138148. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxidkatódák emittáló bevonatához alkalmas anyag és oxidkatódák előállítására
2 138148. kaliföldfém-, pl. fémbáriumatomok az alkaU- földfémoxidtól, pl. báriumoxidtól oly csekély távolságra Jegynek, amely az atomok méreteinek nagyságrendjében van. Ebben az 5 esetben ugyani? ia báriumox:d oxigén'tomjai fi fémbáriumT'tomok elektronburkát deformálják, ami atoft azt értjük, hogy a kis távolság következtében a báriumoxid ox;génatcmjain?k a határfelületen fellépő maradékerői a 10 fémbáriumatomok vegyértékelektronjait egy maga'abb energiaszíntre emelik és ílymódon az elektronkilépéshez .szükséges munka egy ré zét úgyszólván elvégzik. Másszóval tehát a báriumexid-fémbárium kombináció'^'"' a 15 fémbárium bizonyos értelemben aktivált (gerieszt’tt) állapotban van, amelyből az elektronkilépés könnyebben következik be, mirt a tiszt,?,. gerjed tétlen fémbáriumból, úgvhogv megfelelő elektronemissziót kisebb 20 hőmérsékleten kapunk. Ha azonban a báriumoxid felülete idegen anyagot ft'sztátlanisáffO't) tgrtnlmaz. akkor a fémbárium nem lehet a báriumoxidtól a szükséges kis távolságra. fm’nthogy a tisztátlanság mintegy 25 közbeékelődik) és így nem állhat elő az elekitronemisszióra legelőnyösebb fentemlített helvzet. illetve állanot 128306. 'íz. magyar szabadalmunk leírásában ismertettünk már oly e1iáráict. amely 30 t'^títalártcroVtól lehetőleg mentes ox’dka'"tódák előállítására iránvul- E szabadalmink leírá.-ia ^erinl ox’d^-tódák plná’iíH.cára v°ló laPikaliföldfémkprbonátok lehetőleg nagy tisztaságban való előállítására úgy Tárunk el, 35 hogv a karbonátokat már eleve abban a kis szemesen agyagban cia-oiuk lalkalifö'd-fémvegvületek oldatából ki. amiVen szemesenia;cfv5,ácrhan a^o^ail p iratéba előállításánál a fémmaetestre felvisszük. Ezzel elértük azt- 40 ho<nr elkerülhető voH a karbonátoknak plgól vósmal ómban való megőrlése, amelynek folvamán karbonátok könnven szénnverődhetnek- Hvmódon továbbá szerve« foTvadékb-n könnyen disznergálható karbonátkri;c|tálvok?t kanunk, úgvho<*v könnven ámíthatunk elő szerves folv-adéVVian ni. izobntí'alkoholban való oHr alkaliföldfémkarbnnát-szuszDenziókat. ameVekből a karbonátok a fémmagfpítpVre célszerűen katuforézissel, közvetlen felvihetők. ÍR7! az eliárást femt^nnl-ft^tt dalműnk leírásiban olv ovir,1^"tódák el ől á 11 í t ásá val >pi-ipcr;líirt-'h^,n ]>irriprt--ttíik. am°lvek bevonata b;!'r'iimrv’d. strnn^inmox’d éc kalc’.imox d olv^'^h'hen oíT^momn Vqvöré^kr^t^hr-í^^l — áll. pmoi-vet a fe^ti fémoV ír a t^ainak együttes Vipsa-ná^a, a karbonátkeverék (ill. keverékkrifitályok) 60 •to 50 oo magtast-re való felvitele éj oxiddá alakítási) útján készítünk. Nevezetesen tehát ennél &z eljárásnál a fenti alkaliföldfémkarbonátok egynemű keverékkristálya't csaptuk ki a felvitelhez szükséges szemcsenagyságban, minthogy azt talá tűk, hogy <a> legegyenletesebb és legiobb emis'ziójú bevonatokat eb- c-,5 ben iaiz esetben kapjuk. Egynemű keverékké tályok e etében a báriumkarbonát, stronciumkarbonát é-~ kalciumkarbonát mólaránya 2:2:1, vagy 2:1:1. Nyilvánvaló azonban, hogy a felv’telre közvet’énül alkalmas szem- 7 0 csenagyságban való kicsapámak, t2há|t a szennyeződéinek lehető elkerülésének előnyei más estben is. tehát pl. csunán egv vngy két alkaliföldfém vagy a fentebb említett három :alkaliföldfém egyéb mennyiségarányok- 75 bán való alkalmazásánál is jelentkeznek, és abant ismertetendő Málmánvunk nincs valamely meghatározott alkaliföVlfém arányú bevenatenyag, ill. katóda előálítására korlátozva- 80 A taláimánv értelmében oxidk^tódák em'tftáló bevonatához alkalmas anyag, ill. oxidka tódák előállításánál, amelynél egv vagy több alkaliföldfémvegyület oldiatából alkáliföl dfémkarbonátokat (pl. egyes karbon-'to- 85 kát. ilyenek keverékeit, vagy elegvkri-tályait) mamink ki és ezeké1! szerve-: foVadékb.-tn való 'zuszpenzióiukból. pl- felpermetzés, va:py már tál?, célszerűbben azonban kataforézis útián fémmagteít^e visszük fel és azon 90 cxidoWá alaMHuk. úgv iárunk el. hogy az alkalifö1dfém,karbonátokat egész ke^lá-n f0_ lyamatuk. alatt olvan közegekkel, kiilönö-en levegővel, amelyekből a karbonát-kristályokra szennvező anvagok kerülhetnek, való 95 érintkezéstől védőközeerekben, főleg egv vagy több csennfolvós védőközegekben, való tartásuk i’tián óviuk. A tialálmánv szerinti eljárás effvik uéldakéneni foganatosítási módía értelmében úgv 100 iárnnk el. borrv a karbonátkrisfálvokat hasonlóan. mint a fentebb említa+t Vorahhi szabadalmunk szerinti eljárásinál, olv kis szemcsenaovsáo-h^'n. fkh. F> u-nál Vicebb hossvrnéretű szemcsén a oveágban) csarnukki. amel-'^b°n azokatr.a tódmagta<-t"o l-'ö^vef-I fi. ' 1 <1/ is 105 ]pníil ■Fr‘1^ncc*'T1*í]^ azcmlr^n ----- & p*l-iq-j'pcciO,! pllpnfóf-ihpn — FI Varhnfn^t'>Vot ry V mndón rnrrmV Vi vi<=CM’7^iV At a fplr>c.-rmofomórffó<:ríí, 110 pcp»ir>T^-Fr»lvÓq. yrp(T*r -r*óv>r'ir Vr^'^^TrVvp, ~\r r\'T'V' •poyy^ r> oV 1^nn ny-r~< rv^i,n _ f^í cT p H’TO'n ~XT&T óir>nV ^ ol oV'“! ^t ■pl ■PoltT'ni^ pl-tf TH í)Tg^ T"^‘n0\. 1^“ Ic-f-tro védő folyadékhártyával maradnak be- 115 vonva. NYOMDA
