138578. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetrahidro-p-oxazinil-metil-benzodioxan előállítására

Megjelent 1948. évi Julius hó 15-én. MÁGYÁR SZABADALMI BIRÓSlG SZABADALMI LEÍRÁS 138578. SZÁM. IV/h/.. (IV/h/2.) OSZTÁLY, — G-A)266. ALAPSZÁM. Eljárás tetrahidro-p-oxazinil-metil-benzodioxan előállítására. J. K. Geigy A. G. cégr, Basel (Svájc). A bejelentés napja: 1947. évi május hó 16. Svájci elsőbbsége: 1942. évi január hó 7. (620/1940. M. E. sz. és az ezt kiegészítő rendeletek alapján.) Azt találtuk, hogy ha tetrahidro-p-oxaziní (mortoiint) a 2'-oximetil-benzo-l,4-aioxan e'szterjere hagyunk hatni, ugy olyan bázist kapunk, amelynek leginkább só vagy ket-5 tős-só alakjában gyógyászati hatása van és amelynek analóg vegyületekkel ellentétben, új és adalékos hatása, ill. felhasználási lehe­tőségei vannak. Alkalmazhatjuk a szervet­len savak, mint klór- és brómhidrogén, kén-10 és foszforsav észtereit, valamint szerves savak, pl. arilszulfonsavak észtereit. Elő­állításuk a szokásos módszerek szerint tör­ténik, savak vagy ezek halogenidjeiből és oximetil-benzodioxanból. Ezt a közbenső 15 terméket pirokatekinbol és. epiklór-hidrin­ből hevítéssel, Ül. káliumhidroxiddal nyomás alatti összeömlesztéssel állíthatjuk elő (1. Lindemann Ber. 24.2149; Fourneau,- Z. pharm. [7] 198, [8] 18.185) vagy piroka-20 tekin-dinátriumból dibróm-propil-alkohollal (Mtfeau, C. -r. .126.1427; A. eh. [7] 18.93). Előnyösebb azonban, ha alkáliás pirokatekin­oldatot hevítés nélkül keverünk össze glice­rin-epiklór-hidrinnel (vagy epibróm-hidrin-25 nel). . : • . " í i Már r ismeretes, hogy ha 2-klórmetil­-benzó-dioxant szekunder aminokkal mint dimetil-aminnal, piperidinnel, stb.-vel hozunk eserebomjásba, úgy tercier aminők kelet-30 kéznek. Ezeknek azonban csak határolt és pedig szimpatikolitosos hatásuk van. Ezzel szemben a morfolin-származék kiterjedtebb körben ' hatékony; narkotikusosan-hipnoti­kus, analgetikus stb., és ezenfelül kevesebb ill. semilyen zavaró mellékhatása nincs és 35 mindenféle adagolási formában felhasznál­ható. Példa. 2'-klórmetil-benzo-1,4-dioxan, továbbá morfolih, valamint benzol egyenlő rész- 40 mennyiségeit autoklávban 10—12 óra hosz­szat kb. 150 C°-on tartjuk. Az oldatból hí­gított kénsavval kivonjuk a bázisokat és ezeket, miután kirázással a közömbös anyag csekély maradékát leválasztottuk, 45 szódával hideg úton újra leválasztjuk. A fel nem használt morfolint mosással vagy desztillálással elkülönítjük és regeneráljuk. Ekképen a már majdnem tiszta terméket kapjuk 85—95% termelési hányaddal. 50 A . klórvegyület helyett egyenértéksúlynyi brómvegyületet, azaz ebből 100 rész klór­származék helyett kereken 125 részt hasz­nálhatunk és a hőmérsékletet alacsonyab­ban tarthatjuk. Ugyancsak alkalmazhatjuk 55 a szerves sayak' oximetil-benzodioxan-esz­lereit is. Vákuumos kristályosítással vagy frakcionálással tisztán kapjuk a 2! -telra­hidro-p-oxazii?il-metil-5,6-benzo-1,4-dioxant; fehér kristályok, olv. p. 77 C°, forr. p. 1 153 60 C°. A bázis jól kristályosodó sókat ad, pl. hidrokloridot, melynek olv. pontja 212 C.

Next

/
Thumbnails
Contents