138322. lajstromszámú szabadalom • Terhelésváltós elrendezés járműfékekhez
2 138332. többek között elérjük, hogy a tartót terhelő valamennyi igénybevétel lényegében részarányosán oszlik meg. E kiviteli alak jelentős előnye továbbá, hogy a tartó 5 hosszirányú vízszintes részarányossági síkja fölé eső szerkezeti magassága a lehető legkisebb. A fékerőt a fékhengerről az irányváltó emeltyűre és erről a kiegyenlítő emeltyűkre továbbító szervek e rész-10 arányossági síkban helyezkednek el. Ilymódon a fékhenger, a terhelésváltó szerkezet és a helytálló forgáspontú emeltyű forgáspontjának közös tartója a jármű alvázába iktatott harántirányú gerenda alatt 15 teljes egészében szabványosított szerkezeti egységként függeszthető fel. Nincs tehát szükség arra, hogy a tartót a szokásos módon, vagyis nagyobb szerkezeti magasság alkalmazásával a jármű alvázának 20 harántirányú gerendái közötti rekeszben függesszük fel és így minden esetre külön szerkesszük meg. A találmány további részleteit a rajz alapján ismertetjük, amely a találmány 25 egyik példakénti kiviteli alakját tünteti fel, mégpedig: az 1. ábra vasúti kocsi alváza és az alvázra szerelt terhelésváltós elrendezés részben metszett oldalnézete; a 30 2. ábra az 1. ábra szerinti elrendezés felülnézete; a 3., illetőleg 4. ábra a terhelésváltó szerkezeten és a terhelésváltó szerkezet, a fékhenger és a helytálló forgáspontú emeltyű 35 forgáspontjának közös tartóján át vett függőleges, illetőleg vízszintes hosszmetszet; az 5. ábra a 4. ábra V—V vonala menti függőleges metszet részlete; a 40 6. ábra a 4. ábra VI—VI vonala menti függőleges keresztmetszet, amelyen látható a tartó egyik oldalára szerelt fékhenger; a 7, ábra a 4. ábra VII—VII vonala menti 45 függőleges keresztmetszet, amelyen látható a helytálló forgáspontú emeltyű forgáspontjának a tartó másik oldalán elrendezett ágyazószerve; a 8., illetőleg 9. ábra a 4. ábra VIII—VIII, 50 illetőleg''IX—IX vonala menti keresztmetszetet tüntet fel; a 10., illetőleg 11. ábra az egyik résv zlet más példakénti kiviteli alakját a tartó felső részén vett hosszirányú függőleges met-55 szetben, illetőleg közvetlenül a metszet alatt vett vízszintes metszetben tünteti fel. A terhelésváltó szerkezet — amint ez különösen a 4. ábrán látható — eltolható (1) támponttal együttdolgozó és a fékerőt (3) fékhenger alkotta fékerőforrásból a 60 fékerőt a kocsi két végére megosztó két (4), (5) kiegyenlítő emeltyű egyikére továbbító (2) irányváltó emeltyű alkotja. A (4), (5) kiegyenlítő emeltyűk közül az (5) kiegyenlítő emeltyű helytálló forgáspontú 65 emeltyűként van kiképezve. A (6) kapcsolórúd útján egymással összekötött két (4), (5) kiegyenlítő emeltyűtől szokásos módon (7), (8) fékvonórudak vezetnek a kocsi két végén önmagában ismert módon elrende- 70 zett és ezért a rajzon fel nem tüntetett féktagokhoz, amelyek a kocsi ikerekeivel vagy a kerekek tengelyével dolgoznak együtt. A (2) irányváltó emeltyű egyik végén közvetlenül a (3) fékhengerből ki- 75 nyúló (9) fékdugattyúval van csuklósan összekötve. A (2) irányváltó emeltyű másik vége (10) vezetőrúd útján a (4) kiegyenlítő emeltyűnek a (7) fékvonórúddal összekötött végével ellentétes végéhez 80 csatlakozik. Az eltolható (1) támpont és az (1) támponttal együttdolgozó (2) irányváltó emeltyű hordozó tagját a két alkatrészből álló terheíésv'áltó szerkezettől a kocsi egyik, 85 illetőleg másik vége felé meghosszabbított tartó alkotja, amely az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén két hosszirányú alkatrészből, nevezetesen fölső (11) tartórészből és alsó (12) tartórészből van összeállítva. 90 E tartórészek az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén lemezből készültek, U-alakú keresztmetszetük van és száraikkal egymásfelé néznek, amint ez leginkább a 6— 9. ábráikon látható. A hosszirányú fölső és 95 alsó (11), (12) tartórészek között pélclául hegesztés útján két harántirányú (13), (14) közfal van rögzítve, amelyek a hosszirányú fölső és alsó (11), (12) tartórészekkel együtt harántirányban a tartó egyik oldalától a íoo másikig érő (15) teret határolnak. Az eltolható (1) támpont és a (2) irányváltó emeltyű e (15) térben helyezkedik el. A (11), (12) tartórészek alkotta tartó a (15) tértől a kocsi egyik vége felé irányuló meg- íoő hosszabbításának egyik oldalán á (3) fékhengert, a (15) tértől a kocsi másik vége felé irányuló meghosszabbításának másik oldalán pedig a helytálló forgáspontú emeltyűként kiképzett (5) kiegyenlítő emel- no tyű (16) forgáspontját hordozza. A (3) fékhenger ' a (11), (12) tartórészek alkotta tartó fölső és alsó oldalán (17), (18)
