138685. lajstromszámú szabadalom • Indító kisütőlámpákhoz

138685, hogy a mágneses kapcsolót nyitva tartsa. Abban'az esetben, ha a lámpa a (8) mágneses kapcsoló néhány első rezgése alatt nem gyullad meg, a (11) kétfémes csík 5 annyira lehűl, hogy a parázsfénykapcsolón áthaladó áramkört nyitja és pillanatnyilag megállítja a.(8) mágneses vibrátor-kapcsoló működését. Ez pl. egy másodpercen belül . zajlik le. Minthogy azonban a lámpában 10 még nincs, ívkisülés, a (7) parázsfénykapcsoió elektródáin továbbra is fennáll a teljes feszültség, mely közöttük ismét parázsfénykisülést indít meg és az elektródákat ismét zárja. A mágneses kapcsoló most ismét fe-15 szültséglökéseket küld a lámpába. Ha a lámpa még most sem indul, ez a folyamat többször megismétlődhet. Más szóval, a parázsfénykapcsoló záródik és működésbe hozza' a mágneses kapcsolót, mely több fe-20 szültséglökést küld a lámpába. Ezután a parázsfénykapcsoló nyílik, majd nyomban megint záródik ós a mágneses kapcsolót ismét gerjeszti. Ha a lámpa hibás és ezért többszöri próbálkozás után sem indít, kiik-25 tató szerkezet kapcsolhatja le az indítót a lámpa működtető áramköréről. A 2. ábra egy ilyen (22) kiiktató szerkezetet mutat, mely az ismertetett indítóhoz használható. E szerkezetben a (23) elek- • 30 tróda érintkezője az U-alakú kétfémes (24) elektródához ér. Alz elektródák alkalmas tokban, pl. (25) üvegburkolatban vannak. A burkolatot evakuáljuk és valamely alkalmas gázzal, pl. kisnyomású argonnal tölt-35 jük meg. Az elektródák sorban fekszenek a (8) mágneses kapcsolóval, úgyhogy amíg az elektródák zárt áramkörnek megfelelő helyzetben vannak, az áramkör a (8) mágneses kapcsolótól a lámpa működtető árami0 köréig teljes. A (24) elektróda U-alakú részének hajlatában harmadik (26) elektróda van, melyet a (27) ellenállás a (13) tápvezetékhez köt. A (24, 26) elektródákat elektronkibocsátó anyag borítja, úgyhogy a tel-4,5 jes feszültségnél közöttük parázsfénykisülés jön létre. ' ./*»*• Mialatt az indító a lámpát többször is megkísérli elindítani, a (24, 26) e1

ektródákon át a teljes feszültség jelenik meg, mely 50 azok között parázsfénykisülést hoz létre, úgyhogy a (24) kétfémes elektróda fe'melegszik/Ha a lámpa világít, az elektródák között uralkodó feszültség nem elegendő a parázsfénykisülés fenntartására a kiiktató 55 szerkezetben, úgyhogy a (23, 24) elektródákon áthaladó áramkör zárva marad. Ha azonban a lámpa több próbálkozás után sem világít, a feszültség a parázsfénykisülést fenntartja és így a (24) kétfémes csík a parázsfény hatására annyira felhevül, hogy $) a (23) elektródától elhúzódik. Ennek következtében a kiiktató szerkezeten áthaladó áramkör nyílik. A (27) ellenállás a kiiktató szerkezeten áthaladó áramot igen kicsiny értékre korlátozza és így az indító gyakor- 65 iatilag nem fogyaszt energiát, ha ki van iktatva. Nyilvánvaló, hogy a kiiktató szerkezet önműködően visszatér előző állapotába, ha a tápvezetéket a lámpa működtető áramkö- 70 ' réről lekapcsoljuk vagy ha hibás lámpát cserélünk ki. Ilyenkor a parázsfénykisülés a kiiktató szerkezeten kialszik, a (24) kétfémes elektróda pedig lehűl és a (23) elektródát ismét érinti. Ennek folytán az áram- 75 kör a kiiktató szerkezetben át a parázsfénykapcsolóhoz és a mágneses kapcsolóhoz záródik. Az indító tehát önműködően visszatér működési állapotába. Az 5. ábra a kiiktató szerkezet más ki- 80 viteli alakját mutatja. A (27) ellenállás (28) kétfémes lemez hevítésére való, mely rendszerint villamos érintkezésben áll egy másik (29) kétfémes elemmel. Amikor a lámpa világít, a (27) ellenállás feszültsége olyan 85 kis értékre csökken, hogy hevítő hatása' nem elegendő a (28) lemez eltávolítására a (29) kétfémes e'emtől. Ha azonban a lámpa nem tud világítani, az ellenálláshoz a teljes tápfeszültség jut, miért is a (28) kétfémes 90 lemez a kiiktató szerkezeten áthaladó áramkört nyitja. Ai második (29) kétfémes elem célja a környező hőmérséklet, változásainak kiegyenlítése. Ilyen változások hatására ugyanis a két elem együttesen azo- 95 nos irányban kissé elgörbül. Ezért a kiiktató szerkezet egyaránt jól működik meleg vagy hideg helyiségekben. A 3. ábra, más kivitelű kisütőlámpát szemléltet, a találmány szerinti indítóval 100 felszerelt működtető áramkörbe iktatva. A szálkatódákat, melyeknek az előző megoldásokban a lámpa végein két külső érintkező-dugaszuk volt, olyan elektródákkal helyettesítjük, amelyeknek csak egy érint- 100 kező-dugaszuk van és amelyek a lámpa indításakor csupán hideg katódákként működnek. A 2. és 3. ábrából világos, hogy a találmány szerinti indító alkalmas olyan lámpa- 110 működtető áramkörökhöz is, amelyeket soeciálisan úgy tervezünk, hogy hideg-katódás és előmelegítéses indításhoz egyaránt jók legyenek. Más szavakkal, az új indítót azonnali indításhoz használhatjuk ,,előme- 115 legító'" indítókkal felszerelt, meglevő lámpa-