138322. lajstromszámú szabadalom • Terhelésváltós elrendezés járműfékekhez
138323. konzolpár útján van megerősítve, amint ez a 2. és 6. ábrán látható. Az (5) kiegyenlítő emeltyű helytálló (16) forgáspontját a tartó kérdéses oldalán túlnyúló 5 és (19)'ágyazófül alakjában kiképezett vízszintes (20) lemezből ágyaztuk, amint ez a 3., 4. és 7. ábrán látható. A (20) lemez a hosszirányú fölső és alsó (11), (12) tartórészek között megerősített és a (9) ágyazó-10 fül felé összefutó harántirányú (21) közfalak között van elhelyezve. Az (5) kiegyenlítő emeltyű elfordulási szögét a (21) közfalak határolják. Az (5) kiegyenlítő emeltyűt ágyazó és támasztó (20) lemez a 15 (11), (Í2) tartórészek alkotta tartó hosszirányú vízszintes részarányossági síkjában helyezkedik el, amelyben a fékerő a (3) fékhengerről a (2) irányváltó emeltyű és a (2) irányváltó emeltyűhöz hasonlóan 20 ugyancsak a fölső és alsó (11), (12) tartórészek között elrendezett (4), (5) kiegyenlítő emeltyűk útján továbbítódik. A (4) kiegyenlítő emeltyű támasztása végett a tartónak a (3) fékhengert hordozó oldalán, 25 mégpedig a tartó (12) alsó részén a 4. és 9. ábrán látható módon (22) sín van, amelyen a (4) kiegyenlítő emeltyű elmozdulása (közben csúszik. A (15) teret határoló harántirányú (13), (14) közfalak közül a 30 (4) kiegyenlítő emeltyű felé eső (14) közfal a tartónak (3) fékhengert hordozó oldala felé a 4. ábrán látható módon meg van hosszabbítva és az eltolható (1) támpont (23) vezetékeként van kiképezve. Mind az 35 (1) támpontnak, mindpedig e támpont (23) vezetékének szerkezete tág határok között módosítható és ugyanez vonatkozik a (2) irányváltó emeltyűre, valamint a (2) iránvváltó emeltyűt vezető szerkezetre, amely 40 egyébként önmagában ismert módon képezhető ki és ezért részletes leírására és ábrázolására nincs szükség, A (11), (12) tartórészek alkotta tartó egyik oldalától harántirányban annak másik oldaláig érő 45 (15) teret mindkét oldal felé (24), (25) sapkák zárják le, amelyek a (2) irányváltó 'emeltyűnek a (15) térből kinyúló végeit mozgási lehetőség biztosításával burkolják. A (3) fékhengerrel azonos oldalon el-50 rendezett (24) sapka a (3) fékhengerhez csatlakozik, míg a másik (25) sapkán a (10) vezetőrúd nyílásánál a 4. ábrán látható módon a rajzon csak vázlatqsan feltüntetett (26) tömítés van, úgyhogy a terhelés-55 váltó szerkezet teljes egészében tömíte'tten van lezárva és így nedvességgel és szenynyeződéssel szemben jól meg van védve. A (2) irányváltó emeltyű eltolható (1) támpontját a (23) vezeték mentén önmagában ismert módon vagy kézzel toljuk el, 60 vagy az a jármű terhelésétől függően önműködően tolódik el. Az irányváltó emeltyű eltolható támpontjának önműködő eltolódása végett javasolták már az eltolható támpontnak jármű terhelésével ará- 65 nyosan terhelt rugózó szerkezettel való összekötését. A találmány értelmében igen előnyösen úgy járhatunk el, hogy e rugózó szerkezetet, valamint a rugózó szerkezet és az irányváltó emeltyű eltolható tám- 70 pontja közé iktatott összekötő szerveket is a terhelésváltó szerkezetet, a fékhengert és a helytálló forgáspontú emeltyűként kiképzett kiegyenlítő emeltyű forgáspontját hordozó (11),' (12) tartón rendezzük el. 75 Célszerű, ha a rugózó szerkezetet ez esetben a tartónak a (3) fékhengert hordozó meghosszabbításában helyezzük el. Vonatkozik ez különösen arra az estre, amikor a rugózó szerkezet önmagában ismert mó- 80 don a jármű terhelésével arányos húzófeszültség útján hossztengelyének irányában megnyúló félellipszisalakú lemezrugóként képezhető ki, amellyel az irányváltó emeltyű eltolható támpontja úgy van ösz- 85 szekötve, hogy azt a rugó megnyúlásának irányára harántirányú áthajlása tolja el. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a tartónak a (3) fékhengert hordozó meghosszabbítása evégből oly hosszú, vagyis 90 a (3) fékhengeren annyira túlnyúl, hogy a tartó hosszirányú fölső és alsó (11), (12) tartórészei között nagyobbrészt a tartó hosszirányában elrendezett félellipszisalakú (27) lemezrugót teljesen befogadhatja. A 95 (27) lemezrugót mindkét végén a tartó hosszirányában elhelyezett (28), (29) vezetékek vezetik, amelyek a haránátirányú (13) közfalnál és a tartó meghosszabbításának szabad végén a ikét (11), (12) tartó- 100 rész között rögzített (30) harántfalon vannak elrendezve. A (27) lemezrugónak a (28), (29) vezetékekkel vezetett végein a tartóban hosszirányban eltolhatóan vezetett és a tartó egy-egy végén túlnyúló (31), 105 (32) vonórudak vannak csuklósan megerősítve. A (31), (32) vonórudak az 1. ábrán látható módon (33), (34) kapcsolórudak útján (35), (36) emeltyűszerkezetekkel vannak összekötve, amelyek önmaga- no ban ismert módon a kocsi rugóiról a kocsi mindkét végén húzóerőket továbbítanak a (33), (34) kapcsolórudakra. E húzóerők a kocsiterhelésnek a kocsi két végén a kocsi'
