138148. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxidkatódák emittáló bevonatához alkalmas anyag és oxidkatódák előállítására
138148. 3 A találmány szerinti eljárás e foganatosítást módjánál a karbondtiitristáiyoK szabad krutdiyielüietei, amelyek a magteJen helyet lógnak foglalna, nem abban a közegben 5 keletkeznek, amelyből a kristályokat a magtestre felvisszük, minthogy a kis szemcsenagyságú kristályok vizew közegben keletkeztek és a magtestre vatló felvitel szerves folyadékból történik. A szennyeződéi! lehe- 10 tői-égek még fokozottabb kikapcsolása céljából, tehát pl. vízből való estleges szennveződéi-adszorbció, vagy a leszívatás közbeni esetleges szennyeződés elkerülése céljából, a találmány szerinti eljárás egy másik példa- 15 képeni foganatos! tási módja értelmében úgy járunk el, hegy a felveendő szabad kristályfelületeket tartalmazó ezemeaéket magában abban a közegben keletkeztetjük, amelyből már =/ katódmagtestre való felvitelük törté- 20 nik. Ezen foganatosítási módnál, tehát szintén ügyelünk arra, hogy a kicsapott karbonátkrutáiyck az atmoiszfirikus levegővel ne érintkezzenek és mindvégig őket szennyezéstő; védő folyadékréteg alatt maradjanak, 25 azonban a kristályokat vizes közegben nagyobb (durvább) szemc.enagysággal csapjuk ki, mint amilyennel őket a katódamagtestre felvinni óhajtjuk, és e durvább kristályokat azután abban a szerves folyadékban aprit- 30 juk új kristály felületek keletkezése mellett kisebb kristályokká, amelyből a magtestre való felvitel történik, éspedig olyan módszerekkel, amelyek szennyeződélüket kizárják. Ilyen módszerekként különösen a nagyfrek- 35 venciás mechanikai rezgésekkel, az ú- n. u'trahanghullámokkal való aprítást, vagy pedig oly kolloidmalomban, pl verőkere:ztes kolloidmalomban való őrlést említhetjük meg, melyben a kristályok nem dörzsölődnek 40 idegen anyaghoz. , A találmány szerinti eljárás első helyen említsft foganatot ítási módja értelmében célszerűen úgy járunk el, hogy egy vagy több alkaHf ö1 dfémnitrát, vagy egyéb vízben •í5 oldható alk a lif öldfém vegyük t vizes oldatából a megfelel karbonátok't olyan feltételek mellett csapjuk ki, hogy kis szemerer*:'gy?ágú csapadékot kapjunk, pl. olyant, amelynél a szemcsék egyetlen mércts sem 50 nagyobb kb. 5 u-nál, hanem pl. hossza 2—■ B |x, szélessége 0.2—0 3 [>-. Ez a fen'i határérték nem önkényes, hanem onn^n adódik, hogy a karbonátcsí'padékknl általában vékony, pl- 12 u átmérőjű huzalok* kell bevonni és 55 világos, hogy bizonyos szemcsenagyságon fe’úli kristályokat nem lebrt ilyen vékony huzalra felvinni a bevenrt egyenletességének ve.izélyeitetáse és lepatjogzások előidézése nélkül. Eképen e határélték nem is korlátozó jellegű, hanem pé-daképeni és kis 60 szemcsenagyságon ál talában a magtestre való közvetlen felvitelre alkalmas szemcsenagyságet értünk. Oiy feltételekként, amelyek mellett a kívánt szemesen agy s ágú kiválást kapjuk, nát- 65 riumkarbonát, vagy káliumkarbonát vizes oldatának alkalmazását adhatjuk meg, amely célszerűen a karbonát 10—30%-ának megfelelő mennyiségű hidroxidot, például natiiumhidroxidot tartalmazhat. A hidroxid- 70 hozag ugyanis a kivált karbonátkristályok méreteit, jelentősen c-őkkenti. A kicsapást előnyösen melegen, például 70 C°—90 C° hőmérsékleten, vagy esetleg ef elet ti hőmérsékkten végezzük, és ;ai karbonátoldatot előnyö- 75 sen hirtelen öntjük az alkaliföldfémvegyületek oldatához. Megjegyezzük, hogy természetesen a találmány szerinti eljárásnál is igen jó eredményeket kapunk, ha az alkaliíöidíémvegyületeket Ba, Sr- és Ca-vegyüle- 80 lek alkalmazása esetén a 128.306 számú magyar szabadalmi leírasban ismertetett mólarányokban alkalmazzuk. , A karbonát oldat hozzáadá lánai fehér csapadék képződik, amelyet vízzel, előnyösen 85 meleg vízzel, levegő hozzájutásának gyakorlatilag való kizárása mellett többször mosunk, majd a nedves csapadékhoz valamely, előnyösen vízzel elegyedő szerves iolyadé” kot, ceiszerűen alkoholt, például metil- vagy 90 etilalkoholt adunk, a csapadékot benne felrázzuk, a folyadéktól elkülönítjük pl. leszi valjuk, úgyhogy az kellően alkoholnedves maradjon, tehát az alkohol a kristáyokat a levegő beh.t^sa elől elzárja. Ezt a műveletet 95 előnyösen többször megismételjük. Ilyképen a vizet a szerves folyadékkal egyszerű eszközök alkalmazása mellett kiszorítottuk, anélkül, hogy a kristályok levegőn szenynyeződhettek volna. A kapott szuszpenzjo, 100 például rendszerint metilalkoholos szuszpenzió, már tulajdonképen alkalmas arra, hogy belőle a katódamagfémet kataforézis útján a karbom.tjkkal bevonjuk. Eljárhatunk azongy is, hogy mégegyszer közeget változ- 105 t: tank, azaz a kataforézist például izobullalkcholos szuszpenzióban végezzük. Végezhet,ük a kataforézist más szerves folyadékok, például aceton, vagy más katonok. alkoholok stb. alkalmazása mellett j-». Á'talá- no bán olyan szerves anyagok alkalmasak e célra, amelyek valamely reakcióképes c 0- portot, például OH-, vagy CO-csoportof tartalmaznak.; szénhidrogének, például kevéssé alkalmasak. Nincsi természeteden "kadá’ya 115 annak, hogy az egész vízkiszorítási folyama-
