138611. lajstromszámú szabadalom • Húzó-, illetve szakítózár

138611. 3 nek (p) menetmagassága egyenlő. Használathoz mindegyik zárótiag tetszésszerinti aJkaflmas módon megfelelő anyaghoz, pl. (S) kötőszaíaghoz van erősítve. A szalag-5 hoz erősítés rJeldául az ábrázolt módon (T) fonállal történhet. A zár bármilyen megfelelő szerkezetű és alakú (Ri) futó vagy csúszó szervvel is el van látva, mely ismert módon az (M) és (N) zárótagok szét-10 választásának és összekapcsolásának foganatosítására alkalmas. !A találmány értelmében a tekercsek, melyekből az (M) és (N) tagok készülnek, úgy vannak kialakítva, hogy az (M) tag (x) 15 tekercse két egymást követő tekerülete közötti (i) köz (6. ábra) rendesen kisebb, mint az (N) tag egymásimelíé helyezett (y) és (zs) meneteinek (c) „együttes vastagsága", akár érintkező, akár félig 'érintkező 20 viszonylagos helyzetükben. Ez nyilvánvalóan azt is jelenti, hogy az érintkező (P) pontoknál az összetett (N) tag egymást követő tekerületei között maradó (il) köz szintén kiisebb, mint az >(M) tagot alkotó ., 25 (x) huzal vastagsága. Ez mind az összekapaszkodó állapotra (6. ábra), mind pedig a szétkapcsolt állapotra áll, mely utóbbi esetben, a fentiek szerint, az (y) és (z) tekercsek szabadon vehetik fel akár haránt-3«, irányban eltolt viszonylagos helyzetüket, (2. ábra), akár pedig tengelyirányiban fedés^ ben lehetnek (1. ábra). A kapcsolódó helyzetben azonban, vagyis amikor az (M) és (N) tagok összekapasz-S5 kodnak, az (N) összetett tag (y) és (z) meneteinek lényegé'ben harántirányban szükségképen' el kell tolodniok, hogy felvegyék a 2., 3., 6. ós 7. ábrán szemléltetett felig érintkező helyzetet, az (M) tag ama 40 törekvésének következtében, hogy megtartsa salakját a (p) menetmagasságot, és az (i) közt) vagy még poníosabbian amiatt, mert az (N) összetett tag ellenállása azzal szemben, hogy (y) és (z) elemei haránt-: tö irányban viszonylagosan eltolódjanak, kisebb, mint az az erő, mely az (M) tag •megnyújtásaihoz szükséges, tekintet nélkül arra, hogy az utóbbi tag engedékeny (rugalmas) anyagból készült-e vagy sem. 50 Az (N) tagnak az (M) tagtól való szétválasztása, vagyis a csukott zár nyitása nem vibstő keresztül csupán a tagókra gyakorolt oldalirányú húzás, vagyis egy az összeikap,aszkodotit tekercsek tenge-55 lyeire lényegében harántirányban kifejtett húzás útján. Ez könnyebben megérthető a rajz 6. és 7. ábráira való utalással, melyeken látható, hogy a zár csukott állapotában az (N) tag harántirányban • egymáshoz \ képest eltolt (y) és (z) meneteinek két 60 érintkezési vagy látszólagos metszéspontja közül az egyik az (M) tag kerületén belül helyezkedik el. A fentlek szerint az (y) és (z) menetek alkotta rendszer vastagsága a (P) pontnál a

(c) együttes vastag- 65 ság, míg az (y), (z) rendszer vastagsága az (y), illetőleg (z) tekercsek és az (M) tag bármelyik (k), (1), (m)... látszólagos metszéspontjában csupán egyetlen huzal vastagságával egyenlő, és kisebb, mint az 70 (M) tag egymást követő tekerületei közötti hatásos (i) köz, amely mint fentebb említettük kisebb a (c) együttes vastagságnál. Az (y), (z) rendszernek a (P) érintkezési pontban mutatkozó vastagsága kö- 75 vetkeztében, az (M) tag egymást követő tekerületei közé egyszer bevitt említett (y), (z) menetek nem húzhatók onnan vissza, hacsak az (M) tag egymást követő tekerületei közötti hatásos (i) közök nem tágul- 80 nak megfelelően. Ugyanígy az (M) tag" sem húzható vissza az (N) tag egymást követő működő tekerületei közül, amíg az (il) közök nem tágulnak az (y) és (z) .me- , netek érintkezési (P) pontjai környezetében. 85 Ennélfogva minden a csukott zárra gyakorolt oldalirányú húzásból eredő, az említett tagoknak egy bizonyos elemi részen való helyi 'kitágítására irányuló törekvést,. (ami szükséges lenne ahhoz, hogy a szó- 90 banforgó elemi részen a szétnyílás bekövetkezzék), kiegyensúlyozza a szóbanforgó elemi rész mindkét oldalán levő szomszé- , dos részek törekvése, melyeknek ugyancsak tágulniok kellene, hogy megengedhes- 95 sék a szétnyílást, de ellenkezőleg összenyomódnak, és közeik szűkülnek, ha a szóbanforgó elemi rész tágulása fellép. Érthető, hogy a 6. és 7. ábrán látható helyzetben a kapcsolódó (M) és <(N) tagok 100 megengednek kisebb méretű viszonylagos harántirányú eltolódásokat, mind tranzlációs, mind pedig forgó értelemben. Követ- , kezésképen a z/ár baszinláfatikorj rendkívül hajlékony. A tagok pozitív összezáródása 105 csak aikkor lép fel, ha a zárat odaílrányú húzás éri. Még erős oldalirányú húzás esetén sem , hozható létre a záró tagok - elválasztása, húzás nélküli felhasadás pedig teljesen ki no van -zárva. A reteszelő hatás akkor is fennmarad, ha és amikor a zárat bármilyen síkban vagy irányban, vagy irányokban hajlítjuk, amíg a tagok hatásos közei és az összetett tekercsek összesített vastag- 115 sága közötti .fent <n:iegfoatározott viszony