138679. lajstromszámú szabadalom • Rádióvezérlő berendezés mozgó tárgyak haladási irányának megállapításához

* isööfd. jelzett sugár mentén haladó (P2) repü'ő­gép vesz. Bár az (A) és (B) antennák működését a fentiekben arra az esetre írtuk le és ábrá-5 zoltuk, amelyben (S) egyenlő egy hullám­hosszal és 0 egyenlő zérussal, megjegyez­zük, hogy a berendezés úgy is megvalósít­ható, hogy (S) egy hullámhossznál tetszőle­ges mértékben lehet nagyobb vagy kisebb 10 és az (A) és (B) antennák úgy is üzemben ' tarthatók, hogy 0 -nek zérustól eltérő más véges értéke van. Ha 0 értékét zérustól eltérő valamely tetszőleges, más véges ér­tékűre választjuk, akkor az 1. ábrában fel­lő tüntetett és c £> különböző értékeinek meg­felelő egyes vonalakhoz új *P' értékek fognak tartozni, mimellett cp. = cp _j_ © ahol .0' a fázisviszonynak 0-től eltérő 20 valamely más véges értéke. Ebből világos, hogy 0 értékének változásai az 1, ábrában feltüntetett ábra alakját nem változtatják meg, hanem pusztán l P értéke változik meg, amely megváltozott értéket az ábrá-25 ban megadott vonalak egyike képviseli. Ha azonban az (S) távolságot növeljük, úgy az ábra megváltozik, mert az állandó fázis­különbségeknek megfelelő és az 1. ábrá­ban feltüntetett vonalak egymáshoz köze-30 lebb tolódnak és az ábrában további járulé­kos vonalakat kell használni. így például, ha az (S) távolságot növeljük, akkor <t> -nek az (a) szöggel szembeni változásai megfele­lően növekednek, ami más szóval azt je-35 lenti, hogy az (S) távolság növelésével a jelzés érzékenyebbé válik. Ha a (P) járművön egyrészt oly eszközt rendezünk el, amely az (A) és (B) adókkal adott jelek közötti fázisviszonyt meghatá-40 rozza és jelzi azt, hogy ezek^a jelek egy­mással fázisban vannak, valamint azt is, ha egymással nincsenek fázisban, úgy a veze­tőnek módjában, áll, hogy a (Pl) járművet 4> = 0 45 fázisszögnek megfelelő vonal mentén vezesse. Ahhoz, hogy a fázisviszonyt a (P) jármű mindenkori helyén meghatározhassuk, az (A) és (B) antennákkal adott jeleket egy-50 mástól elkülönítetten kell venni. Ha ezeket a jeleket nem vennők elkülönítetten, akko^ a járművön csak az (A) és (B) antennákkal adott külön jelek vektorszerű összegét tudnók megállapítani. ' 55 Figyelemmel kell lennünk továbbá arra, hogy ha az (R) távolság az (£>) távolsággal szemben igen nagy, az '(A) és (B) anten­nákkal adott jelek egymástól való elkülö­nített véteie a (P) járművön alkalmazott irányított vevőkkel nem lehetséges. Ezért a 60 találmány értelmében az (A) és (B) anten­nákat egymástól eltérő, de egymással har­monikus viszonyban álló frekvenciákkal gerjesztjük, úgy, hogy a (P) járművön el­rendezett két külön vevővel az (A) és (B) 6f: antennákkal adott jelek egymástól elkülö­nítetten vehetők. Az (A) és (B) antennákat tápláló rádió­frekvenciás áramokat egymással szinkro­nizáljuk és azok kölcsönös fázisviszonyát 70 meghatározott értéken tartjuk. A 4. ábrá­ban példaként tüntettük fel az (A) és (B) antennákkal adott jelek szinkronizálásának módját, amely állandó értékű fázisviszonyt eredményez. 75 A 4. ábrában (A') szinuszalakú görbe az (A) antennába táplált rádiófrekvenciás áram görbéje, míg a (B') görbe a (B) antennába táplált rádiófrekvenciás áram görbéje. (A') áram frekvenciája a (B') áram frekvencia- so jának kétszerese. A (B') áram az (A') árammal szemben az áramok lefolyását tekintve oly helyzetű, hogy a (B') áram egy hullámhosszában a szélső értékek az (A') áram szélső értékeitől 90 villamos fokkal 85 térnek el. Ez az eltérés világossá válik, ha a (B') áramot egyenirányítjuk, úgyhogy a negatív hurok a (C)-vel jelölt és szaggatott vonallal ábrázolt pozitív hurok helyére essék. A (B') és (C) görbék maximumainak 90 helyei az (A') vonallal ábrázolt áram pozitív maximumaival szemben 90 villamos fokkal vannak eltolva, vagyis a (B') és (C) görbék maximumai az (A') görbe pozitív maximu­mai előtt 90 villamos fokkal sietnek. 95 Hasonló a fázisviszony az (A*) áram­görbe negatív maximumai és az egyenirá­nyítóit (B')—(C) görbe minimum illetőleg zéruspontjai között. Ezért mondhatjuk azt, hogy a rádiófrekvenciás (B') áram, amely- 100 nek frekvenciája (A') áram frekvenciájának fele, meghatározott fázisviszonyban áll az (A') áramhoz és ez a fázisviszony mint 90 fokos fáziskülönbség fejezhető ki az (A') áram frekvenciájára vonatkoztatva. 105 A 4. ábrában a (B") vonal azt az esetet tünteti fel, amikor a (B') áram frekvenciá­ját megkétszerezzük. Ez esetben a (B") áram ugyanoly frekvenciájú, mint az (A') áram és (A') árammal szemben 90 villamos no fokkal siet. A találmány értelmében az (A) és (B) antennákat a fentieknek megfelelően egy­mástól eltérő, de egymással harmonikus viszonyban álló frekvenciákkal gerjesztjük, 115

Next

/
Thumbnails
Contents