138249. lajstromszámú szabadalom • Berendezés járműfékeken a változtatható áttételi viszonynak a járműterhelés mérve szerinti kormányzására
csuklósnégyszög alakú rúgószerkezet látható, amelyet a terhelő tagok az egyik átló irányában nyújtanak meg, másik, a nyújtás irányára merőleges átló irányaiban pedig egy * csavarrugót fognak be. A 7. ábrán látható rúgóberendezésnek egy csavarrúgój'-a és ezt terhelő hidraulikus dugattyúja van, amely kúpos gördülődugattyúként vain a löket nagyobfoodásával esökke-10 nőén ható nyomásfelülettel kiképezve. A 8. ábrán olyan csaviatrrúgó látható, amelyre a járműterhelés egy részét egy gördülő emelő viszi át, amely egy támaszfalon legördül és ilykép a karok viszonyét a rúgó 15 összenyom at ása folyamára megváltoztat ja. Az (1) kocsialvázra felfüggesztett (2) hordozórúgókat a (3) rúgófelfüggesztők tartják• A rúgófelfüggesztők nincsenek a kocsi mind két végén közvetlenül a kocsikeret megfe-20 lelő (4) hordeleméhez kötve, hanem ehelyett az ezen (4) hordelemben ágyazott kétkarú (5) emelő egyik karjához vannak csuklósan hozzáerősítve. Az 1--3. ábrák szerinti kivi teli allalknál minídkét (5) emelő szögemelőként 25 van kiképezve és egymással a kétszeres (6) vonórúddal össze van kötve- A vonórúd két része közé van beiktatva a találmány szerinti rúgószerkezet. Ez >aiz 1—3. ábrák szerint, egy, végein mindkét (6) vonórúd-rész-80 szel csuklósan összekötött (7) lemezrúgóból áll, amelynek lallaprajzban (2. ábra) félellipszis alakja van. A (7) rúgó végei mindkét vonórúdr'észhez és egyidejűen a kocsikeretben ágyazott (8) lengőcsukló szabad vé' 35 geihez vannak erősítve. A fékemelő alátámasztó pontjának eltolódásai e berendezésnél a húzásra igénybevett fél-ellipszisalakú (7) lemezrúgó kihajlásának mérvében történik. A kocsiterhelés (aizonos változásakor, vagyis 40 a (6) rúdra gyakorolt húzás laizonos változásakor a (7) rúgó kihajlásának változása annál csekélyebb, minél nagyobb a kocsiterhelés, úgyhogy a rúgó alaikjánlalk és méretezésének megfelelő megválasztásával a fékemelő alá-45 támasztási pontjának egyenlőtlen eltolódása következik be a kocsiterhelés változásának arányában, ami a fékrudazat áttételi viszonya változásán/ak arányában való támaszpont-eltolódás egyenlőtlenségének felel meg, SO amiből folyóan a kocsiterhelés és a fékezőerő közötti viszony állandó lesz. A (7) rúgó kihatjlásáríák a támaszpont eltolódásához való átvitelére a (7) rúgó közepén egy (7a) fül van " elrendezve, amelyhez a kétkarú (9) 55 emelő egy villaszerűén megosztott karja van csuklósan* hozzáerősítve. A (9) emelő egy, a kocsiállványhoz képest helytálló (10) támasztékbtein van csapágyazva, amely két, a kocsikeret egy hosszanti gerendájára merőlegesen kiemelkedő karból áll, amelyek felső része a go (7) rúgó középső része számára csúszófehjMKént szolgál- A kétkarú (y) emelő szabad végét a (11) rudazat az eltolható (12) támaszponttal köti össze, amely a rajz szerinti példában egy külön (13) áttételi emelővel mű- 65 ködik össze, amely a (14) fékhenger és. a fékrudaziait szokásos (15) fékemelői közé van beiktatva. A (16) és (17) ütközők az (5) szögemelő elfordulását, illetve a (7) rúgó nyúlását határolják. 70 Az 1—-3. ábrák kapcsán ismertetett berendezés kövatkezőkétpi működik: Ha kis kocsiterhelés esetéa a terhelés bizonyos mértékben növekszik, a (7) rúgó viszonylag nagymérvű alakváltozást szenved, almerynek hatására a 75 (12) emélőtámaszpont eltolódása viszonylag nagy. Ha erősebben terhelt kocsi esetében, amikor tehát a (7) rúgó már viszonylag erősen megnyúlt, ugyanilyen mérvben növekszik a kocsiterhelés, a rúgó olyan lallakválto 80 zást szenved, amely a kocsiterhelés változásához viszonyítottan csekélyebb, mint a kevéssé terhelt kocsi esetében. Ehhez képest a (12) támaszpont eltolódása megfelelően kisebb mérvű. 85 A berendezésiek a 4—6. ábrákon látható kivitele esetében a kocsiterheléssel arányos erő elvezetésére ta|z 1—3. ábrákon feltünte^tett átviteli rudazathoz hasonló rudazat szerepel. A kivitel az 1—3. ábtíabelitől csupán 90 a rúgószerkezet kialakításában különbözik-E rúgószerkezet lényege a (18) csuklósnégyszög, amely két, átlósan szembenfekvő csúcsával a (6) vonórúd két darabjához van csuklósan hozzákötve, míg az átlósan szem- 95 benfekvő másik két csúcsa a (19) csavarrugót fogja be, amely a (6) vonórúd-részek között húzófeszülfcség fellépte esetén a húzási irányra keresztben összenyomódik. A (19) csavarrúgó végeit csészeszerű elemek 100 veszik körül, amelyeknek ia (18) csuklósnégyszög megfelelő csúcsaihoz csuklósan kapcsolt csapjai vannak. E csapok egyike a csuklónégyszögön kívül kinyúló (20) hosszabbítást hordja, amelyhez a (9) emelő felső 105 villaszerű vége van csuklósan hozzákötve. A kocsiterhelés növekedésekor a feszültség a; (6) rudazatban fokozódik, miből folyóan á (18) csuklósnégyszög a (19) rugót összenyomva, hosszirányban széthúzódik. 110 Minél kisebb a (6) vonórúdrészékhez kapcsolt két-két csukló közötti szög, annál kisebb lesz a rúgórai ható nyomókomponens, miből folyóan, csekélyebb kocsiterhelés. esetén, a terhelés meghatározott növekedése a 115 (19) rugót nagyobb mérvben nyomja össze,
