137900. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzálási termékek előállítására

Megjelent: 1962. december 31. _ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.900. SZÁM 39. c. OSZTÁLY — G—10004. ALAPSZÁM Eljárás kondenzálási termékek előállítására j J. R. Geigy A.-G. cég, Basel (Svájc) A bejelentés napja: 1944. április 20. Azt találtuk, hogy értékes új kondenzálási termékeket kapunk, ha dibiguanidokat formaldehiddel, ill. ezt leadó vagy ugyanígy reagáló anyagokkal és olyan vegyületekkel kondenzálunk, amelyek az (X = 0, NH, S) atomcsoportot tartalmazzák, és ha adott esetben a kondenzálási termékeket még reakcióképes karbonilgyököket tartalmazó vegyületekkel is összehozzuk. Aromás dibiguanidokként az aromás egy- vagy többmagú diaminokból levezethető biguanidok jönnek tekintetbe. Többmagú vegyületeknél a magok közvetlenül vagy áthidaló tagok révén lehetnek összekötve. Példaként a következőket említjük meg: 1,4-tetrametilén-, 1,5--pentametilén-, 1,6-hexametilén-dibiguanid, 1,10--dékametiléndibiguanid, 1,3-feniléndibiguanid, 1,4-f eniíén-dibiguanid, 2,4-toluilén-dibiguanid- difenil-dibiguanid, ditolil-dibiguanid, difclórdifenildibiguanid, difenilmetán-dibiguanid, ditolilmetándibiguanid, trifeniknetán-dibiguanid, difeniletiléndibiguanid, difenilszulfid-dibiguanid, difenilszult'on-dibiguanid, difenilkarbamid-dibiguanid, difeniltiokarbamid-dibiguanid, difenüénszulfon- dibiguanid stb. E vegyületek előállítása a biguanidok előállítására szokásos eljárások valamelyikének mintájára, pl. a megfelelő diaminokból és diciándiamidból történhetik, pl. az összetevők nyomás alatti hevítésével alkoholos oldatban, összeolvasztással, az aminoklórhidrát vizes oldatának diciándiamiddal együtt végzett hevítésével stb. Emellett számos esetben nem szükséges a dibiguanidot tiszta alakban elkülöníteni. Gyakran elegendő a sósavas diaminsó vizes oldatát némi ideig diciándiamiddal hevíteni, ami után a dibiguanid-4dórhidrát kapott oldatát a kondenzáláshoz közvetlenül felhasználhatjuk. Az atomcsoport vegyületein, melyeket a következőkben röviden karbamidösszetevőknék nevezünk, a karbamid-, tiokarbamid- ill. guanidincsoport képviselőit értjük, így karbamidot, biuretet, tidkarb•amidot, guanidint, diciándiamidot, diciándiamidint, biguanidot, továbbá triazinokat, így melamint amelint, cianursavat stb. E vegyületeket egyenként vagy egymással keverve alkalmazhatjuk. A primer kondenzálási termékek esetleges utókezelésére reakcióképes karbonilgyököket tartalmazó vegyületekkel a következők jönnek tekintetbe: aldehidek vagy hasonlóan reagáló származékaik, pl. formaldehid, aoetaldehid, monoklóracetaldehiidacetál, «/-diklóreti'léter, triklóracetaldehid, propionaldehid, butiraldehid, izovaleraldehid, krotonaldehid, benzaldehid és helyettesítési termékei, furfurol stb., továbbá alifás vagy ciklusos ketonok, mint pl. aceton, mezitiloxid, ciklohexanon stb., továbbá izocianátok, mint pl. fenilizocianát és ennek helyettesítési termékei, ketének, így metilketén, difenilketén stb. A találmány szerinti' kjondenízálási termékek előállítása általában a dibiguanid valamely sója — pl. klórhidrát, acetát, formiát — vizes oldatának formaldehiddel és a karbamidösszetevővel való hevítése útján történik, aiholis a mennyiségi arányok tág határok között változhatnak. Lehet azonban az egyes összetevőket magúkban, mégpedig mind a dibiguanid-, mind pedig a karbamidösszetevőt, vagy mind a kettőt, külön-külön is a formaldehiddel .kondenzálni és csak azután a másik reakcióösszetevővel cserebomlásba hozni.