138611. lajstromszámú szabadalom • Húzó-, illetve szakítózár

2 188611. Az 1. és 2. ábra egy (N) összetett tagot szemléltet, melyet két (y) és. (z) huzaltekercs alkot. Az 1. ábra a tekercseket a szomszédos menetek „érintkező" viszony-5 lagos helyzetében, a 2. ábra pedig azokat a menetek „félig érintkező" („kvázi érintkez") Viszonlagos helyzetében mutat|a.v

Az (y) és (z) menetek, „érintkező" viszonylagos helyzetében a tekerosak foly-10 tonos csavarvonal mentén érintkeznek. A menetek „félig érintkező" viszonylagos helyzetéiben az (y) és (z) menetek között érintkezés az (N) tag minden-. egyes, teljes tekerülétén csak két átmérő-15 irányban szemközt fekvő (P) ponton lép fel, mint a 3. ábrán még világosabban látható, mely ábra az (N) tagnak csupán két egymásmellé helyezett (y) és (z) menetét szemlélteti ia 2. ábrán látható '(A) nyíl irá-20 nyában nézve. A (y) és (z) tekercsek viszonylagos helyzetének megváltoztatása az 1. ábrán láthatóból a 2. ábrám láthatóba, az (y) és i(z) tekercseiknek lényegében harántirányban való viszonylagos eltolódása ré-25 vén hozható létre, amint azt a 2. ábrán a kéthegyű (B) nyíl jelzi. Az 1. és 3. ábrára utalva az összetett (N) tag két egymásmellé helyezett (y) 'és (z) tekeresimenete alkotja annak egy „működő 80 tekerületét", melynek „együttes vastagságát" a (c) méret adja, (ez a két y) és (z) menet vastagsága látszólagos (P) metszéspontjuknál a 3. ábrán, és a vastagság általában ama tekercsek teljes kerületén, 35 melyeknek menetei az 1. ábra szerint érintkező viszonylagos helyzetükben vannak), míg az (N) tag egymás követő működő tekerületei közötti „hatásos közt" (i) jelöli. Az említett ábrákra való hivatkozással 40 a találmány fenti meghatározása a következőképen is kifejezhető: 'Egy záró tag egymást követő tekerületei között a hatásos (\) köz (tekintet nélkül arra. hogy az említett tag egyetlen -í5 tekercsből áll-e vagy maga is összetett tag) szűkebb, mint annak az összetett tagnak egy működő tekerületét alkotó egymásmellé helyezett menetek (c) együttes vastagsága, mely összetett taggal az em-50 lített záirótag kapcsolódni hivatott. ^ A következő ismertetést megelőzve megemlítem, hogv a találmány szerinti záró tagok működő összkiapcsoIödásakoT az öszszétett tagok tekercsei között lényegében 55 harántirányú eltolódásnak kell fellépnie, míg szétkapcsolt állapotban az összetett tagok tekercsei, vagv azok bármely szétkapcsolt szakaszai, végig, vagy.helyenként, az 1. és 2. ábrán látható viszonylagos helyzetek közül bármelyiket szabadon elfoglal- 6o' hatják. Az összecsukott zárban az összetett tagot alkotó tekercsek viszonylagos harántirányú eltolódása nemcsak a huzalátmérőnek a tekercs1

menetmagasságához való viszonyával, hanem a zárra ható 65 erőknek ((esetleges rugalmas! erők, oldalirányú húzási stb.) megfelelően is változik. Ennélfogva ennek az eltolódásnak mértéke előre pontosan nem határozható meg. Három vagy több tekercsből álló össze- 70 tett tagok esetén (lásd pl. a 4. magyarázó ábrát) az egy működő tekerületét alkotó (í)> (s), (h) menetek együttes vastagsága nem határozható meg egyértelműen, bár megállapítható, hogy ez nem lehet kéve- 75 sebb, s valószínűleg nagyobb, mint a tekercshuza! kétszeres vastagsága. Amint a 4. ábrából látható, a hatásos (i) köz szélességét akként határozhatjuk meg, hogy az a szomszédos tekerületek közötti leg- 80 rövidebb távolság. Olyan zárak is előállíthatók és megadják a kívánt záró hatást, melyeknek három vagy több tekercselt elemből álló összetett egy vagy két tagja van. Minthogy azon- 85 ban ia célba vett hatást teljesen s a legegyszerűbb módon elérjük egy vagy két olyan összetett taggal, melynek csupán két huzaltekercse van, a találmány szerinti zár következő ismertetésénél kizárólag kettős- 90 tekercses zárótagos kiviteli példáikat tartunk szem előtt. A mellékelt rajz 5—10. ábrái példaképen a találmány szerinti zár két kiviteli alakját mutatják. 95 Az 5. ábra olyan zár nézete, mely egy összetett (kéttekercses) tagból és egy egyetlen tekercses tagból áll. a 6. és 7. ábrák nagyított léptékű, oldalról, illetve felülről nézett vázlatos rész- íco letábrázolások, melyek az 5. ábra szerinti zárótagok néhány menetét összekapcsolódva szemléltetik, (aholis a 6. ábra a 7. ábra (6—6) vonala mentén vett metszet). A 8. ábra a zár két összetett tagból álló 105 kiviteli alakjának nézete, míg a 9. és 10. ábrák a 6, és 7. ábrákhoz hasonló vázlatos, nagyított léptékű ábrázolások, melyek a 8. ábra szerinti zárótagok néhány menetét összekapcsolódva szemlél- no tetik, (aholis a 9. ábra a 10. ábra (9—9) vonala mentén vett metszet). A zárnak az 5—7. ábrákon szemléltetett kiviteli példájánál az egyik (M) zárótagot egy balmenetű (x) huzaltekercs, 115 míg a másik (N) tagot egy pár jobbmenetű (y) és (z) huzaltekercs "alkotja, mimellett mindkét (M) és (N) tag tekercsei-