138679. lajstromszámú szabadalom • Rádióvezérlő berendezés mozgó tárgyak haladási irányának megállapításához

1386^. ;* s lyek egymástól! távolsága (S) (lásd 2. ábrát is). Ha az (A) és (B) antennákat rádiófrekvenciás árammal úgy tápláljuk, hogy azok azonos frekvenciájú szinkronizált jeleket 5 adnak és ha a két (A) és (B) antenna közötti (S) távolságot úgy választjuk meg, hogy az egyenlő egy teljes hullámhosszal, akkor a két antenna az 1. ábrabeli sugárirányú vonalakkal vázolt mezőt létesíti. 10 Az 1. ábrabeli sugárirányú vonalak mindegyike a térnek mindazon pontjait köti össze .egymással, amelyekben az (A) és (B) antennákkal kisugárzott jelek közötti fázisviszony állandó. Ezt a fázisviszonyt minden 15 egyes vonalhoz az 1. ábrában számokkal tünfettük fel. Ezek a számok, illetőleg villamos fokok az esetre érvényesek, ha az (S) távolság egyenlő egy teljes hullámhoszszal és az (A) és (B) antennákat azonos 20 fázisban tápláljuk. Megjegyezzük, hogy az 1. ábrában az azonos fázisviszonyú pontokat egymással összekötő vonalakat mint egyeneseket ábrázoltuk, kivéve e vonalaknak az (A) és (B) 25 pontokkal szomszédos szakaszait, amelyek nek hiperbola alakjuk van. Elméletileg mindezek a vonalak hiperbolák, tehát azoknak a rajzban egyenessel feltüntetett szakaszai is elméletileg görbe vonalak és az egyene-30 sek hiperbolák ágai. Ezek az ágak azonban oly szorosan közelítik meg a hiperbolák aszimptotáit, hogy a hiperbola alakú vonal és az aszimptota közötti eltérés, kicsinysége következtében elhanyagolható. így pél-35 dául az (A) és (B) antennáktól mért oly távolságban, amely a^ (S) távolság háromszorosa vagy annál nagyobb, a hiperbolaágnak az aszimptotával való felcserélése egy fél százaléknál kisebb hibát eredményez és w e hiba mind kisebbé válik, minél jobban távolodunk az (Ai) és (B) antennáktól. A 2. ábrában feltüntetett esetben a két (A) és (B) antenna egymástól (S) távolságban van, az (RÍ) és (R2) vonalak pedig az 45 (A) és (B) pontokból indulnak ki és egymás, sal párhuzamosak. Az (RÍ) és (R2) vonalak az (A) és (B) antennákból a (P) repülőgép (Pl) irányába húzott vonalak, amely repü-. lőgép az (A) és (B) antennáktól távol fekszik. Ha — ami a gyakorlatban a rendes .50 eset — az (RÍ) és (R2) vonalak hossza az (S) vonal hosszához viszonyítva nagy, úgy feltehető, hogy (RÍ) és (R2) egymással párhuzamosak anélkül, hogy ezáltal a helymeg-55 határozásban észrevehető hibát követnénk el. Ha az (RÍ) és (R2) vonalak mindegyike merőleges az (A) és (B) pontokat egymással összekötő egyenesre, akkor az (RÍ) és (R2) vonalaknak a repülőgépig terjedő hosszai egymással egyenlőek. így tehát adott pil- 60 lanatban az (A) és (B) antennákról adott sugárzások egyidejűleg érkeznek a (Pl) repülőgéphez és így a repülőgépen vett jelzések közötti fázisviszony ugyanaz, mint az (A) és (B) antennákkal adott sugárzások 65 közötti fázisviszony. Ha azonban a repülőgép az (Ai) és (B) antennákat egymással összekötő vonal 0 felező pontjaira emelt merőleges irányból kitér és például az í. ábrában feltüntetett (P2) helyzetet foglalja 70 el, akkor az (A) és (B) antennákból a repülőgéphez húzott (R3) és (R4) vonalak az (RÍ) és (R2) vonalakkal egyenkint (a) szö- -get zárnak be és az (R3) és (R4) távolságok már egymástól eltérő nagyságúak. Az (R3) 75 távolság az előbbi (RÍ) távolsággal szemben a 2. ábra baloldalán (d)-vel jelölt távolsága megnő, míg az (R4) távolság az előbbi (R2) távolsággal szemben (d) értékkel csökken. A (d) távolság mint az (S) tá- 80 volság és az (a) szög függvénye a következőképpen fejezhető ki: d = ---. sin a .23 Ha az (R3) és (R4) távolságokat hullámhosszakban fejezzük ki, akkor 85 360 S sin a azt az időkülönbséget fejezi ki, amely az (A) ' . és (B) adókból egyidejűleg kiinduló jeleknek a járművön való beérkezési idői között mutatkozik. A fenti képlet ezt a különbséget 90 villamos fokokban adja. Ha a vett jelek között a vétel helyén, tehát a járművön mért fáziskülönbséget 4>-vel, a két antennában mért fáziskülönbséget pedig 0 -vei jelöljük, akkor 95 *= 360 S sin a-fe Az 1. ábrában feltüntetett és az állandó fáziskülönbségű vonalak mellé írt numerikus értékek 4> értékei ara az esetre, ha S = 1 100 <-)= 0 A 3. ábra a (P) repülőgépen vett, jelek közötti fáziskülönbséget vektordiagrammban ábrázolja, feltéve, hogy a repülőgép az (A) és (B) adóktól elegendő távolságban, 105 az 1. ábrában feltüntetett helyzetben van. A példában az (Ail) és (Bl) vektorok egymással fázisban vannak és az (A) és (B) adókkal adott jelek közötti fázisviszonyt ábrázolják. Ezenkívül feltüntetik a (Pl) ms repülőgépen vett jelek közötti fázisviszonyt, amely a 0 fokkal jelzett vonalon haladva állandóan zérus". Hasonlóképen az (A2) és (B2) vektorok azon jelek közötti fázisviszonyt tüntetik fel, amelyeket a 120 fokkal 105