138626. lajstromszámú szabadalom • Kivilágítható irányjelző-készülék

Megjelent 1948. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 138626. SZÁM. V/a/2. OSZTÁLY. — £,-98 87. ALAPSZÁM. Kivilágítható irányjelző-készülék. Lugossy Testvérek Krolupper Művei cég', Budapest. A bejelentés napja: 1946. évi december hó 30. A közlekedésben, főként a vasúti forgalomban, régi törekvés a megengeded, illetve elzárt közlekedési irány szemléltető jelzése. Így ismeretes pl. a vasúti forga-5 lomban a kétállítós angol váltókhoz oly jelzőlámpák használata, me.yeknél a csúcssinek mindenkori helyzetének megfelelő jelzőábrákat a lámpa mindkét oldalán párhuzamosan eltolható ellenzők hozzák 10 létre. Ezeket az ellenzőket a csúcssinek húzószervek útján működtetik és az ellenzők a lámpa két homlokfalának kivágásaival összeműködve, a lámpa mindkét oldalán azonos jelzőábrát létesítenek. E jeliző-15 ábrák a legkülönfélébb alakot mutathatják. Az ábra lehet pl. álló-, fekvő-, rézsútostéglány, nyíl, kereszt, kör. Tovább: változatokat különböző színek vagy színes üvegek alkalmazásával érhetünk el.. 20 Mint ismeretes, az angol váltóknál fő-és mellékirányt különböztetünk meg. Eddig a főirányt függőleges téglánnyal, a mellékirányt fekvő kereszttel míg a jobb- vagy baloldali kitérőbe .haladást jobb-, vagy 25 balfelé mutató nyílábrával jelezték. Ennek a' rendszernek azonban hátránya, hogy a főirány és az ívmenetek jelzése azonos lévén az egyszerű kitérők jelzéseivel, nem tünteti fel azt, hogy ar"?ol váltó-80 ról van szó, valamint azt sem, hogy a-t ívmenetben való áthaladás a főirányból a mellékirányba vagy fordított irányban történik-e. A mellékirányt jelző fekvő kereszt pedig nem tünteti fel azt, hogy a mellékirány jobbról balfelé, vagy halról 35 jobbfelé keresztezi-e a főirányt. • További tökéletlensége az eddig használt jelzési rendszernek, hogy az csak kétállítós angol váltó esetén nyerhetett alkalmazást, míg az ú. n. egyállítós angol és fél- -10 angol kitérő jelzése megoldatlan maradt. Az egyállítós angol váltót ugyanis csak a régi, ú. n. forgórendszerű váltólámpával tudták jelezni, amely sem a fő-, sem a mellékirány viszonyát sem a váltó tökeiét- 45 len záródását jelző ú. n. felesállást nem tüntette fel. A félango! váltó jelzése eddig qsupán két, egymástól függe'len váUólámpával volt lehetséges, ez esetben azonban természetesen csak a két különböző helyen 50 álló jelzőlámpa ábráinak egybevetésével, következtetés útján lehetett a váltó helyzetét megállapítani. Hasonló hátrányok korlátozott mértékben az egyszerű kitérőiknél is jelentkeznek, 55 mert laz eddigi jelzések nem adtak módot annak a szemléltetésére, hogv a vágányút főirányból • ímellékirányba vagy fordítva megy-e át. A fenti hátrányokat a találmány szerint: 60 kivilágítható jelzőkészülék azáltal ^ küszöböli ki, hogy olyan, a szabad haladási irány változásának függvényében beállítható jelzőábrái vannak, melyek az áthaladó jármű mindenkori haladási irányát szem- g5 léltetik és a szabad útvonalat diagrammszerűén pontosan követik.