezők a tápláló váltakozóáram minden félperiódusában nyitnak. Ez azt jelenti, hogy a (15) érintkezők a (7) parázsfénykapcsoló záródása után a mágneses kap-30 csolóba jutó vá'itakozóáramú hullám első félperiódusában már nyitnak. Minthogy a mágneses fluxus a váltakozóáram csúcsértékénél a legnagyobb, az érintkezők, az aramhullám csúcsértékénél vagy ennek közelé-35 ben nyitnak. Ugyanekkor a legnagyobb a terhelésen áthaladó mágneses fluxus is, úgyhogy amikor az indítón áthaladó áramkör meg van szakítva, az (5) terhelésből igen nagy feszültséglökés jut a lámpa elek•iü tródáihoz. Minthogy a mágneses kapcsoló működési sebessége nagy és az érintkezők a váltakozóáramú hullám csúcsértékénél vagy ehhez közel nyitnak,,a lámpa elektródáihoz jutó feszültség 5000 volt vagy még 45 ennél is nagyobb lehet. Ezt olyan terhelésből kapjuk, mely lassabban működő indítóval '400—600 voltot szokott adni. Ha ugyanis valamely indító kisebb sebességgel működik, az érintkezők nyitási ideje a vál-50 takozóáram több periódusára terjedhet, úgyhogy a terhelésben a mágneses fluxus nagy mértékben szétszóródik vagy kiegyenlítődik. Ezenkívül a korábbi megoldásoknál nem nyitnak a váltakozóáramú hullám leg-55 nagyobb értékénél, hanem csak akkor, amikor az áramgörbe a zérus értéken halad át. Ez azt jelenti, hogy esetleg több próbálkozásra van szükség a lámpa indításához. Ezzel szemben a találmány szerinti indítónál az-érintkezők a váltakozóáramú hullámnak 60 csak a csúcsértékénél vagy ennek közeleben nyitnak. Emiatt aztán a terhelésből megfelelő nagy feszültséglökést kapunk: A (9) kondenzátor a terhelésből kapott induktív energia egy részét tárolja. A kon- 05 denzátor kapacitása változtatható lehet oly ' célból, hogy a. lámpa elektródáin a csúcsteljesítmény-feszültséget változtassuk. Minthogy a mágneses kapcsoló minden fél áramperiódusban működik, világos, hogy 70 a lámpa egy sorozat feszültséget kap. A1 lámpa a parázsfénykapcsoló záródása után a mágneses kapcsolóba jutó váltakozóáramnak rendszerint már az első két vagy három félperiódusában meggyullad, ha 75 azonban ez nem következik be, a nyitódó és záródó (8) mágneses kapcsoló vibrálása következtében egy sorozat feszültségiökés jön létre. A nagyfeszültségű áramlökések igen gyorsan követik egymást, úgyhogy az 80 az ionizálás, amelyet a lámpában az első feszültséglökés okoz, folytatódik és fokozódik ill. erősödik a második, harmadik, stb. feszültséglökés következtében, míg végül a lámpa meggyullad. Más szavakkal kife- 85 jezve, az indító felépítése olyan, hogy az árammegszakítások ideje, mely alatt a mágneses kapcsoló érintkezői nyitva vannak és a lámpa számára nagyfeszültségű impulzusokat szolgáltatnak, kisebb, mint a 90 lámpa ívkisülésének deionizálódási ideje. Mihelyt a parázsfénykapcsoló elektródái egymást érintik, a parázsfénykisülés kialszik. A kétfémes elektróda ekkor lehűl és a parázsfénykapcsolón átvezető áramkört 95 megszakítja. A kihűlés ideje lényeges mértékben változhat és némileg függ a kétfémes csík vastagságának gyártási toleranciájától és a környezet hőmérsékletétől. Mindenesetre a csík úgyszólván azonnal zár, 100 de valamivel hosszabb és szabálytalan Ideig nyit. Amikor a lámpa világít, a lámpa elektródái között ill. az indítónál uralkodó, feszültség nem elegendő ahhoz, hogy a (7) parázsfényka'pcsolóban parázsfénykisűlést 105 tartson fenn. Amikor a (11) kétfémes elektróda lehűl, a parázsfénykapcsolón áthaladó áramkört nyitja és ez az állapot továbbra is fennáll, mert most a parázsfénykapcsolóban parázsfénykisűlést nem lehet fenntar- 110 tani. Minthogy a parázsfénykapcsolónál az áramkör nyitva van, , a (8) mágneses kapcsoló gerjesztetten marad és a (20) tekercs1, teljesen kívül van áramkörön. A találmány1 szerinti indítónál a tekercsben semmi ener- 115 gia néni megy veszendőbe arra a célra,