138182. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tartós, fényes mintázat előállítására szöveteken

i

138182.

A katalizátor a gyanta szerint változik, mert a mindenkor hasinál! gyantának a keményítős után a kellő pH értéket kell kap nia. A fentemlített gyanták egynémelyike 5 savanyú, másika pedig bázikus közegben keményedik, ezért a kellő pH érték biztosítására szükség szerint savas vagy lúgos katalizátort használunk. így pl. acetonformaldehid-gyanta pH = 10 mellett, viszont a

10 melaminforma'ldehid-gyanrta pH = 4 melleit keményszik jól.

A találmány a fentiekben színtelen nyomlatóoldattá’i írtuk le úgy. hogy a minta fehér vagy színes szöveten csupán a felület 15 fényessége révén jelenik meg.

Ha a mintának fényesnek és színesnek kell lennie, úgy olyan festékeket használunk, amelyek magán a szövéten keletkeznek azáltal, hogy diazovegyületeí hozunk bázissal 2*-* kapcsolatba. Az ily festékek előhívó diazofestíikek és naftolfestékek lehetnek. Ez utóbbiak fontosabbak, mert a színek rendesen jobb fény- és mosásál!óak.

A nyomtatás céljából a szövetet előbb egy 25 bázis alkaükus oldatával telítjük, azután pedig a diazotált sóval nyomhatjuk meg.

A bázis és a só egymással reagálva a rostokon állandó színezést hoz létre.

Ha a fenti eljárást nyomtatott- kretonszö- 30 vöti kikészítésére használjuk, a szövetet előbb egyenletesen telítjük, pildául naftol AS bázisoldatíal, majd pedig ismert módon szárítjuk. A szövetet ezután megfelelő diszotált sóval', például gyors-vörös RR sóval a 35 kívánt minta szerint megnyomtatjuk.. A nyomtató folyadék a só meglett a nyomtatás és a tartós fényesség eléréséhez szükséges egyéb adalékokat is tartalmazza Ezen adalékok sűrűsítő anyagokból, gyantaszerű anya- 40 gokból, vagy pedig gyantákat, alkotó anyagokból, katalizátorokból és esetleg kenőanyagokból állhatnak. A szövetet ezután gyenge nedvesség! fokig megszárijt.juk és végül a kívánt, kikészítiV. és a gvanta keménvíté"ét 45 előidéző fényesítésnek vetjük alá. A fényesí'és után még külön érlelést végezhetünk hevítőkamrában.

Az érlelés után a szövetet, meleg vízben alaposan kimossuk, hogy a meg nem kötött 50 naftolbázist és a nyomtatófodyadék oldható alkatrészeit eltávolítsuk. A szöveten homályos háttéren éles, és élénk színezésű, fényes minta jelenik meg.

Minthogy a diazotált só a nyomtatókeve- 55 rékben van jelen, a naftolfesték csupán a minta keretein belül jön létre.

Ha más színes nyomta tó oldat okkal nyomtatunk és fíhyesítünk, komoly kérdés a szövet, elválása a fényesítőhengerről. Ugyanis a

színes nyomtató irezés a meleg fényesítő 60 acélhengerre lerakódik és innen átvivődik a szövetre, ahol a színes mintának erősebb vagy gyöngébb lenyomatát idézi elő.

A fent leírt eljárással ezt a hátrányt lényegesen csökkenthetjük, vagy teljesen ki- 6F> küszöbölhetjük, mert ha -a nyomtatóoldatban l'ívő és a szárított szövetre kerülő diazotált só a meleg (149—205 Cu hőmérsékletű) acélhengerre rakódik, ezen gyorsan elbomlik.

Ha ezután ismét visszakerül a szövetre, már 70 nem képes a ncftolbázissal színes nafto festéket létrehozni. így az elkenődést elkerüljük.

Minthogy alkalikus bázis és a savanyú só között jön létre a vegyülés, a szövet pH ér- 75 téke aszerint változta1 h:tó, hogy metyik van jelen fölöslegben Ez lehetővé teszi, hogy a felhasznált gyantanemű anyag keményítse savanyú vagy bázikus közegben történjék. Általában a savanyú közeg a ruaftolfestékex H0 keletkezését- elősegíti, miértis általában savanyú közegben keményedő gyantákat használunk. Ha a naftolbázis és só nem szolgátatja a gyanta keményítéséhez szükséges pH értéket, úgy oly katalizátort adunk hozzá, 85 amely ezt létrehozza.

Az elért pH a szövetre felvitt nyomtatófolyadék mennyiségétől is függ és ezt a nyomtató anyag összetételénél figyelembe kell venni. "0

Az egyenletes súrlódást biztosító sűrít ő- és lágyít óanyaggal való előzetes Irezés a naftolbázis felvitelével kombinálható.

Ha a minta takarása nagy. például eléri a 80 %-ot, úgy az előzetes 1 rezesre nincs 95 szükség, mert a súrlódás egyenletessége anélkül is elegendő.

Ha a nyomtatott- mintát festetlen szövetre visszük fel, úgy homályos fehér alapon élénk színű, fényes mintát kapunk. Ha pedig too a szövetet előzőleg megfestjük, úgy a színes homályos alapon más színű, fényes mintá állíthatunk elő.

A nyomtatct-t sző vettet utólag is megfesthetjük, ha ez a festék nem rontja a fényes 105 nyomtatott mintát, Ilyként ugyancsak homályos színes alpon élénk színű, fényes mintát- kaphatunk,

Minthogy igen nagv számú nafto bázis át! rendelkezésre, amelyek sóval vegyülve más- no más színezést hoznak létTe, a kombinációk igen nagy száma lehetséges, A textilfestő tehát rendkívül -élénk színek széles vái sztékéval rendelkezik, amelyek fehér vagy festett alapon jelenhetnek meg. 115

Az erre a célra ismeretes sók száma igen nagy.

Alábbiakban példaképpen felsorolunk ilyen sókat és zárójelben megadjuk a keres-